541/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet
541/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet
a bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerekről
A Kormány
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés t) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 9. § tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti bizalmi szolgáltatóra és a bizalmi szolgáltatási ügyfélre (a továbbiakban: ügyfél) terjed ki.
2. A bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerek
2. § A bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszer
a) videotechnológiát biztosító elektronikus hírközlő eszköz útján történő azonosítást (a továbbiakban: videotechnológiás azonosítás), valamint
b) a Kormány által biztosított, a 4. § (1) bekezdése szerinti azonosítási szolgáltatás használatával történő azonosítást (a továbbiakban: KASZ azonosítás).
3. Videotechnológiás azonosítás
3. § (1) Videotechnológiás azonosítás esetén a bizalmi szolgáltató élő telekommunikációs kapcsolat során videofelvétel útján képmást készít az ügyfélről, majd összeveti az ügyfélről készített fényképet és az azonosításhoz felhasznált, a (3) bekezdés b) pontja szerinti használt személyazonosság igazolására alkalmas okmányban (a továbbiakban: okmány) szereplő képmást. Az azonosítás akkor megfelelő, ha a bizalmi szolgáltató által egyértelműen megállapítható, hogy az okmányban szereplő személy azonos a videofelvételen szereplő ügyféllel.
(2) A bizalmi szolgáltató a szolgáltatási szabályzatában meghatározza a videótechnológiás azonosítás igénybevételének feltételeit, különösen a videókapcsolat minőségének minimális követelményeit. A bizalmi szolgáltató a szolgáltatási szabályzat bemutatásával és a videofelvétel során biztosítja, hogy az ügyfél a videotechnológiás azonosítás feltételeit részletesen megismerhesse, és azok betartásához kifejezetten hozzájárult, aszerint jár el.
(3) A sikeres videotechnológiás azonosítás feltétele, hogy a videotechnológiás azonosítást lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas legyen az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére, valamint az ügyfél
a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető, rögzíthető legyen, valamint azonosítható legyen az általa bemutatott okmányon látható arckép alapján,
b) érthető módon közölje a videotechnológiás azonosításhoz használt okmány azonosítóját,
c) úgy mutassa az okmányát, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetőek, rögzíthetőek és ellenőrizhetőek legyenek, valamint
d) okmányán megtalálható adatok megfeleltethetők az ügyfélről a bizalmi szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokkal, és az ügyfél a képmása alapján az okmányon felmutatott képmással azonosítható.
(4) A videotechnológiás azonosítást végző bizalmi szolgáltató köteles megbizonyosodni arról, hogy az okmány alkalmas és megfelel videotechnológiás azonosítás elvégzésére, így
a) az okmány megfelel az okmányt kiállító hatóság előírásainak,
b) az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetőek és sérülésmentesek, és
c) az okmány azonosítója megegyezik az ügyfél által közölt okmányazonosítóval, felismerhető és sérülésmentes.
(5) Az (1) bekezdés szerinti élő telekommunikációs kapcsolatnak megfelel az is, ha az e §-ban foglalt feltételek vizsgálatát a bizalmi szolgáltató gépi úton vagy a telekommunikációs kapcsolat megszűnését követően végzi el, de meggyőződik arról, hogy az ügyfél az azonosítás során élő kapcsolatban van.
(6) Nincs helye szerződéskötésnek vagy a tanúsítvány kibocsátásának, ha a videotechnológiás azonosítás az e §-ban foglaltaknak nem felelt meg, illetőleg az ügyfél által megadott és bemutatott adatok közhiteles nyilvántartásban történő egyezőségének vizsgálata eredménytelen. Ebben az esetben a szolgáltató jogosult felajánlani az ügyfélnek a személyes jelenléttel történő azonosítást.
4. KASZ azonosítás
4. § (1) A KASZ azonosítás esetében a bizalmi szolgáltató által biztosított informatikai rendszer lehetővé teszi, hogy az ügyfél – ha a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással rendelkezik – a bizalmi szolgáltató előtt önmagát a Kormány által biztosított
a) tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással vagy
b) videotechnológiával történő azonosítással
azonosítsa.
(2) A bizalmi szolgáltató az azonosításhoz szükséges központi és szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az E-ügyintézési tv. és végrehajtási rendelete szerinti piaci szereplőként veszi igénybe.
(3) A bizalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokat a központi azonosítási ügynök szolgáltatás útján vagy önállóan is igénybe veheti.
5. Közös szabályok
5. § Az e rendelet szerinti azonosítási módszerek esetén az azonosítást követően vagy azzal egyidejűleg a bizalmi szolgáltató az E-ügyintézési tv. 82. § (3)–(9) bekezdése szerint jár el azzal, hogy a 2. § szerinti azonosítást személyes jelenléttel egyenértékű azonosításnak kell tekinteni.
6. § (1) Az e rendelet szerinti azonosítási módszerek esetén a bizalmi szolgáltató és az ügyfél közötti szerződésben meghatározott részletszabályok szerint
a) a minősített tanúsítvány elektronikusan továbbítható, valamint
b) az aláíró hozzáférési jogosultságát ellenőrző adat és a minősített aláírást vagy bélyegzőt létrehozó eszköz az ügyfél részére megküldhető.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a bizalmi szolgáltató felelőssége annak biztosítása, hogy
a) a küldés kizárólag az ügyfél személyéhez kerüljön kézbesítésre, a küldeményt az ügyfél nevében más ne vehesse át, valamint
b) az aláíró hozzáférési jogosultságát ellenőrző adat és a minősített aláírást vagy bélyegzőt létrehozó eszköz külön küldeményként kerüljön megküldésre.
6. Záró rendelkezések
7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. december 4-én lép hatályba.
(2) A 4. § (1) bekezdés b) pontja 2021. február 1. napján lép hatályba.
8. § Ez a rendelet a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
9. § Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 68/A. § (2a) bekezdésében az „a központi azonosítási ügynök KEÜSZ szolgáltatást” szövegrész helyébe az „a Kormány által biztosított szabályozott elektronikus azonosítási szolgáltatásokat, az összerendelési nyilvántartás és a központi azonosítási ügynök KEÜSZ szolgáltatást, valamint a szolgáltatások használatához technikailag szükséges, a kormányzati hitelesítés szolgáltató által nyújtott tanúsítványszolgáltatást” szöveg lép.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás