435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában

2. § (1) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolt földterületekről szőlő termőhelyi kataszter nyilvántartást vezet.

(2) A szőlő termőhelyi kataszter nyilvántartás tartalmazza a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolt földterület

3. § (1) Földterület szőlő termőhelyi kataszterbe történő sorolása, a kataszteri besorolás módosítása, valamint a földterület szőlő termőhelyi kataszterből történő törlése iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelem) a NÉBIH bírálja el.

(2) A termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelmet a miniszteri rendeletben meghatározott tartalommal, elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon kell benyújtani a NÉBIH részére.

(3) A termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell

(4) Szőlő termőhelyi kataszterbe összefüggő, a meghatározó ökológiai jellemzők szempontjából egységesnek tekinthető földterület sorolható be.

(5) Szőlő termőhelyi kataszterbe nem sorolható be olyan terület,

4. § (1) A NÉBIH a termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelem tárgyában hozott döntését közli

(2) A hegybíró az (1) bekezdés szerinti döntésről tájékoztatja a hegyközséget és az érintett földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezetet.

(3) A NÉBIH döntését, annak véglegessé válását követően, megküldi

(4) Az NFK a NÉBIH döntésére figyelemmel módosított termőhelyi fedvényt átadja a Lechner Tudásközpontnak (a továbbiakban: LTK), amely a módosított termőhelyi fedvényt a VINGIS-ben megjeleníti.

5. § A termesztési alkalmassági vizsgálat engedélye (a továbbiakban: vizsgálati engedély) iránti kérelmet a miniszteri rendeletben meghatározott tartalommal, elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon kell benyújtani a NÉBIH-hez.

6. § A NÉBIH a vizsgálati engedélyben a termesztési alkalmassági vizsgálatba vont szőlőfajta (a továbbiakban: vizsgálatba vont szőlőfajta) nevének az abból készült, közfogyasztásra történő forgalomba hozatalra szánt borászati terméken való feltüntetését akkor engedélyezi, ha a szőlőfajta

7. § (1) A vizsgálati engedély egy példányát a NÉBIH megküldi a telepítés helye szerint illetékes hegybírónak.

(2) A NÉBIH a kiadott vizsgálati engedélyek adatairól nyilvántartást vezet. A hatályát vesztett vizsgálati engedélyeket a NÉBIH törli a nyilvántartásból.

(3) A NÉBIH a vizsgálati engedély hatályának lejártáról 5 napon belül értesíti a vizsgálati engedély jogosultját, az ültetvény helye szerint illetékes hegybírót és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát (a továbbiakban: HNT).

8. § (1) A termesztési alkalmassági vizsgálatot a vizsgálati engedély kiadásától számított 10 éven belül le kell folytatni. Ez az időtartam a vizsgálati engedély jogosultjának kérelmére, az abban megjelölt időtartamra, egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel a NÉBIH meghosszabbítja, ha az engedély megadásának feltételei továbbra is fennállnak.

(2) A termesztési alkalmassági vizsgálat eredményéről a vizsgálati engedély jogosultjának minden borpiaci év végéig adatot kell szolgáltatnia a NÉBIH részére.

(3) A NÉBIH a szőlőfajta osztályba sorolására vonatkozó javaslatot 5 egymást követő termőév eredményeinek rendelkezésre állása esetén készíti el. A NÉBIH az adott évben elkészült, osztályba sorolásra vonatkozó javaslatokat december 31-ig küldi meg az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(4) Az osztályba sorolásra vonatkozó javaslat tartalmazza, amennyiben releváns, a fajtanév szinonim nevét, valamint a szőlőfajta borászati termék készítésétől eltérő célú felhasználási módját.

(5) A NÉBIH a vizsgálati engedélyek nyilvántartásából törli a vizsgálati engedélyt, és arról értesíti a hegybírót, ha

9. § (1) A miniszter a NÉBIH javaslata alapján

(2) A borkészítésre alkalmas szőlőfajta osztályba sorolását meg kell szüntetni, ha a szőlőfajtát a Nemzeti Fajtajegyzékből vagy az Európai Unió valamely tagállamának fajtajegyzékéből törölték.

10. § (1) A miniszter nyilvántartást vezet az osztályba sorolt, borkészítésre alkalmas szőlőfajtákról (a továbbiakban: osztályba sorolt szőlőfajták jegyzéke).

(2) A miniszter az adott évben osztályba sorolt szőlőfajtákat és a Nemzeti Fajtajegyzékbe felvett szőlőfajtákat, valamint az osztályba sorolás megszüntetéséből eredő módosításokat átvezeti az osztályba sorolt szőlőfajták jegyzékén, amelyet a módosításokkal együtt az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában és honlapján közzétesz.

11. § A NÉBIH a termesztési alkalmassági vizsgálat alapján osztályba sorolt szőlőfajta kísérleti eredményeit a szőlőfajta osztályba sorolását követően, személyes adatok nélkül, a honlapján közzéteszi.

12. § (1) Az új telepítési engedély iránti kérelmet minden év április 1. és április 30. között lehet benyújtani a hegybíróhoz, aki azt a HNT-hez továbbítja.

(2) A HNT a beérkezett kérelmeket összesíti, és az adott évben a miniszter által a HNT véleménye alapján – az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 63. cikk (1)–(3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján február 1-ig közzétett közlemény alapján az adott naptári évben az új telepítések számára engedélyezhető terület nagyságát meghaladó mértékű területre beérkező új telepítési engedély iránti kérelmek esetén, a (3) bekezdésre figyelemmel,

(3) A miniszter a (2) bekezdés szerinti közleményben határozza meg, hogy a kérelmeket a (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kell elbírálni.

(4) A hegybíró a (2) bekezdésre figyelemmel adja ki az új telepítési engedélyeket.

13. § (1) Az újratelepítési engedély iránti kérelem benyújtásakor meg kell jelölni a szőlőültetvény kivágására figyelemmel keletkezett, felhasználni kívánt újratelepítési jogosultságot.

(2) Az újratelepítési engedély iránti kérelem benyújtásakor az újratelepítési jogosultsággal rendelkező

(3) Ha az újratelepítési engedély iránti kérelmet családi gazdaság tagja nyújtja be, és a kérelemben a családi gazdaság másik tagjának gazdasági aktájában nyilvántartott földterületet jelöl meg újratelepítéssel érintett területként, a családi gazdaság képviselőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a megjelölt földterület a családi gazdaság használatában van.

14. § A kérelem benyújtásakor telepítési jogosultságot nem kell igazolni

15. § (1) A földterületnek az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 68. cikk (1) bekezdése szerinti telepítési joggal (a továbbiakban: telepítési jog) rendelkező használója a telepítési jog fennállásáig, de legkésőbb 2022. december 31-ig kérelmezheti a telepítési jog átváltását telepítési engedélyre (a továbbiakban: átváltott telepítési engedély).

(2) Az átváltott telepítési engedély iránti kérelemre az újratelepítési engedély iránti kérelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az átváltott telepítési engedély iránti kérelem benyújtásakor meg kell jelölni a felhasználni kívánt telepítési jogot. Az átváltott telepítési engedély a telepítési jog fennállásáig, de legfeljebb 2025. december 31-ig hatályos.

16. § (1) Új telepítési engedély, újratelepítési engedély és átváltott telepítési engedély (a továbbiakban együtt: telepítési engedély) iránti kérelmet a kérelemben megjelölt földterület fekvése szerint illetékes hegybíró részére kell benyújtani.

(2) Nem nyújthat be telepítési engedély iránti kérelmet az, aki

17. § (1) A telepítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell

18. § (1) A telepítési engedély iránti, hiányosan benyújtott kérelem esetén a hegybíró egy alkalommal, 15 napos határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(2) Helyszíni szemle elrendeléséről a hegybíró értesíti a HNT főtitkárát.

(3) A helyszíni szemlét a HNT főtitkára által kijelölt hegybíró folytatja le. A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a HNT főtitkára a kérelmet elbíráló hegybírónak megküldi, ha a helyszíni szemlét nem ő folytatta le.

(4) A hegybíró a véglegessé vált telepítési engedélyt a gazdasági aktában rögzíti.

19. § (1) A telepítési engedély – a szőlőfajtára irányuló módosítások kivételével – legfeljebb egy alkalommal módosítható.

(2) Új telepítési engedély módosítása nem vonatkozhat az engedélyben foglalt feltételek olyan megváltoztatására, amelyekkel az új telepítés nem lett volna engedélyezhető az új telepítési engedély iránti kérelem elbírálásakor, kivéve, ha a módosítási kérelem benyújtásakor hatályos jogszabály azt lehetővé teszi.

20. § A telepítési engedély módosítására és visszavonására egyebekben az engedély megadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

21. § (1) Szőlőültetvény telepítése és kivágása tényét az ültetvény használójának a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 4. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a szőlőültetvény fekvése szerint illetékes hegybíró részére kell bejelenteni.

(2) Ha az újratelepítést részben vagy egészben olyan földterületen kívánják megvalósítani, amelyen termő szőlőültetvény van, a szőlőültetvény kivágásának ténye bejelenthető a telepítés tényének bejelentésével együtt.

22. § Ha a hegybíró a bejelentés ellenőrzése során megállapítja, hogy a bejelentés hiányos, a bejelentéstől számított 8 napon belül tájékoztatja a bejelentőt

23. § (1) A telepítés megtörténtét a HNT főtitkára által kijelölt hegybíró, a kivágás megtörténtét a kivágással érintett földterület fekvése szerint illetékes hegybíró ellenőrzi a helyszínen olyan időpontban, amikor a terület megközelítése az időjárási viszonyok alapján lehetséges, az ellenőrzés tárgya jól látható, és telepítés esetén a szőlőfajta azonosítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet a HNT főtitkára a földterület fekvése szerint illetékes hegybírónak megküldi, ha a helyszíni szemlét nem ő folytatta le.

(3)⁵ Ha a telepítés vagy a kivágás támogatás felhasználásával történik, a támogatás igénybevételével kapcsolatban eljáró hatóság az általa végzett helyszíni ellenőrzések telepítésre vagy kivágásra vonatkozó adatait tartalmazó összesített kimutatást megküldi a hegybíró részére. A hegybírónak a helyszíni szemlét nem szükséges lefolytatni, ha a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó adatszolgáltatás alapján a tényállás tisztázásához szükséges minden adat rendelkezésre áll.

24. § (1) A földterület fekvése szerint illetékes hegybíró a telepítés vagy a kivágás tényét annak jogszerűsége megállapítása esetén a bejelentés napjával a gazdasági aktában rögzíti.

(2) A telepített szőlőültetvényt a szőlőültetvényhez kapcsolódó első szüreti bejegyzés napjától, de legkésőbb a telepítés napjának bejegyzésétől számított 5. naptári év első napjától termő szőlőültetvényként kell nyilvántartani.

25. § (1) A VINGIS-t az NFK és az LTK vezeti a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) Az NFK térinformatikai eszközökkel a VINGIS-ben létrehozza azon adatok körét, amely alkalmas egy földterület

(3) Az LTK lehetővé teszi a VINGIS internetes felületén az (1) bekezdés szerinti adatok miniszteri rendeletben meghatározott fedvényeinek térinformatikai eszközökkel történő megjelenítését.

26. § (1) A hegybíró a Btv. 5. § (2) bekezdése szerinti esetben a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelése megkezdésének ellenőrzésére helyszíni szemlét rendel el.

(2) A helyszíni szemlét a HNT főtitkára által kijelölt hegybíró folytatja le. A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a HNT főtitkára megküldi

(3) A NÉBIH értesíti a hegybírót a Btv. 5. § (4) bekezdése alapján végrehajtott kivágásról, amelyet követően a hegybíró a szőlőültetvény kivágásának helyszíni ellenőrzésére vonatkozó szabályok alapján jár el.

(4) A hegybíró a kivágás tényének megállapítását követően vagy a NÉBIH kivágást megállapító jegyzőkönyve alapján az újratelepítési jogosultságot a gazdasági aktába bejegyzi.

27. §⁶ (1) Az ültetvényhasználó a szőlőültetvényben bekövetkezett, a szüret elmaradását okozó káreseményt legkésőbb a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül bejelenti a hegybírónak.

(2) A hegybíró az (1) bekezdés szerinti bejelentést nyilvántartásba veszi.

(3) A hegybíró a nyilvántartott bejelentésekkel összefüggő ültetvények legalább 5%-át a helyszínen ellenőrzi.

28. §⁷ (1)⁸ Az ültetvény használója a szüretet megelőző borpiaci év július 1-jéig megküldi a gazdasági aktát vezető hegybíró részére az általa a szőlőültetvény vagy ültetvényrész első szürete vonatkozásában megkötött szőlőfelvásárlási szerződést.

(2) A több borpiaci évre kötött szőlőfelvásárlási szerződést elegendő a szerződésben megadott első borpiaci évet megelőzően megküldeni az (1) bekezdésben foglaltak szerint.

(3)⁹ A hegybíró az ültetvény használója részére legkésőbb augusztus 1-jéig szüret bejelentő lapot küld minden olyan szőlőültetvény és ültetvényrész vonatkozásában, amelynek termésére szóló szőlőfelvásárlási szerződést az (1) bekezdésben megadott határidőig nem küldték meg a hegybírónak.

(4)¹⁰ A hegybíró a felvásárló részére legkésőbb augusztus 1-jéig felvásárlási űrlapot küld minden olyan szőlőültetvény és ültetvényrész vonatkozásában, amely termésének felvásárlójaként az (1) bekezdés szerinti szerződésben megjelölték. A felvásárlási űrlap másolatát a hegybíró megküldi az ültetvény használója részére.

(5) Ha az (1) bekezdés szerint bejelentett szőlőfelvásárlási szerződésben megjelölt szőlőültetvény és ültetvényrész vonatkozásában módosul a szőlőfelvásárlási szerződés, azt az ültetvény használója haladéktalanul bejelenti a hegybírónak. Ha a szőlőfelvásárlási szerződés módosítására július 1-jét követően kerül sor, a hegybíró a módosult szőlőfelvásárlási szerződéssel le nem fedett szőlőültetvény és ültetvényrész vonatkozásában haladéktalanul szüret bejelentő lapot küld a szőlőültetvény és ültetvényrész használója részére.

(6)¹¹ Az ültetvény használója legkésőbb az első szüret utolsó napjáig nyilatkozik a hegybíró részére, ha szőlőültetvényét, ültetvényrészét több részre kívánja felosztani, vagy a felosztást meg kívánja változtatni. A változtatással kialakított ültetvényrészek vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés alapján már kiadott, de a 31. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz még be nem nyújtott szüret bejelentő lapokat és felvásárlási űrlapokat a hegybíró érvényteleníti, és új szüret bejelentő lapokat vagy felvásárlási űrlapokat küld meg a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

29. §¹² (1) Ha a szőlőtermést nem az ültetvény használója vagy vele azonos borgazdasági egységbe tartozó személy dolgozza fel, az ültetvény használója a szőlőfelvásárlási szerződésben megjelölt határidőig, de legkésőbb a szüret utolsó napjáig megküldi a szüret bejelentő lapot a szőlőtermés felvásárlója részére.

(2) A felvásárló a felvásárlási űrlap alapján, vagy ha a felvásárlásról a hegybíró részére benyújtott nyilatkozattal nyilatkozott, a szüret bejelentő lap alapján a Btv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott felvásárlási jegyet állít ki.

(3) Ha a szőlőfelvásárlási szerződés árképletet vagy értékmegosztási záradékot alkalmaz, a felvásárlási jegyen szereplő árat legkésőbb a képletben vagy az értékmegosztási záradékban szereplő összes tényező ismertté válását követő hetedik munkanapig kell megadni.

(4) Az augusztus 1-jét megelőzően

30. §¹³ (1) A szőlőültetvény vagy ültetvényrész további szüretének bejegyzése érdekében az ültetvény használója legkésőbb az új szüretet megelőző napig tájékoztatja a hegybírót a további szüretről. A hegybíró a tájékoztatást haladéktalanul továbbítja a felvásárló részére.

(2) A hegybíró az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján új szüret bejelentő lapot ad ki a szőlőültetvény vagy ültetvényrész vonatkozásában.

(3) A felvásárló legkésőbb az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő 7. napig a hegybíró részére kifogást nyújthat be a további szüret bejegyzése ellen, ha az a részére átadott szőlőtermésből előállítható borászati terméken jelölhető földrajzi árujelzők, klasszifikációs szintek, bortípusok vagy a miniszteri rendeletben meghatározott szabályozott kifejezések körét a szőlőfelvásárlási szerződésben meghatározottakkal összeegyeztethetetlenné tenné. A kifogás elmulasztása a szüret bejegyzéséhez való hozzájárulásnak minősül. A kifogást a kifogást tevő a hegybíró részére benyújtott nyilatkozattal visszavonhatja.

(4) A (3) bekezdés szerint benyújtott kifogás elfogadhatóságát a hegybíró megvizsgálja a (3) bekezdés szerinti összeegyeztethetetlenség fennállása szempontjából. Összeegyeztethetetlenség fennállása esetén a hegybíró tájékoztatja az ültetvény használóját a kifogásról és annak tartalmáról.

(5) A felvásárlással érintett szőlőültetvény vagy ültetvényrész vonatkozásában további szüretről csak abban az esetben jegyezhető be szüreti bejegyzés, ha

31. §¹⁴ (1) A szüretről a szőlőtermés

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a felvásárló a felvásárlási űrlap vagy szüret bejelentő lap alapján kiállított felvásárlási jeggyel legkésőbb november 30-ig szolgáltat adatot, ha a felvásárló a borászati üzembe betárolt szőlőt a 44. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt határidőtől eltérően legkésőbb az átvételt követő munkanapon, a betárolt szőlő fajtájának, cukortartalmának és a szőlőültetvény vagy ültetvényrész azonosítójának megadásával bejegyzi a szakmai-jövedéki nyilvántartásba.

(3) A hegybíró az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján szüreti bejegyzést jegyez be az ePincekönyv rendszerbe. A hegybíró a szüret bejegyzésekor a szőlő mennyiségét a 28. § (1) bekezdése alapján megküldött vagy a 30. § (3) bekezdése szerint benyújtott és a 30. § (4) bekezdése alapján elfogadható kifogáshoz mellékelt felvásárlási szerződésben megjelölt értékű vagy megjelölt földrajzi árujelző alapján megállapítható hozamkorlát alapján megállapított értékkel jegyzi be.

(4) Ha a szüreti bejegyzés nem teszi lehetővé azon földrajzi árujelző, illetve bortípus nevének használatát, amely

(5) Az ültetvény használója legkésőbb a szüret első napján a hegybírónak nyilatkozhat arról, hogy a gazdasági aktával rendelkező elismert termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy szövetkezet

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot az ültetvény használója több évre vagy határozatlan időre is megteheti.

(7) Ha a felvásárló külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő személy, a felvásárlási jeggyel – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően – az ültetvényhasználó szolgáltat adatot a hegybíró részére.

32. § (1) A kormányhivatal borászati üzemengedélyt ad ki borászati termék

(2) A kormányhivatal a mobilpalackozó üzem működésének engedélyezésére a miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén borászati üzemengedélyt ad ki.

(3) A borászati termékek kiszerelését végző borászati üzem a borászati üzemengedély megadásával négy karakterből álló kódot kap.

33. § (1) A borászati üzemengedély – eltérő kérelem hiányában – határozatlan időre szól.

(2) Egy adott helyrajzi számú ingatlanon egy borászati üzem működtethető.

(3) A borászati üzem működése nem kezdhető meg mindaddig, amíg az adott ingatlanon korábban működő borászati üzem tevékenységével összefüggő, adók módjára behajtandó köztartozás áll fenn.

(4) Azon borászati üzem részére, amelynek engedélyét a NÉBIH vagy a kormányhivatal véglegessé vált döntésével felfüggesztette, nem adható új borászati üzemengedély a felfüggesztés időtartama alatt.

(5) A borászati üzemengedély visszavonásáról szóló döntés véglegessé válásáig az új borászati üzemengedély iránti kérelem elbírálását fel kell függeszteni.

34. §¹⁶ A borászati üzemengedélyes a borászati üzem

35. § (1) Borászati üzemben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag borászati termék, szőlőlé, valamint szőlőalapú alkoholos termék előállítása és kiszerelése végezhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott termékeken kívül más termék borászati üzemben akkor állítható elő, ha a NÉBIH engedélyezi a borászati üzemben az ehhez szükséges, borászati termék előállításához nem engedélyezett anyagok tárolását.

(3) Forgalombahozatali azonosítóval nem rendelkező borászati termék borászati üzemen kívül a NÉBIH Btv. 7. § (2) bekezdése szerinti engedélyével szerelhető ki.

(4) A NÉBIH a (2) és (3) bekezdés szerinti engedélyt a borászati üzemengedélyes kérelme szerinti időtartamra, de legfeljebb egy évre adja meg, ha biztosított a borászati termékek előállítására vonatkozó feltételek betartása.

36. § A borászati üzemengedély-nyilvántartás a Btv. 7. § (4) bekezdésében maghatározott adatokon túl tartalmazza

37. §¹⁸ (1) A borászati üzemengedélyes a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró részére

(2) Az első származási bizonyítvány kiállításakor a hegybíró az első származási bizonyítvánnyal érintett borászati termékre vonatkozó must származási bizonyítványt

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén az első származási bizonyítvány, valamint a must származási bizonyítvány a Hktv. 41. §-ában foglaltak alkalmazása mellett legkésőbb a borpiaci év július 15. napjáig kérelmezhető.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az első származási bizonyítvány, valamint a must származási bizonyítvány kiállítása iránt a Btv. 9. § (4) bekezdése szerinti igazoláson alapuló kérelem legkésőbb az igazolás kiállítását követő 7. napig nyújtható be. Az ilyen módon benyújtott kérelem nem képezi a termelési jelentés részét.

(5)²⁰ A termelési jelentés elkészítése során nem kell figyelembe venni a borászati termék előállításához felhasznált, első származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati terméktétel, valamint a további feldolgozással érintett borászati terméktételre készletigazolás céljából kiadott első származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati terméktétel mennyiségét.

(6) A must, a sűrített szőlőmust és a finomított szőlőmustsűrítmény Magyarország területéről történő kivitele esetén az e § szerint kiadott must származási bizonyítvány a kivitelre szánt must termék tétel végső származási bizonyítványa.

38. § (1)²¹ A borászati üzem – a végzettséghez kötött borászati eljárás során keletkezett derítési alj kivételével – a keletkezett borászati melléktermék lepárlóüzem részére történő átadástól eltérő kivonását minden borpiaci évben az adott borpiaci évre vonatkozóan egy alkalommal, az első borászati melléktermék tétel kivonásának tényleges megkezdése előtt legalább 7 nappal bejelenti a hegybíró részére. A bejelentést a hegybíró haladéktalanul továbbítja a NÉBIH részére.

(2) A borászati üzem a végzettséghez kötött borászati eljárás során keletkezett derítési alj kivonására vonatkozó bejelentési kötelezettségének a derítési alj elszállítására vonatkozó bejelentéssel tesz eleget.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell adni

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatokban történő változást az adott borászati melléktermék tétel kivonásának megkezdése előtt legalább 7 nappal be kell jelenteni a hegybíró részére.

(5) A végzettséghez kötött borászati eljárás során keletkezett derítési alj elszállítását legalább 5 nappal korábban be kell jelenteni a NÉBIH részére.

39. § (1) A borászati üzemnek be kell jelentenie a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró részére

(2) Az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. melléklet A. részében foglalt 2. táblázat 6.5., 6.6. és 6.9. sorában meghatározott borászati eljárás végrehajtását legalább 5 nappal korábban be kell jelenteni a NÉBIH részére.

40. § (1) Nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazását (a továbbiakban: kísérlet) a NÉBIH engedélyezi az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén, a kérelmező által meghatározott, de legfeljebb ötéves időtartamra.

(2) A kísérletet folytató engedélyes a kísérlet megkezdésének időpontjáról annak megkezdését megelőző 8. napig értesíti a NÉBIH-et. A NÉBIH a kísérlet megkezdésének időpontjáról, valamint az engedély tartalmáról 8 napon belül tájékoztatja a minisztert.

(3) A kutatási projektet dokumentálni kell. A kísérletet folytató engedélyes a kísérlet eredményéről annak befejezését követő 8 napon belül jelentést küld a NÉBIH részére, amelyet a NÉBIH 8 napon belül továbbít a miniszter részére.

41. § (1) A kísérletet folytató engedélyes a kísérlet befejezését megelőző 180. napig a kutatási projekt eredményeinek bemutatása és új kutatási projekt beterjesztése mellett kérelmezheti a kísérlet folytatásának legfeljebb 3 évvel történő meghosszabbítása, illetve a kísérlettel előállított termék mennyiségének növelése Európai Bizottság által történő engedélyezését. A kérelemnek tartalmaznia kell a meghosszabbítás szükségességét alátámasztó indokokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a NÉBIH részére kell benyújtani. A NÉBIH a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követően haladéktalanul, szakmai indokaival és javaslataival együtt megküldi a miniszter részére. Ha a kutatási projekt eredményei alapján az új kutatási projekt szükségessége megalapozott, a miniszter az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérelmezi az Európai Bizottságtól a kísérlet folytatásának engedélyezését.

(3) A nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazásának NÉBIH vagy az Európai Bizottság által történő engedélyezése esetén a borászati termék előállítására és forgalomba hozatalára – az engedélyben foglaltak betartásával – a borászati termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

42. § (1) A Jöt. 134. §-a szerinti egyszerűsített adóraktár engedélyese a Jöt. 136. § (1) bekezdésében meghatározott szakmai-jövedéki nyilvántartást

(2) A Jöt. szerinti adóraktár engedélyes borászati üzemengedélyes olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyben szerepel az általános bortermelői regiszter adattartalma.

(3) A kisüzemi bortermelő a Jöt. 137. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai-jövedéki nyilvántartást

(4) A hegybíró a kisüzemi bortermelői regiszter vezetésének tényét a kisüzemi bortermelői regisztert vezető borászati üzemengedélyes gazdasági aktájába bejegyzi.

(5) A szakmai-jövedéki nyilvántartást borászati üzemenként kell vezetni. Egy borászati üzemengedélyes csak egy típusú szakmai-jövedéki nyilvántartást vezethet.

43. § (1) A HNT a Btv. 8/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a papír alapon vezetett kisüzemi bortermelői regisztert és általános bortermelői regisztert hitelesíti, és nyilvántartja a Btv. 8/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) A kisüzemi bortermelői regiszter és az általános bortermelői regiszter számítógépprogram (a továbbiakban: regiszter számítógépprogram) útján is vezethető. A regiszter számítógépprogramnak meg kell felelnie a 76. § (2) bekezdés a), b), d), e) és g) pontjában meghatározott feltételeknek.

(3) A regiszter számítógépprogram útján vezetett kisüzemi bortermelői regiszter és általános bortermelői regiszter tekintetében alkalmazni kell a 76. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat.

44. § (1) A szakmai-jövedéki nyilvántartásba műveletenként kell bejegyezni

(2) Az előállított seprős újbort a tételre vonatkozó első származási bizonyítvány igénylésének napjáig, de legkésőbb a tételen végzett első művelet bejegyzésének napján kell nyilvántartásba venni.

(3) Az előállított szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot, valamint még erjedésben lévő újbort legkésőbb a tételen végzett első művelet bejegyzésének napján kell nyilvántartásba venni, kizárólag abban az esetben, ha azon az (1) bekezdésben meghatározott valamely műveletet végeznek.

(4) Az általános bortermelői regisztert vagy kisüzemi bortermelői regisztert vezető borászati üzemengedélyes az (1) bekezdés e) pont eg) alponjától eltérően a borászati termék előállítása során keletkezett veszteséget a forgalomba hozatalkor összesítve is bejegyezheti a szakmai-jövedéki nyilvántartásba.

45. § (1) A kísérőokmányt legkésőbb a szállítás megkezdését megelőzően kell kitölteni.

(2) Borászati termék vonatkozásában kísérőokmány csak származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati terméktételre állítható ki.

(3) A minőségi kifogás miatt visszavett borászati termékekről kísérőokmányt kell kiállítani. A kísérőokmány megjegyzés rovatában fel kell tüntetni a konkrét minőségi kifogást.

(4) A papíralapú kísérőokmány tömbjét a HNT hitelesíti a kísérőokmány kiállítására köteles személy kérésére. A hitelesített kísérőokmány tömbökről a HNT nyilvántartást vezet.

(5)²² A 75. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltató a papíralapú kísérőokmányokkal kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségét a papíralapú kísérőokmány másolati példányának a Btv. 18. § (11) bekezdése szerinti ügyfélszolgálat (a továbbiakban: ügyfélszolgálat) részére történő benyújtásával teljesíti.

(6)²³ A (2) bekezdéstől eltérően származási bizonyítvány nélküli terméktételre is kiállítható kísérőokmány a szőlőmust ugyanazon borgazdasági egység két borászati üzeme közötti vagy a bérfeldolgozótól történő szállításakor, ha a feldolgozást végző borászati üzem

(7)²⁴ Nem kötelező kísérőokmányt kiállítani borászati terméknek

46. § A borászati üzemengedélyes és a Jöt. 3. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti jövedéki engedélyes kereskedő szeptember 10-ig

47. §²⁵ (1) A NÉBIH a végső származási bizonyítvány kiállítását követően a – Btv. 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott borászati termék kivételével – automatikusan kiadja a borászati terméktétel forgalombahozatali azonosítóját.

(2) A borászati üzemengedélyes által egy borpiaci évben legfeljebb 100 hl mennyiségben forgalomba hozni vagy Magyarország területéről kiszállítani kívánt, még erjedésben lévő újbor forgalomba hozatala során nem kell alkalmazni a Btv. 9. § (1) bekezdés b) és c) pontját.

(3) A borászati üzemengedélyes a vizsgálati eredmény 49. §-ban és 52. §-ban meghatározott kézbesítését követő 7 napon belül a közfogyasztásra történő forgalomba hozatal feltételeként előírt érzékszervi, illetve analitikai vizsgálat megismétlése nélkül kérelmezheti a végső származási bizonyítvány visszavonását és új végső származási bizonyítvány kiállítását a földrajzi árujelző, a bortípus, az édességi kategória, illetve a miniszteri rendeletben szabályozott kifejezés megváltoztatásával, ha

(4) A hegybíró a (3) bekezdésben foglalt kérelem alapján indult eljárásról haladéktalanul értesítést küld a NÉBIH részére.

(5) A hegybíró a (3) bekezdésben foglaltak alapján kiállított új végső származási bizonyítványt a visszavont származási bizonyítvány számának megjelölésével megküldi a NÉBIH részére. A (2) bekezdés szerinti új végső származási bizonyítvány kiállítása nem vonja maga után új forgalombahozatali azonosító kiadását.

(6) A NÉBIH a borászati terméktétel forgalombahozatali azonosítóját érvényteleníti

(7) A forgalombahozatali azonosító érvénytelenítéséről a NÉBIH értesíti a hegybírót, aki az adott borászati terméktétel végső származási bizonyítványát visszavonja.

48. § (1) Az analitikai vizsgálatot a NÉBIH laboratóriuma vagy a NÉBIH által a nem állami laboratóriumok engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és működési feltételeinek részletes szabályozásáról szóló rendeletben foglaltak szerint kiadott működési engedéllyel rendelkező, akkreditált nem állami laboratórium végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nem állami laboratóriumok tevékenységét a NÉBIH ellenőrzi.

49. §²⁶ Az analitikai vizsgálat mérési eredményeit és a vizsgálati jegyzőkönyvet a laboratórium a vizsgálat lezárásának napján elektronikusan átadja a NÉBIH részére, aki azt megküldi a borászati üzem és a hegybíró részére.

50. § (1) Földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék közfogyasztásra történő forgalomba hozatala vagy Magyarország területéről történő kivitele – a Btv. 9. § (2) bekezdésében és 10. §-ában foglalt kivételtől eltekintve – esetén a borászati terméktétel érzékszervi jellemzőinek meg kell felelnie a földrajzi árujelző termékleírásában foglaltaknak. A földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék érzékszervi jellemzői termékleírásban foglaltaknak történő megfelelését a közfogyasztásra történő forgalomba hozatalt megelőzően földrajzi árujelző borbíráló bizottság (a továbbiakban: FBB) vizsgálja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti érzékszervi vizsgálat nem megfelelő minősítése esetén az adott borászati termék érzékszervi vizsgálata legfeljebb két alkalommal, az érzékszervi vizsgálat nem megfelelő eredményének kézhezvételétől számított 7 napon belül történő kérelmezése esetén megismételhető. A megismételt első érzékszervi vizsgálatot az FBB, a másodikat az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban: OBB) végzi.

51. § Földrajzi jelzés nélküli borászati termék az általános érzékszervi jellemzőknek való megfelelés esetén hozható közfogyasztásra forgalomba. Az érzékszervi jellemzők vizsgálatát, valamint, ha azt az érzékszervi vizsgálat nem megfelelő eredményének kézhezvételét követő 7 napon belül kérelmezik, a megismételt érzékszervi vizsgálatot az OBB végzi.

52. §²⁷ Az 50. § és az 51. § szerinti érzékszervi vizsgálat eredményét és a vizsgálati jegyzőkönyvet az FBB és az OBB a vizsgálatot követő 3 napon belül átadja a NÉBIH-nek, aki azt megküldi a megrendelő részére.

53. § (1) FBB-t

(2) A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet és a HNT által létrehozott FBB működését a NÉBIH által történő nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.

54. § (1) Az 53. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti FBB esetében a miniszteri rendeletben meghatározott tárgyi és szakmai követelmények teljesítésére való képességet a NÉBIH az FBB-t létrehozó földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet vagy a HNT székhelye szerinti kormányhivatal bevonásával ellenőrzi az FBB nyilvántartásba vétele előtt és a nyilvántartásba vételt követően.

(2) A nyilvántartásba vett FBB szakmai követelményének teljesítésére vonatkozó ellenőrzés kiterjed az FBB által elvégzett érzékszervi vizsgálatok során megállapított vizsgálati eredmények helytállóságának ellenőrzésére.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés az adott borpiaci évben forgalomba hozott, az FBB érzékszervi vizsgálata során a termékleírásnak megfelelőnek minősített borászati terméktételek szúrópróbaszerűen kiválasztott 5%-ára, de legalább 10 borászati terméktételre terjed ki. Az ellenőrzéssel érintett minták érzékszervi vizsgálatát az OBB végzi.

55. § A NÉBIH nyilvántartást vezet az OBB által az 50. § (2) bekezdése és az 54. § (3) bekezdése alapján végzett érzékszervi vizsgálatokról. A nyilvántartás tartalmazza az érintett borászati terméktételek

56. § (1)²⁸ Az OBB legalább 15 és legfeljebb 25 tagból áll. Tagjait, elnökét és elnökhelyettesét a miniszter a szőlőtermesztés és a borászat elméleti és gyakorlati szakemberei közül három évre kéri fel.

(2) Az OBB tagjait tevékenységükért díjazás és utazási költségtérítés illeti meg.

(3) Az OBB a miniszter által elfogadott és a Minisztérium honlapján közzétett ügyrend alapján működik.

(4) A NÉBIH biztosítja az OBB működési feltételeit és ellátja titkársági feladatait.

57. §²⁹ (1) Forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati terméktétel további feldolgozását a feldolgozást végző borászati üzemengedélyes a feldolgozás megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban bejelenti a hegybíró részére. A hegybíró a forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati termék végső származási bizonyítványát a bejelentés adatai alapján visszavonja.

(2)³⁰ Ha az (1) bekezdésben foglalt esetben a borászati terméktétel egy része forgalomban marad, a borászati üzemengedélyes a hegybírótól a bejelentéssel egyidejűleg kérelmezi a végső származási bizonyítvány visszavonása mellett új végső származási bizonyítvány kiadását a forgalomban maradó borászati terméktétel mennyiségének megadásával. A hegybíró a további feldolgozással érintett borászati terméktételre készletigazolás céljából első származási bizonyítványt állít ki.

(3) A hegybíró a végső származási bizonyítvány (1) és (2) bekezdés szerinti visszavonásáról, valamint a (2) bekezdés szerinti új végső származási bizonyítvány kiállításáról a visszavont, valamint a kiállított végső származási bizonyítvány számának megjelölésével haladéktalanul értesíti a NÉBIH-et.

(4) A NÉBIH érvényteleníti az érintett forgalombahozatali azonosítót, ha az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a végső származási bizonyítványban szereplő borászati terméktétel teljes mennyiségét feldolgozzák. A (2) bekezdés szerinti eset nem vonja maga után új forgalombahozatali azonosító kiadását.

(5) A NÉBIH az (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglaltakat kockázatelemzésen alapuló szúrópróbaszerű vizsgálat alapján ellenőrzi.

(6) Az (1) bekezdés szerinti feldolgozást végző borászati üzemengedélyes a további feldolgozással érintett borászati terméktétel adataiban bekövetkezett változást, valamint a további feldolgozással létrejött borászati terméktételt bevezeti a szakmai-jövedéki nyilvántartásba.

58. § Az Európai Gazdasági Térség szerződő államain kívüli állam (a továbbiakban: harmadik ország) által megkövetelt, borászati termék forgalomba hozatalához szükséges dokumentumot (a továbbiakban: forgalombahozatali dokumentum) a NÉBIH állítja ki. A forgalombahozatali dokumentum kiállítását, elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon, a borászati termék forgalombahozatali azonosítójának megadásával kell kérelmezni.

59. § (1) A borászati termék – a borecet kivételével – Btv. 10. § (2) bekezdése szerinti, harmadik országból történő behozatala esetén a NÉBIH a forgalombahozatali azonosítót az általa az importőr szállítmányonként beadott kérelmére elvégzett analitikai és érzékszervi vizsgálat megfelelő eredménye esetén adja ki.

(2) Nemzetközi szerződés alapján akkor mellőzhető az (1) bekezdés szerinti analitikai és érzékszervi vizsgálat, ha

(3) Az importőr a borászati termék (2) bekezdés szerinti analitikai és érzékszervi vizsgálatát tanúsító vizsgálati lap egy példányát a borászati termék határon való átszállításától számított 7 napon belül megküldi a NÉBIH részére.

60. § Borászati termék földrajzi árujelzőjének oltalma iránti kérelemhez mellékelni kell

61. § A termékleírásnak az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikk (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell

62. § (1) A miniszter a kérelmet a benyújtását követően megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e az e rendeletben és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott követelményeknek.

(2) A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 116/A. § (9) bekezdése szerinti nyilatkozata kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a kérelmet a Bor Eredetvédelmi Tanácsnak (a továbbiakban: BET).

(3) A BET a kérelem megalapozottságára vonatkozó véleményét a miniszter által megállapított határidőn belül megküldi a miniszternek.

63. § (1) A miniszter a Vt. 116/A. § (10) bekezdésének megfelelően a Minisztérium honlapján közzéteszi a kérelmet, ha a részletes vizsgálat során megállapítást nyer, hogy azt az arra jogosult nyújtotta be, és a termékleírás, valamint az egységes dokumentum megfelel az e rendeletben és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt feltételeknek.

(2) Az arra jogosult személyek által a kérelemmel szemben a Vt. 116/A. § (10) bekezdése alapján benyújtott felszólalás vagy kifogás (a továbbiakban együtt: kifogás) elbírálása előtt a miniszter nyilatkozattételre hívja fel a kérelmezőt. A miniszter a kifogást megküldi a BET részére, amely véleményt nyilvánít a kifogással kapcsolatban a miniszter által megállapított határidőn belül.

64. § (1) A termékleírás módosítása és a földrajzi árujelző törlése iránti kérelem esetében – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 62. és 63. §-ban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(2) A miniszter az SZTNH-nak nem küldi meg

(3) A miniszter a 63. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a termékleírás módosítása és a földrajzi árujelző törlése iránti kérelmet teszi közzé.

65. § (1) A termékleírás módosításának jóváhagyása iránti kérelmet az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14–17. cikkében foglaltakra figyelemmel kell benyújtani.

(2) A termékleírás termőhelyet érintő módosítása esetén a kérelemhez mellékelni kell az NFK által készített, módosított termőhelyi térképet.

66. § A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet az oltalom alatt álló földrajzi árujelző törlése iránt kérelmet nyújthat be a miniszterhez az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 106. cikkében, valamint az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 19–21. cikkében foglaltak szerint.

67. § (1) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikkében meghatározott hagyományos kifejezés oltalma, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása és a hagyományos kifejezés oltalmának törlése iránti kérelmet az Európai Bizottsághoz a miniszter nyújtja be.

(2) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikk a) pontjában meghatározott hagyományos kifejezés oltalma, az ilyen hagyományos kifejezés módosítása és törlése iránti kérelem Európai Bizottsághoz való benyújtását a HNT kérelmezheti a miniszternél.

(3) Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikk b) pontjában meghatározott hagyományos kifejezés (a továbbiakban: kiegészítő hagyományos kifejezés) oltalma, az oltalom alatt álló kiegészítő hagyományos kifejezés módosítása és a kiegészítő hagyományos kifejezés oltalmának törlése iránti kérelem Európai Bizottsághoz való benyújtását

68. § (1) A hagyományos kifejezés

(2) Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása iránti kérelemre az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 34. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelem elbírálása esetében a 62. és 63. §-ban, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés módosítása és a hagyományos kifejezés oltalmának törlése iránti kérelem elbírálása során a 64. §-ban foglalt eljárásrendet kell alkalmazni.

69. § (1) Az e fejezetben foglalt eljárásokban a nemzeti jóváhagyó döntés meghozatalát követően a miniszter a kérelmet továbbítja az Európai Bizottság részére.

(2) A kérelmek elbírálásának uniós szakaszában érkező kifogásokkal kapcsolatos eljárásban a 62. és 63. § szerinti eljárást kell megfelelően alkalmazni.

(3) A miniszter értesíti az NFK-t

(4) Az NFK a termékleírásban szereplő termőhelyet és a feltüntethető kisebb földrajzi egységet lehatároló térkép szerint frissíti a vonatkozó fedvényeket, és a térképi melléklettel együtt átadja azokat az LTK-nak. Az LTK a földrajzi árujelzőkhöz tartozó termőhely fedvényeket és a kisebb földrajzi egység fedvényeket frissíti, a termékleírások térképi mellékletét pedig közzéteszi a VINGIS internetes felületén.

70. § A Btv. 11. § (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően valamely borrégió nevével megegyező eredetmegjelöléssel rendelkező borászati termék előállításához olyan szőlő is felhasználható, amely tőkénként vörösbor készítése esetén legfeljebb 3,5 kilogramm, egyéb esetekben legfeljebb 4 kilogramm, de hektáronként legfeljebb 16 tonna szőlő vagy 120 hektoliter seprős újbor hozamot adó szőlőültetvényről származik.

71. § (1) A Btv. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás iránti kérelmet a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a Minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával nyújtja be a miniszter részére.

(2) A kérelmező hegyközségi szervezetet a miniszter hiánypótlásra egy ízben, legfeljebb 30 napos határidő megjelölésével hívhatja fel.

(3) A miniszter a kérelem elbírálása során figyelembe veszi az érintett földrajzi árujelző termőterületének fajtaszerkezetét, a szőlővel való betelepítés mértékét, valamint azt, hogy a kérelem benyújtását megelőző utolsó három borpiaci év során a termőterület átlagosan mekkora részén termelték meg az adott földrajzi árujelzővel ellátott, közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termékek alapanyagát.

72. § (1) Az adott évi szüret vonatkozásában a Btv. 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, termékleírástól való eltéréshez történő hozzájárulás iránti kérelmet a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a Minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával nyújtja be a miniszter részére.

(2) A kérelmező hegyközségi szervezetet a miniszter hiánypótlásra egy ízben, 7 napos határidő megjelölésével hívhatja fel.

(3) A miniszter a kérelem elbírálása során a kérelemben jelzett indoklásnak megfelelően figyelembe veszi az adott év időjárási viszonyait vagy az adott földrajzi árujelzővel jelölt borászati termékek piaci helyzetét.

(4) Ha a kérelem beérkezését követő 7 napon belül hiánypótlás elrendelésére vagy a hozzájárulás megtagadására nem kerül sor, a hozzájárulást jogszerű hallgatás útján megadottnak kell tekinteni.

73. § (1) A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a Btv. 14. §-a szerinti, a földrajzi árujelző használatától való eltiltásra vonatkozó testületi döntésében meghatározza az eltiltás időtartama meghatározásának módját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eltiltásra akkor kerülhet sor, ha a hegyközségi tagot a földrajzi árujelzővel rendelkező borászati termék hamisításáról vagy hamis termékjelölésről szóló hatósági döntés elmarasztalta. Az eltiltás időtartamának arányosnak kell lennie a szabályszegés súlyával, esetleges ismételtségével.

(3) A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet értesíti a gazdasági aktát vezető hegybírót egy borászati üzemengedélyes földrajzi árujelző használatától való eltiltásáról hozott döntéséről.

74. § (1) A Btv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott borászati terméktételből a hegybíró mintát vesz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mintát a Btv. 16. § (3) bekezdésében meghatározott hegyközségi tagok rendelkezésére kell bocsátani.

75. § (1) A szőlőültetvény telepítéssel, kivágással, a felvásárlási jeggyel, a szüreti bejegyzéssel, a borászati melléktermékek kivonásával, a származási bizonyítványokkal, a borászati termékek borászati üzemek közötti áttárolásával, közfogyasztásra történő forgalomba hozatalával és kísérőokmányaival kapcsolatos, továbbá a termelési, értékesítési és készletjelentési kötelezettségének (a továbbiakban együtt: elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettség) közvetlenül vagy a 76. §-ban meghatározott számítógépprogram útján az ePincekönyv rendszeren keresztül tesz eleget

(2)³² Az (1) bekezdés értelmében ePincekönyv rendszer használatára nem kötelezett adatszolgáltató ügyfélszolgálaton keresztül tehet eleget elektronikusan teljesítendő adminisztrációs kötelezettségének, ha az ePincekönyv rendszert nem kívánja használni.

(3) Valamely elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettség ügyfélszolgálaton keresztül történő intézése esetén az ültetvény használója vagy a borászati üzemengedélyes az ePincekönyv rendszeren keresztül megteendő bejelentést, átadandó adatot, dokumentumot, igazolást az adott dokumentum vagy másolati példánya ügyfélszolgálat részére történő átadásával teljesíti. Az ügyfélszolgálat megkeresése a hegybírónál kezdeményezhető.

(4)³³ Az adatszolgáltató az ePincekönyv rendszer működésének üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból történő szünetelése (a továbbiakban együtt: üzemszünet) időtartama alatt az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettségeket – a (6) bekezdésben meghatározott rendelkezésre figyelemmel – közvetlenül a hegybírónál eljárva teljesíti.

(5)³⁴ Online bortermelői regiszter vezetése esetén, ha a szakmai jövedéki nyilvántartásba történő bejegyzésre előírt határidő üzemszünet ideje alatt jár le, a teljesítés határideje az üzemszünet elhárítását követő naptól számítva meghosszabbodik az üzemszünet miatt kiesett idővel.

(6)³⁵ Az adatszolgáltató az üzemszünet időtartama alatt a borászati terméktétel forgalombahozatali azonosítójának kiadását a végső származási bizonyítvány NÉBIH részére történő benyújtásával kérelmezi.

76. § (1) Az ePincekönyv rendszerrel napi szintű adatkapcsolatot fenntartó, a miniszter által nyilvántartásba vett számítógépprogram (a továbbiakban: EPK számítógépprogram) használatával is teljesíthető

(2) Az EPK számítógépprogram

(3) Az EPK számítógépprogram által az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettségek teljesítése keretében rögzített adatokat az ePincekönyv rendszer tárolja.

(4) Az adatszolgáltatónak az EPK számítógépprogram használatára vonatkozó szándékát legkésőbb a használat megkezdését megelőző munkanapon írásban be kell jelentenie a hegybírónak. A hegybíró a bejelentést haladéktalanul továbbítja a NÉBIH és a kormányhivatal részére.

(5) Az EPK számítógépprogram használatával kapcsolatban bekövetkezett adatvesztést az adatszolgáltató 72 órán belül bejelenti a NÉBIH részére az ePincekönyv rendszeren keresztül.

(6) A NÉBIH vagy a kormányhivatal megtiltja az EPK számítógépprogram használatát, ha megállapítja, hogy az nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, és egyidejűleg kezdeményezi a miniszternél az EPK számítógépprogram (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törlését.

(7) Az (5) és a (6) bekezdésben foglalt esetben az adatszolgáltató köteles az esetlegesen elveszett adatok pótlásáról haladéktalanul gondoskodni.

77. § A gazdasági akta a Btv. 20. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza

78. § (1) Az ültetvény használója a szőlőültetvény fekvése, a borászati üzemengedély jogosultja a borászati üzem helye, a szőlészeti és borászati felvásárló pedig a felvásárlási tevékenységével érintett hegyközség helye szerint illetékes hegybíró számára a gazdasági aktában való nyilvántartásba vétel céljából bejelenti a Btv. 20. §-ában és a 77. §-ban meghatározott adatokat. A hegybíró a nyilvántartásba vételről kiadott határozatban tájékoztatja az adatszolgáltatót az egyedi azonosítását lehetővé tevő gazdasági akta számáról.

(2) Szőlőültetvény a gazdasági aktába akkor jegyezhető be, ha az adatszolgáltató az ültetvény használója.

(3) Ha az adatszolgáltató több hegybíró részére teljesít adatszolgáltatást, meg kell jelölnie a gazdasági aktáját vezető hegybírót. A gazdasági akta vezetésére jogosult hegybíró helyett az adatszolgáltató a következő borpiaci évtől kezdve másik hegybírót választhat. A gazdasági akta vezetése áttételének tényét az új gazdasági aktát vezető hegybíró a gazdasági aktában rögzíti.

(4) Az (1) bekezdés alapján bejelentett adatokban bekövetkezett változást az adatszolgáltató köteles adott borpiaci év végéig a gazdasági akta vezetésére jogosult hegybírónak bejelenteni.

79. § (1) A gazdasági aktát vezető hegybíró a gazdasági aktában nyilvántartott adatok valódiságát a szőlőültetvény vagy a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró, a borászati üzemre vonatkozó adatok esetében a NÉBIH vagy a kormányhivatal bevonásával, legalább 5 évente ellenőrzi.

(2) Ha az ellenőrzés eredménye alapján a hegybíró megállapítja, hogy a gazdasági aktában szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak, a nyilvántartást az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv alapján módosítja. A nyilvántartás módosításáról a hegybíró értesíti az adatszolgáltatót.

(3) Ha a NÉBIH vagy a kormányhivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy a borászati üzemre vonatkozó adatok nem egyeznek meg a gazdasági aktában nyilvántartott adatokkal, a borászati üzemet határidő megjelölésével felszólítja a hegybíró részére történő adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatásra felszólító határozatot a NÉBIH vagy a kormányhivatal megküldi a hegybírónak.

80. § Az adatszolgáltató az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső tevékenységének megszűnéséről a gazdasági aktát vezető hegybírót az adott borpiaci év végéig tájékoztatja. A hegybíró a tájékoztatást követő 15 napon belül – az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső tevékenység megszűnésének feltüntetésével – a gazdasági aktát lezárja.

81. § (1) A NÉBIH az 54. §-ban foglaltak figyelembevételével

(2) Az OBB, valamint a NÉBIH által létrehozott és működtetett FBB esetében a szakmai és tárgyi követelmények teljesítését, valamint a jogszerű működést a miniszter ellenőrzi.

(3) A NÉBIH és a kormányhivatal ellenőrzi

(4) A termékleírásnak való megfelelés (3) bekezdés h) pontja szerinti ellenőrzése kockázatelemzésen alapuló, szúrópróbaszerű vizsgálat alapján, éves ellenőrzési tervnek megfelelően, az adott földrajzi árujelzővel ellátott borászati terméket előállító borászati üzemek legalább 10%-ára kiterjedően történik.

82. § (1) A hegybíró az ültetvény használóját a szőlőültetvény kivágására kötelezi

(1a)³⁸ Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a hegybíró az ültetvény használóját nem kötelezi az ültetvény kivágására, ha az ültetvény használója igazolja, hogy az ültetvény telepítésekor rendelkezett a telepítéshez szükséges újratelepítési jogosultsággal, és a mulasztási bírság megfizetésével egyidejűleg az újratelepítési engedély iránti kérelmet benyújtja a hegybíróhoz.

(2) A NÉBIH vagy a kormányhivatal

(2a)⁴² A NÉBIH vagy a kormányhivatal abban az esetben állapíthatja meg a (2) bekezdés szerinti

(3) A NÉBIH vagy a kormányhivatal a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények közül azt választja, amely a szabályszegés súlyával arányos, és a legalkalmasabb a jogszerű állapot helyreállításának kikényszerítésére.

(4) A kormányhivatal a (2) bekezdésben meghatározott valamely jogkövetkezmény alapjául szolgáló jogsértés három éven belül történő ismételt megvalósítása esetén a borászati üzemengedélyt visszavonja.

(5) Amennyiben törvény vagy e rendelet alapján bírság kiszabásának van helye, azt az eljáró hatóság a (2) bekezdés alapján megállapított jogkövetkezmény alkalmazásával egyidejűleg szabja ki.

83. § (1) Telepítési engedély nélkül telepített ültetvény esetén a mulasztási bírság összege

(2) A bírság összegének forintban történő meghatározásakor a döntéshozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró árfolyamot kell használni.

(3) A mulasztási bírság összege 50 000 forinttól 500 000 forintig terjed, ha

(4) A (3) bekezdésben meghatározott mulasztási bírságot az érintett terület mérete, a mulasztás időtartamának hossza, a megelőző 5 borpiaci évben kiszabott mulasztási bírságok száma és a mulasztási bírsággal érintett szőlőültetvény használója által használt szőlőültetvények összesített területnagyságának figyelembevételével kell kiszabni.

(5) A mulasztási bírság összege hektáronként 500 000 forint a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelése megkezdésének a hegybíró felszólítása ellenére történő elmulasztása esetén.

(6) A mulasztási bírság összege 50 000 forinttól 500 000 forintig terjed

(7) A (6) bekezdésben meghatározott mulasztási bírságot a mulasztási bírság kiszabásának alapjául szolgáló adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett szőlőültetvény területe, a borászati terméktétel mennyisége, a mulasztás időtartama és a megelőző 5 borpiaci évben kiszabott mulasztási bírságok számának figyelembevételével kell kiszabni.

84. §⁴³ (1) A Btv. 22. § (5) bekezdése szerinti minőségvédelmi bírság összegét a 85. §-ban foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A Btv. 22. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben a minőségvédelmi bírság legkisebb összege 50 000 forint, legmagasabb összege pedig a 85. § (3) bekezdésében foglaltak szerint számított érték.

85. §⁴⁴ (1) A Btv. 22. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a minőségvédelmi bírság összegét a meg nem felelést okozó minőségi jellemzők számának, valamint az eltérés mértékének figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A Btv. 22. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a minőségvédelmi bírság összegét a jogsértéssel érintett borászati terméktétel mennyisége alapján literenként, a borászati termék előállítására, tárolására, forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseknek való meg nem felelés súlyára figyelemmel kell megállapítani.

(3) A Btv. 22. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a földrajzi árujelző a termékleírásában foglalt, a borászati termék előállítására, a szőlő származási helyére vagy maximális hozamára vonatkozó szabályoknak nem megfelelő borászati terméken kerül feltüntetésre, a minőségvédelmi bírság mértéke a borászati terméktétel végső származási bizonyítványban szereplő mennyisége nagykereskedelmi árának

(4) A Btv. 22. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott minőségvédelmi bírság összege a borászati termék előállításához meg nem engedett anyag mennyiségétől függően legalább 50 000 forint, de legfeljebb 5 000 000 forint.

86. § (1) A NÉBIH a földterület használóját a hegyközség szőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott terület hasznosításához való hozzájárulásának 180 napon belül történő beszerzésére kötelezi, ha a földterületen végrehajtott – a csemegeszőlő-telepítést kivéve – gyümölcsös, erdő vagy fásítás telepítéséhez, faiskola, halastó és nádas létesítéséhez, valamint a termőföld más célú hasznosításához a földterület használója elmulasztotta a hegyközség hozzájárulásának beszerzését.

(2) Amennyiben a földterület használója az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem teljesíti, a NÉBIH a földterület használóját a szőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott területen az eredeti állapot helyreállítására kötelezi.

87. § Borászati termék hamisítása esetén

88. § (1) Amennyiben az engedély nélkül telepített szőlőültetvényen termés található, a termés megsemmisítéséről az ültetvény használójának saját költségén kell gondoskodnia.

(2) Amennyiben az engedély nélkül telepített szőlőültetvény terméséből borászati terméket készítettek, az ültetvény használója a kivágás elrendeléséről szóló határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül köteles az ültetvényről származó termésből készített borászati terméket lepárlásra átadni.

(2a)⁴⁶ Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alól mentesül az ültetvény használója, ha a szőlőültetvény telepítésekor rendelkezett a telepítéshez szükséges újratelepítési jogosultsággal, amely alapján a hegybíró újratelepítési engedélyt adott ki a földterületre.

(3) A lepárlásról a kötelezettnek szerződést kell kötni olyan lepárlóüzemmel, amely 80 térfogatszázalékot meghaladó alkohol készítését végzi. A szerződés eredeti példányát a megkötésétől számított 15 napon belül a hegybíró részére meg kell küldeni.

(4)⁴⁷ A lepárlóüzem a lepárlásra vonatkozó szerződés alapján beszállított termék átvételét követő második hónap végéig köteles a lepárlást elvégezni, és a hegybíró részére a szerződésbe foglalt termés átvételi bizonylatainak másolatát benyújtani.

(5) A lepárlással kapcsolatban felmerült összes költség az ültetvény használóját terheli.

89. § (1) Az a borászati üzemengedélyes, aki három egymást követő borpiaci éven belül legalább két alkalommal

(2) A 92. § (4) bekezdése szerinti értesítés alapján a gazdasági aktát vezető hegybíró a gazdasági aktába bejegyzi az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott cselekmények elkövetését, és az (1) bekezdésben foglalt feltétel megvalósulása esetén tájékoztatja a borászati üzemengedélyest

(3) A kockázatos borászati üzemengedélyes

90. § (1) A NÉBIH az FBB-t a nyilvántartásból törli, ha az adott borpiaci évben az OBB az 50. § (2) bekezdése és az 54. § (3) bekezdése alapján végzett érzékszervi vizsgálata eredményeként az FBB által elvégzett érzékszervi vizsgálatokkal érintett bortételek több mint 50%-ának minősítését megváltoztatja.

(2) Ha a NÉBIH egy földrajzi árujelző termékleírásában az érzékszervi vizsgálatok elvégzésére kijelölt FBB-t törli az 53. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból, az érzékszervi vizsgálatot az FBB ismételt nyilvántartásba vételéig, de legfeljebb 6 hónapig a termékleírás külön módosítása nélkül a NÉBIH által létrehozott és működtetett FBB végzi.

(3) A nyilvántartásból a (2) bekezdés alapján törölt FBB az egyéb feltételek változatlan fennállása esetén a törléstől számított 6 hónapon belül kérelmezheti a nyilvántartásba történő újbóli felvételét, ha igazolja, hogy a borbíráló szakvizsgával rendelkező tagjainak száma legalább 10%-kal növekedett, és meghaladja a borbíráló szakvizsgával nem rendelkező tagok számát.

91. § A NÉBIH a borászati termékek földrajzi eredet-, fajta- és évjárat-azonossági vizsgálatainak alapját képező referencia-adatbázist hoz létre és üzemeltet, amely tartalmazza

92. § (1) Ha a NÉBIH vagy a kormányhivatal megállapítja, hogy a földrajzi árujelzőt viselő borászati termék nem felel meg a termékleírásnak, az erről szóló döntését egyidejűleg megküldi a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezetnek is.

(2)⁴⁸ A NÉBIH a Btv. 22. § (3) bekezdése szerinti intézkedésről, valamint az intézkedést elrendelő NÉBIH, Pest Vármegyei Kormányhivatal vagy kormányhivatal a Btv. 22. § (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti intézkedéséről szóló döntését egyidejűleg megküldi a HNT, a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet és a borászati üzem fekvése szerint illetékes hegyközség részére is.

(3) A NÉBIH értesíti a HNT-t a borászati üzemengedélyes egyszerűsített adóraktári engedélyének visszavonásáról.

(4) A NÉBIH, valamint a kormányhivatal értesíti a gazdasági aktát vezető hegybírót a 89. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott cselekmények elkövetését megállapító, véglegessé vált döntéséről.

93. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel – 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2)⁴⁹ A 75. §, a 96. §, a 100. § és a 104. § 2022. június 1-jén lép hatályba.

(3) A 90. § 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.

94. § (1) Az e rendelet hatálybalépésének napján azonos helyrajzi számon nyilvántartott borászati üzemek az engedély időbeli hatálya alatt továbbra is működhetnek, ha biztosított a borászati üzemek egymástól való fizikai elválasztása.

(2) A kormányhivatal ellenőrzi az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulását.

95. § (1)⁵⁰ A borászati üzemengedélyes a 100. §-ban meghatározott időpontig

(2)⁵¹ Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai-jövedéki nyilvántartásokat legkésőbb 100. §-ban meghatározott időpontban le kell zárni. Ezeket a szakmai-jövedéki nyilvántartásokat 2030. július 31-ig meg kell őrizni.

96. §⁵² A 100. §-ban meghatározott időpontig a nem kisüzemi bortermelő borászati üzemengedélyes a betárolást követően 7 napon belül megküldi a hegybíró részére a kísérőokmány másolatát.

96/A. §⁵³ (1) A 28–31. §-ban foglaltaktól eltérően a 2023. július 31-ig terjedő időszakban az ültetvény használója a szüret bejegyzését a HNT honlapján közzétett nyomtatvány alkalmazásával kérelmezheti november 30-ig, de legkésőbb a szüret befejezését követő hetedik napig. A hegybíró a szüret bejegyzéséről igazolást állít ki, amelynek eredeti példánya a feldolgozóé. A második példányt abban az esetben kell kiadni a termelő részére, ha a termelő nem azonos a feldolgozóval.

(2) A 28–31. §-ban foglaltaktól eltérően a 2023. július 31-ig terjedő időszakban a szüreti bejegyzés igazolásával rendelkező szőlő további értékesítése esetén kérelemre a hegybíró a szüreti bejegyzés igazolásának visszavonását követően új szüreti bejegyzés igazolást állít ki. Az új szüreti bejegyzés igazolást a szőlőt felvásárlónak kell kiadni, a visszavont szüreti bejegyzés igazolás számának a feltüntetésével. A szőlő további feldolgozása esetén az új szüreti bejegyzés igazolást – az előző szüreti bejegyzés igazolás visszavonásával egyidejűleg – az ültetvény helye szerint illetékes hegybíró adja ki, a kérelemtől függően papír alapon vagy elektronikusan.

97. § Amennyiben egy földrajzi árujelző termékleírása

98. § (1) A 2021. július 31-én a Pest Megyei Kormányhivatal által nyilvántartott Helyi Borbíráló Bizottságok (a továbbiakban: HBB-k) e rendelet hatálybalépésének napjától FBB-ként működnek tovább.

(2) Az (1) bekezdés szerint nyilvántartott HBB-knek az FBB-kre vonatkozó, e rendeletben, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek való megfelelését 2022. augusztus 1-jétől kell biztosítani, amit a NÉBIH ellenőriz.

99. § Az OBB e rendelet hatálybalépését megelőzően kinevezett tagjainak tagsági jogviszonya a kinevezésükről szóló okiratban meghatározott ideig fennáll.

100. §⁵⁴ A 75. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2023. július 31-ig az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettségnek a 75. § (3) bekezdése alkalmazásával ügyfélszolgálaton keresztül is eleget lehet tenni.

101. § Ez a rendelet