12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet
12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet
a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 16. és 36. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és o) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. §1 A rendelet hatálya az 1. mellékletben felsorolt sajátos építmény (a továbbiakban: sajátos építmény) építésügyi hatósági eljárására és az annak lefolytatásához szükséges műszaki dokumentáció tartalmi követelményeire, valamint a sajátos építmény építésügyi hatósági ellenőrzésére és kötelezési eljárásaira terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény: olyan törő-, aprító-, osztályozó vagy mosóberendezés a termelvény közvetlen feladását biztosító berendezésekkel együtt, amelyet teherviselő aljzathoz rögzítettek és a rögzítés megbontása nélkül máshová át nem helyezhető, el nem szállítható;
2. közmű: a víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és villamosenergia rendszer és a nyomvonalas hírközlési építmény;
3. kutatóakna: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében mélyített függőleges-, vagy lejtősakna;
4. kutatóárok: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében a külszínről kialakított, elsősorban az ásványi nyersanyag horizontális elterjedésének megismerésére szolgáló külszíni kutatási építmény, amelynek alapterülete meghaladja a 20 m2-t;
5. kutatótáró: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében mélyített vízszintes, vagy enyhe, 3°-nál nem nagyobb lejtésű vágat.
3. Az építésügyi hatósági engedély és a bejelentés
3. § A rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység végzéséhez
a)2 az 1. mellékletben felsorolt sajátos építmények tekintetében a bányafelügyelet engedélye,
b) a 3. mellékletben felsorolt sajátos építmények tekintetében a bányafelügyelethez történő bejelentés megtétele
szükséges.
4. § (1) Építésügyi hatósági engedélyek:
a) az elvi építési engedély,
b) az építési engedély,
c) a használatbavételi engedély,
d) a fennmaradási engedély,
e) a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély, és
f) a bontási engedély.
(2)3
(3) Ha a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap. Ha szakhatóság is részt vesz az eljárásban, az ügyintézési határidő 35 nap.
4. Az építtető kérelme
5. § (1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az építtető a 4. melléklet szerinti adattartalmú, a tervezett építési munkának a 22. alcímben meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációjával együtt terjesztheti elő a bányafelügyelethez. A kérelem benyújtásakor igazolni kell
a) azt, hogy a tervezési munka megfelel a 8. § (2) bekezdésében foglaltaknak,
b) az elvi építési és a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével az építési jogosultságot.
(2) Az eljárásban közreműködő szakhatóság megkereséséhez az 5. mellékletben felsorolt dokumentációkat kell csatolni.
5. Az építési jogosultság igazolása
6. § (1) Az elvi építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás kivételével az építésügyi hatósági engedély megadásához, valamint a bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenység végzéséhez az építési tevékenységgel érintett ingatlan tekintetében az építési jogosultságot igazolni kell.
(2) Az építési jogosultság különösen a következő okiratokkal igazolható:
a) az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az érintett földrészlet tekintetében az építtető tulajdonjogának fennállására vonatkozó nyilatkozatával, vagy tulajdonilap-másolattal,
b) jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozattal,
c) nem az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az ingatlan tulajdonosának, közös tulajdon esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal,
d) társasház esetében közgyűlési határozattal vagy
e) szövetkezet esetében a szövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával.
(3)4 Nem kell az építési jogosultságot igazolni
a) ha az e rendelet hatálya alá tartozó sajátos építményt a Bt. 38. § (10) bekezdése vagy a Bt. 38/A. § (5a) bekezdése szerinti közterületen helyezik el, valamint
b)5 az 1. melléklet 2. pont 2.1–2.3. alpontja szerinti építmények építése esetében.
(4)6 A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az építtető idegen ingatlant az építés céljára akkor vehet igénybe, ha az ingatlan igénybevételére vonatkozó jogosultsággal rendelkezik.
6. A szakhatóság közreműködése
7. § Ha az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kér, a szakhatóság a kérelem mellékleteként megküldött műszaki tervdokumentációt az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el, és azt a szakhatósági állásfoglalásával együtt megküldi az építtetőnek.
7. A tervezői nyilatkozat tartalma
8. § (1) A tervezői nyilatkozat tartalmazza
a) a felelős tervező és a szakági tervező nevét, címét és tervezői névjegyzéki számát;
b) az általuk tervezett építési tevékenység, és műszaki tervdokumentáció megnevezését, az építtető nevét, megnevezését;
c) a tervezett építési tevékenység
ca) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését,
cb) rövid leírását, jellemzőit,
cc) környezetének meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, és
d) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását.
(2) A tervezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy
a) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,
b) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e,
c) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
d) az adott tervezési feladatra azonos méretezési módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljeskörűen alkalmazta, és
e) a sajátos építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás megfelel a létesítménnyel szemben támasztott általános követelményeknek.
(3) A tervezőnek dokumentált egyeztetést kell lefolytatnia az érintett közmű és vasútvonal üzemeltetőjével, valamint a közút kezelőjével (a továbbiakban együtt: közösségi szolgáltató) a tulajdonukban, kezelésükben vagy üzemeltetésükben lévő közmű és építmény rendeltetésszerű használata, védelme érdekében indokolt feltételekről. Az egyeztetésekről készült dokumentumokat a tervezői nyilatkozathoz csatolni kell.
8. Az építésügyi hatósági engedély tartalmi követelményei
9. § Az építésügyi hatósági engedély rendelkező részének – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell:
a) az engedélyezett építési tevékenység feltételeit,
b) tájékoztatást arról, hogy
ba) az építésügyi hatósági engedély nem mentesít az egyéb engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól,
bb) az építtetőt a tervezett építési tevékenység megkezdésével kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettség terheli, és
c) az engedély hatályát, meghosszabbításának lehetőségeit és feltételeit.
9. Az építésügyi hatósági engedély időbeli hatálya
10. § (1) A végleges elvi építési engedély egy évig hatályos, amely nem hosszabbítható meg.
(2) A végleges építési engedély négy évig hatályos. A hatályossága alatt, ha az építési tevékenységet – az építési napló megnyitásával igazoltan – megkezdték, akkor az építési tevékenység megkezdésétől számított 10 éven belül az építménynek használatbavételi engedély megadására alkalmassá kell válnia. Az építési engedély hatálya, ha az építési tevékenységet nem kezdték meg, egy alkalommal két évvel meghosszabbítható.
(3) A bontási és rendeltetésmegváltoztatási engedély két évig hatályos. A bontási és rendeltetésmegváltoztatási engedély a hatályossága alatt a hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelemre egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható, ha az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem módosultak, vagy ha a módosítások az engedély tartalmát nem érintik.
(4)7 A végleges használatbavételi vagy fennmaradási engedély határozatlan ideig hatályos. A használatbavételi engedély hatályát veszti, ha a sajátos építmény bontását megkezdik.
10. Egyéb általános eljárási szabályok
11. §8 Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység esetében
a) az építési tevékenység megkezdését annak megtörténte előtt 8 nappal és
b) a 7. mellékletben meghatározott adat változását 8 napon belül
be kell jelenteni a bányafelügyeletnek, továbbá az építési tevékenység során elektronikus építési naplót kell vezetni.
12. §9 Az 1. melléklet 4. pont 4.1. alpont 4.1.2. pontjában, és a 3. melléklet 1. pont 1.2. alpontjában meghatározott sajátos építmény esetében az építési tevékenység akkor kezdhető meg, ha a telephely vizsgálati és értékelési programot a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság jóváhagyta.
11. Az elvi építési engedélyezési eljárás
13. § Az építési vagy a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély iránti kérelem benyújtása előtt az építtető a településrendezési előírások teljesíthetőségével, továbbá a kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a sajátos építmény elhelyezésével, kialakításával, a műszaki, geometriai jellemzőivel, új rendeltetése megvalósíthatóságával kapcsolatos műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kérhet.
14. § Az elvi építési engedélynek a 9. §-ban előírtakon túl tartalmaznia kell a sajátos építmény rövid leírását.
12. Az építési engedélyezési eljárás
15. § (1) Az építési engedélyt – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni.
(2) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, illetve bejelentést tenni.
(3) A sajátos építményekkel kapcsolatos műszaki biztonsági szabályzatban előírt követelményektől eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelmet az építési engedély iránti kérelemmel együtt kell előterjeszteni.
16. § (1) Ha az építési tevékenység felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, az építési tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a bányafelügyelet az építési munkák végzését felfüggeszti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a felelős műszaki vezető személyében bekövetkező változás esetében is.
17. § Az építési engedélynek tartalmaznia kell:
a) a sajátos építmény helyét, helyrajzi számát, megnevezését és rendeltetését, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését, továbbá a sajátos építmény biztonsági övezetének mértékét,
b) az építési tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,
c) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket, továbbá szállító-, elosztó vagy célvezeték próbaüzemi feltételei között annak előírását, hogy a vezeték biztonsági övezetével érintett ingatlantulajdonosokat a vezeték gáz alá helyezéséről annak megtörténtét megelőzően 8 nappal korábban értesíteni kell,
d) a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást, és
e) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása során építtetői fedezetkezelő közreműködése kötelező-e.
18. § (1) Az építtető csak a véglegessé vált építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt építkezhet.
(2) Az építtető jogutódja az építési engedély alapján jogosított építtető helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – az építési tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni.
19. § Ha a bányafelügyelet az építési engedélyt kiadja, annak végrehajthatóvá válásának napját követő 8 napon belül az engedélyezésre benyújtott műszaki tervdokumentáció egy záradékolt példányát az építtetőnek megküldi.
13. A használatbavételi engedélyezési eljárás
20. § (1)10 Az építési engedélyhez kötött sajátos építmény – az 1. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában felsorolt sajátos építmények kivételével – csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető.
(2) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az építési engedély szerinti egyes megvalósulási szakaszokban megépített sajátos építményekre vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas sajátos építményrészekre önállóan is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni, illetve bejelentést tenni.
21. § A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) az üzemeltető nevét vagy megnevezését, lakcímét vagy székhelyét,
b) a főbb műszaki-biztonsági jellemzőket; robbanóanyag-raktár esetében a tárolható robbantóanyag mennyiségét, továbbá – szükség szerint – javaslatot az üzemeltetés különös feltételeire, és
c) az 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a végleges építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott műszaki tervdokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek.
22. § A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt megadja, ha
a) az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumentációnak, továbbá engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték el, és
b) a sajátos építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.
23. § A használatbavételi engedélynek tartalmaznia kell:
a) az építési engedély számát és keltét,
b) a sajátos építmény helyének, helyrajzi számának és rendeltetésének megjelölését, megállapítva a használat főbb műszaki, biztonsági jellemzőit, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését,
c) a biztonsági övezet és a védőtávolság mértékét és esetlegesen a kapcsolatos idegen ingatlanokra vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat,
d) a használatbavétel hatósági feltételeit,
e) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést határidő tűzésével,
f) ha a sajátos építmény megépítése révén az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményez, figyelmeztetést arra, hogy a használatbavételi engedély közlését követően az építtető köteles – az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – a megvalósult állapotról változási vázrajzot és mellékleteit az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani,
g) szállítóvezeték esetében a szolgalom alapításának határidejét, és
h) robbanóanyag-raktár esetében a robbanóanyag-tárolás feltételeit.
24. § A bányafelügyelet a szénhidrogén-szállítóvezetékre, földgáz-elosztó vezetékre és célvezetékre vonatkozó használatbavételi engedélyt közli az üzemeltetővel is.
14. A fennmaradási engedélyezési eljárás
25. § A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárásban az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
26. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolt helyszínrajzon és a műszaki terveken a tényleges – még befejezetlen sajátos építmény vagy sajátos építményrész esetében pedig a további tervezett – állapotot is ábrázolni kell.
(2) A szénhidrogén-szállítóvezeték, továbbá a földgáz-elosztó és célvezeték esetében – a nagynyomású szénhidrogén-vezeték kivételével – a fennmaradási engedélye iránti kérelemhez az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető részére előírt igazolás helyett az üzemeltetőnek a vezeték utólagos beméréséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről szóló igazolását kell csatolni.
27. § (1) A bányafelügyelet a fennmaradási engedélyt megadja, ha a megépített sajátos építmény vagy sajátos építményrész megfelel vagy átalakítással megfeleltethető a jogszabályokban foglalt követelményeknek. A sajátos építményrészre vonatkozó fennmaradási engedélyben a bányafelügyeletnek rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítés feltételeiről is.
(2) A fennmaradási engedély egyben a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, ha ennek feltételei fennállnak. Továbbépítés esetében a továbbépített sajátos építményrész csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető.
(3) A fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén rendelkezni kell a sajátos építmény bontásáról vagy műszaki felszámolásáról és az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállításáról.
(4) A bányafelügyelet a szénhidrogén-szállítóvezetékre, földgáz-elosztó vezetékre és célvezetékre vonatkozó fennmaradási engedélyt közli az üzemeltetővel is.
15. A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás
28. § (1) A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásban
a) a bányafelügyelet engedélyéhez kötött építési tevékenység esetében az építési engedélyezési eljárásra vagy
b) bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében a bejelentésre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) A bányafelügyelet az engedélyt megadja, ha
a) a módosított rendeltetésű sajátos építmény megfelel a biztonsági követelményeknek, és
b) a rendeltetés módosításával létrejövő sajátos építmény az érintett területen engedélyezhető.
(3) A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélynek tartalmaznia kell
a) a létesítménnyel rendelkezni jogosultak nevét, címét, és
b) a rendeltetés megváltoztatásával érintett sajátos építmény vagy földrészlet azonosításra alkalmas adatait, a sajátos építmény eredeti és új rendeltetésének megjelölését.
16. Bontási engedélyezési eljárás
29. § (1) Bontási engedélyezési eljárást a bányafelügyelet építési engedélye alapján megépített sajátos építmény tekintetében kell lefolytatni. A bontási engedélyezési eljárás a sajátos építmény tulajdonosának kérelmére indul.
(2) A bontási engedély sajátos építményrészre is kérhető.
(3) Új sajátos építmény építése esetén a bontási és építési eljárás egy eljárás keretében is lefolytatható.
30. § (1) A sajátos építmény bontására irányuló kérelemhez mellékelni kell:
a) a bontási technológia leírását,
b) a sajátos építmény elbontása utáni állapotot tartalmazó helyszínrajzot és
c) a megszűnő sajátos építmény hiányában bekövetkező helyzet biztonsági elemzését.
(2) Mélyműveléses bánya föld alatti sajátos építményei esetében a kérelemhez kizárólag az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat, a műszaki tervdokumentációt és a szükséges műszaki intézkedések leírását kell mellékelni.
31. § (1) A bontási engedélynek tartalmaznia kell:
a) a bontásra kerülő sajátos építmény megjelölését,
b) a munkálatok végzéséért felelős műszaki vezető nevét, címét,
c) a környezet rehabilitáció során történő kialakításának főbb paramétereit,
d) a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását, és
e) az engedélytől eltérő végrehajtás szankcionálási lehetőségére való figyelemfelhívást.
(2) Ha a bontási tevékenység felelős műszaki vezetője a bontási engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, a bontási engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, a bontási tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a bányafelügyelet a bontási munkák végzését felfüggeszti.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a felelős műszaki vezető személyében bekövetkező változás esetében is.
(4) A bontási tevékenység befejezését az építtető 8 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek.
17. Engedélytől eltérés, az engedély módosítása
32. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyben és az ahhoz tartozó műszaki tervdokumentációban foglaltaktól való eltéréshez a bányafelügyelet engedélye szükséges, ha az eltérés
a) megváltoztatja a sajátos építmény rendeltetési célra való alkalmasságát, vagy biztonsági szintjét kedvezőtlenül befolyásolja,
b) megváltoztatja a sajátos építmény befogadó vagy teljesítő képességét vagy geometriai paramétereit, vagy
c) a nyomvonalas (nyomvonal jellegű) sajátos építmény biztonsági övezetének mértékét megváltoztatja, és emiatt új ügyfél, szakhatóság, közösségi szolgáltató bevonása szükséges az eljárásba.
(2) Az engedély módosítása iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően
a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot,
b) módosított műszaki tervrészletet,
c) a műszaki leírás változása esetén módosított műszaki leírást
kell mellékelni.
(3) A bányafelügyelet teljes körű műszaki tervdokumentáció elkészítésére kötelezi az építtetőt, ha a tervezett módosítás az engedélyezett műszaki tervdokumentáció több részletére terjed ki.
18. Bejelentési eljárás
33. § (1) A 3. melléklet 1. pontjában meghatározott építési tevékenység megkezdését a kezdés előtt legalább 10 nappal, a 6. melléklet szerinti adattartalommal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott építési tevékenység a bejelentés megtételétől számított egy évig folytatható.
(3)11
34. § A 3. melléklet 2. pontjában meghatározott építési tevékenység befejezését a 8. melléklet szerinti adattartalommal, összevontan, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell bejelenteni.
35. § A bányafelügyelet a 3. melléklet 1. pont 1.9. alpontjában meghatározott építmény tekintetében tett bejelentésről tájékoztatja a környezetvédelmi és a vízvédelmi hatóságot.
19. Építésügyi hatósági, építésfelügyeleti intézkedések
36. § (1) A bányafelügyelet elrendeli az építési tevékenység felfüggesztését és a szabálytalan állapot megszüntetését
a) az állékonyságot, állagot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető állapot esetében,
b) a kivitelezési tevékenység végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések minőségében azonnali intézkedést igénylő hatás, állapot esetében,
c) súlyos környezetkárosítás közvetlen veszélyének fennállása vagy súlyos környezetkárosítás esetében,
d) ha a kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezető nélkül, vagy jogosultsággal nem rendelkező felelős műszaki vezető részvételével történt, vagy
e) ha jogszabályban meghatározott feltételeknek nem megfelelő anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználását, beépítését állapítja meg.
(2) A bányafelügyelet elrendelheti
a) a sajátos építmény vagy sajátos építményrész építésügyi hatósági engedélyben meghatározott, ennek hiányában az eredeti rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését,
b) szabálytalan építkezés esetében az építési tevékenység megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, a végleges építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott műszaki tervdokumentációnak megfelelő állapot kialakítását, illetve
c) a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését.
(3) A bányafelügyelet elrendeli a sajátos építmény vagy sajátos építményrész azon hibájának és hiányosságának megszüntetését, amely a rendeltetésszerű és biztonságos használatot, más ingatlan állékonyságát, az életet és egészséget, vagy a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.
(4) Ha a sajátos építmény az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, a természeti vagy épített környezetet vagy kulturális örökségi elemet közvetlenül veszélyezteti, és a veszélyhelyzet másként nem szüntethető meg, a sajátos építmény bontását kell elrendelni.
20. A műszaki tervdokumentáció
37. § A tervezett építési tevékenység műszaki tervdokumentációját a tervezett sajátos építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő tartalommal és részletezettséggel, magyar nyelven kell összeállítani.
38. § A műszaki tervdokumentációban az építési szakmai követelmények teljesítését a vonatkozó szabványok alkalmazása hiányában azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell igazolni.
39. § (1) A műszaki tervdokumentációt aláíró-címlappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység megnevezésén túl tartalmazza az építtető nevét vagy megnevezését és a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező saját kezű eredeti aláírását.
(2) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell:
a) a tervezett építési tevékenység megnevezését, az építmény rendeltetését,
b) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,
c) az adott tervrajz megnevezését és méretarányát önálló ábránként,
d) a tervező vagy tervezők nevét, tervezői névjegyzéki számát és aláírását,
e) a tervlap elkészítésének időpontját, és
f) az építésügyi hatósági engedélyt kérelmező nevét.
40. § (1) A műszaki tervdokumentáció tervrészei:
a) a sajátos építmény általános műszaki leírása,
b) a terület-előkészítési munkák műszaki tervei,
c) a sajátos építményt, és a biztonsági övezetével érintett ingatlanokat tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképmásolat, továbbá földalatti és külszíni bányászati sajátos építmény esetében a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló rendelet szerinti bányaművelési térkép,
d) az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináta hálóval ellátott helyszínrajz,
e) a technológiai berendezések tervei és tervrajzai,
f) a közlekedés, a közművek, az energiaátvitel, az adatátviteli és kommunikációs rendszer hálózata, valamint ezek kapcsolatainak tervei,
g) a műszaki- és munkabiztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi és a környezetvédelmi előírások érvényesítésének ismertetése, a sajátos építmény környezetbe illeszkedésének módja, és
h) a tervezett próbaüzem tervei, a próbaüzem szükségességének indokolása.
(2) Az általános műszaki leírásnak tartalmaznia kell a sajátos építmény főbb adatait és rendeltetését, a technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat leírását, a termelésirányítás rendszerét és műszerezettségét, az irányítástechnikai berendezéseket, a belső anyagmozgatást, a várható veszélyek ismertetését, valamint a sajátos építményen belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai célú berendezések leírását.
(3) A terület előkészítési munkák terveiben ismertetni kell a kivitelezéshez szükséges tereprendezési, bontási és földmunkákat. Ennek keretében kell részletezni a vizek medrét és a vízi létesítményeket érintő, szükségessé váló keresztezések, átalakítások és egyéb beavatkozások munkáit is.
(4) A technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedés, a közművek, az energiaátvitel, az adatátviteli és kommunikációs rendszer hálózata kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és méretarányban kell elkészíteni, és annyi magassági adattal kell kiegészíteni, hogy azok alapján elrendezésük, kialakításuk egyértelműen megállapítható legyen.
21. A helyszínrajz
41. § (1) Földalatti bányászati sajátos építmény helyszínrajzát legfeljebb 1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel és legalább a biztosítás, a szabad távolságok, a szellőztető légáram iránya és a védőpillér feltüntetésével úgy kell elkészíteni, hogy a sajátos építmény elrendezése, kialakítása egyértelműen megállapítható legyen. Akna, lejtősakna és táró esetében a helyszínrajzot a (3) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel kell elkészíteni.
(2) Külszíni bányászati- és kutató sajátos építmény, továbbá a földalatti bánya külszíni sajátos építménye esetében – figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezéseire is – a helyszínrajzot legfeljebb 1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel úgy kell elkészíteni, hogy a sajátos építmény elrendezése, kialakítása egyértelműen megállapítható legyen. Külszíni bányavasút vagy személyszállításra szolgáló sajátos építmény esetében a helyszínrajz részét képezi a keresztező építményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvény.
(3) A külszíni bányászati- és kutató sajátos építmény engedélyezéséhez készített helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni
a) a tervezett sajátos építményt és biztonsági övezetét, a védőtávolságokat, valamint – ha a helyrajzi számokat, belterület esetében az utcaneveket és a házszámokat külön jegyzékben nem közölték – a létesítménnyel érintett földrészleteket, azok helyrajzi számait, belterület esetében megjelölve az utca nevét és a házszámot is,
b) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat és korlátozásokat,
c) az érintett területen meglévő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a létesítendő épületek, épületrészek és más építmények külső határoló körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit,
d) az érintett közműveket,
e) a sajátos építménynek a közlekedési, az energia- és a közműhálózathoz, továbbá a felszíni vizek medréhez, a felszín alatti vizekhez, a vízi létesítményekhez való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat, és
f) az érintett területen lévő védett természeti és kulturális örökségi elemeket.
(4) A kőolaj- és földgázbányászati sajátos építmény helyszínrajzát legfeljebb 1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel kell elkészíteni. A kőolaj- és a földgázbányászati mezőbeli vezeték, továbbá a kőolaj- és a földgáz-, valamint azok termékei szállítóvezetékének helyszínrajzát a közigazgatási határokat és megnevezéseket is tartalmazó távvezetéki térképen kell megadni. A vezetékek esetében a helyszínrajz részét képezik a keresztező építményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvények.
(5) Az 1. melléklet 3. és 4. pontja szerinti sajátos építmények helyszínrajzát a (3) bekezdés előírása szerint kell elkészíteni legfeljebb 1:1000 méretarányban.
(6) Külterületi gázelosztó vezeték helyszínrajza a célnak megfelelő legfeljebb 1:2000 méretarányban is elkészíthető. A külterületi gázelosztó vezeték hossz-szelvénye helyettesíthető a keresztező építményeket is ábrázoló keresztszelvénnyel.
22. Záró rendelkezések
42. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. február 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1. melléklet 4. pont 4.8. alpontja 2022. március 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez
1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati sajátos építmények:
1.1. Kutatóépítmények:
1.1.1. 400 méter mélységet meghaladó mélyfúrás,
1.1.2. kutatótáró.
1.2. A külszíni bányászat építménye:
1.2.1. külszíni bányavasút.
1.3. Földalatti bányászat építményei:
1.3.1. külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtősakna, táró, vágat),
1.3.2. a bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút.
2. Kőolaj- és földgázbányászati építmények:
2.1. kőolaj- és földgázkutató-, illetve egyéb termelés-technológiai jellegű mélyfúrás,
2.2. kőolaj- és földgázbányászati célú kút és kútkörzet,
2.3. kőolaj- és földgázbányászati célú mezőbeni csővezeték az átkötő vezetékekkel és a hozzá tartozó gáz-, olaj-, vízleválasztó- és előkészítő-, besajtoló-, gyűjtő-, nyomásfokozó állomás,
2.4. kőolaj- és földgáz továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tételére szolgáló technológiai építmény, a hozzá kapcsolódó tartályparkkal,
2.5. szénhidrogén szállítóvezeték és azok alkotórészei, valamint tartozékai,
2.6. földalatti gáztároló földalatti és külszíni építményei.
3. Gázipari sajátos építmények:
3.1. földgáz-célvezeték és a zártkerti ingatlanokon kívüli 250 métert meghaladó külterületi földgáz-elosztóvezeték, valamint tartozékai, az egy külterületi ingatlant ellátó leágazó vezeték kivételével,
3.2. propán-bután töltő és tároló telep technológiai egységeivel,
3.3. az egyéb gázok és gáztermékek vezetékei és tartozékai.
4. Egyéb sajátos építmények:
4.1. az 1. pont 1.1. alpontja szerinti kutatóépítmény, amely
4.1.1. a földtani kutatást szolgálja,
4.1.2. a radioaktívhulladék-tároló telephely földtani alkalmasságának igazolását szolgálja, vagy
4.1.3. nukleáris létesítmény telephely vizsgálati és értékelési programjának végrehajtásához szükséges, és amelynek telephely vizsgálati és értékelési programját jóváhagyták, vagy ahhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott,
4.2.12
4.3. polgári felhasználású robbanóanyag raktára,
4.4. építményt magában foglaló bányászati hulladékkezelő építmény,
4.5. szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték-hálózat és ennek tartozékai,
4.6.13 a geotermikus energia kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az erőművi berendezések kivételével,
4.7. a föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények,
4.8. bányaüzemi egyéb gáztechnológiák.
2. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez14
3. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez15
1. A 33. § (1) bekezdése alapján bejelentéshez kötött építési tevékenységek
1.1. A szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban használt technológiai építményi csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgáz elosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek szállítóvezetékeinek és ezek tartozékainak a meglévő biztonsági övezeten belüli, többlet szolgalmi jogot vagy vezetékjogot nem igénylő azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történő kiváltása, ha az engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel bír.
1.2. A 400 méter mélységet meg nem haladó mélyfúrás, a kutatóakna és a kutatóárok létesítése.
1.3.16 A földtani és ásványi nyersanyagkutató mélyfúrások, valamint a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását szolgáló építmények bontása (felszámolása, tömedékelése), amennyiben azok nem harántoltak szénhidrogén tároló réteget, egyéb gáztároló réteget vagy radioaktív érctestet.
1.4. A kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény.
1.5. Személyszállításra szolgáló építmény.
1.6. Földalatti bányászat építményei:
1.6.1. főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló építmény,
1.6.2. tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár,
1.6.3. a 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás.
1.7. A szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban, szállításban használt technológiai rendszeren történő felújítás, átalakítás, módosítás.
1.8. A propán-bután elosztóvezeték, az elosztóhálózatba történő betáplálását biztosító tartálypark tartozékaival és alkotórészeivel.
1.9.17 A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 150 métert meg nem haladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével.
2. A 34. § alapján összevont bejelentéshez kötött építési tevékenység:
2.1. Gázelosztó-vezeték belterületen, zárkerti ingatlanokon és 250 méteres hosszig külterületen történő építése.
2.2. Üzemelő gázelosztó vezetékhez kapcsolódó új, egy külterületi ingatlan gázellátását biztosító leágazás építése.
2.3.
4. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez
5. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. A sajátos építmény helye, rendeltetése.
3. A sajátos építmény általános műszaki leírása.
4. Az ingatlanügyi hatóság által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképmásolat felhasználásával készített helyszínrajz.
5. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi száma, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
6. A közlekedés, a közművek, valamint ezek kapcsolatainak ismertetése vagy tervei.
7. A közmű üzemeltető hozzájárulása.
8. A biztonságtechnikai, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi és a környezetvédelmi előírások teljesítése, külterületen, illetve védett természeti területen a sajátos építmény tájba illesztésének módja.
9. Átnézeti helyszínrajz legalább 1:50 000 méretarányban a honvédelemért felelős miniszter részére, ha az eljárásban szakhatóságként vesz részt.
6. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. Az építési tevékenységgel érintett ingatlanok címe, helyrajzi száma.
3. A bejelentés tárgya és annak rövid leírása.
4. A sajátos építmény rendeltetésének megnevezése.
5. Az építési tevékenység rövid leírása.
6. A bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezése, száma és kelte.
7. Az építtető saját kezű aláírása és nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
8. A 8. § szerinti tervezői nyilatkozat.
9. A kivitelezés megkezdésének tervezett időpontja.
10. A kivitelező adatai:
10.1. Neve.
10.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
10.3. Vállalkozói engedélyének vagy cégbírósági bejegyzésének száma.
10.4. Adóazonosító száma.
11. A felelős műszaki vezető adatai:
11.1. Neve.
11.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
11.3. Névjegyzéki jele.
12. Az építési műszaki ellenőr adatai:
12.1. Neve.
12.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
12.3. Névjegyzéki jele.
13. A kiviteli tervek készítőjének adatai:
13.1. Neve.
13.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
13.3. Jogosultsági száma.
14. A tervellenőr adatai:
14.1. Neve.
14.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
14.3. Jogosultsági száma.
7. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez
1. A bejelentés jogcíme (bejelentés vagy adatváltozás).
2. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
3. Az építési helyszín adatai – cím, helyrajzi szám –, az építési engedély száma.
4. A kivitelezés megkezdésének tervezett időpontja (csak az első bejelentésnél).
5. A kivitelező adatai:
5.1. Neve (elnevezése).
5.2. Címe (lakóhely vagy székhely, értesítési cím).
5.3. Vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés száma.
5.4. Adóazonosító száma.
6. Felelős műszaki vezető adatai:
6.1. Neve.
6.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
6.3. Névjegyzéki jele.
7. Építési műszaki ellenőr adatai:
7.1. Neve.
7.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
7.3. Névjegyzéki jele.
8. A kiviteli tervek készítőjének adatai:
8.1. Neve.
8.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
8.3. Jogosultsági száma.
9. Tervellenőr
9.1. Neve.
9.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
9.3. Jogosultsági száma.
10. A benyújtás dátuma.
8. melléklet a 12/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez
1. Az építtető megnevezése.
2. Az építési tevékenységgel érintett ingatlanok címe, helyrajzi száma.
3. Az építési tevékenység rövid leírása.
4. A sajátos építmény rendeltetésének megnevezése.
5. Az építtető nyilatkozata arról, hogy az építési tevékenységgel érintett ingatlan tekintetében a vezetékjog bejegyzését kezdeményezték, illetve a Bt. 38/A. § (5b) bekezdése szerinti megállapodást megkötötték.
6. A kivitelező adatai:
6.1. Neve.
6.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
7. A felelős műszaki vezető adatai:
7.1. Neve és névjegyzéki jele.
7.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
8. Az építési műszaki ellenőr adatai:
8.1. Neve és névjegyzéki jele.
8.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
9. A kiviteli tervek készítőjének adatai:
9.1. Neve és jogosultsági száma.
9.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
10. A tervellenőr adatai:
10.1. Neve és jogosultsági száma.
10.2. Lakóhelye vagy székhelye, értesítési címe.
Az 1. § a 40/2022. (XII. 19.) SZTFH rendelet 28. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § a) pontja a 40/2022. (XII. 19.) SZTFH rendelet 28. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdését a 40/2022. (XII. 19.) SZTFH rendelet 28. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdése a 40/2022. (XII. 19.) SZTFH rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdés b) pontja a 6/2023. (II. 28.) SZTFH rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (4) bekezdését a 40/2022. (XII. 19.) SZTFH rendelet 25. §-a iktatta be.
A 10. § (4) bekezdése a 40/2022. (XII. 19.) SZTFH rendelet 27. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § a 40/2022. (XII. 19.) SZTFH rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § a 6/2023. (II. 28.) SZTFH rendelet 1. § b) pontja és a 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 6/2023. (II. 28.) SZTFH rendelet 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (3) bekezdését a 40/2022. (XII. 19.) SZTFH rendelet 28. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet 4. pont 4.2. alpontját a 6/2023. (II. 28.) SZTFH rendelet 2. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet 4. pont 4.6. alpontja a 6/2023. (II. 28.) SZTFH rendelet 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. mellékletet a 40/2022. (XII. 19.) SZTFH rendelet 28. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet szövege a 40/2022. (XII. 19.) SZTFH rendelet 27. § b) és c) pontja, a 28. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet 1. pont 1.3. alpontja a 6/2023. (II. 28.) SZTFH rendelet 1. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet 1. pont 1.9. alpontja a 6/2023. (II. 28.) SZTFH rendelet 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás