21/2022. (XII. 16.) BM utasítás
21/2022. (XII. 16.) BM utasítás
a Belügyminisztérium Beszerzési Szabályzatáról
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően, tekintettel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 27. § (1) bekezdésében foglaltakra, kiadom a következő utasítást:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A szabályzat hatálya, a közbeszerzési és beszerzési eljárások koordinálása
1. § (1) A Belügyminisztérium Beszerzési Szabályzata (a továbbiakban: szabályzat) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) – a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2022. (VI. 28.) BM utasítás szerinti – hivatali egységeire terjed ki.
(2) A szabályzat tárgyi hatálya
a) a BM igazgatása,
b) a BM fejezeti kezelésű előirányzatai, valamint
c) az európai uniós forrás
terhére megvalósuló közbeszerzési és beszerzési eljárásokra terjed ki, amelyek esetében az ajánlatkérő a BM.
(3) Amennyiben a közbeszerzési, illetve beszerzési eljárás lefolytatását központi beszerző szerv vagy az igények megvalósítására kijelölt egyéb szerv magához vonja, úgy a szabályzat rendelkezései közül nem alkalmazhatóak azok, amelyek az eljárást lebonyolító szerv eljárására vonatkozó rendelkezésekkel, így különösen jogszabály, a lebonyolító szerv által alkalmazott általános szerződési feltételek vagy a beszerzési szabályzat rendelkezéseivel nem állnak összhangban.
2. § (1) A BM-ben a közbeszerzési és beszerzési eljárás koordinálását
a) a Portfoliófelügyeleti és Beszerzési Főosztály Beszerzési Osztálya (a továbbiakban: PBF BEO) látja el, ha annak fedezete kizárólag a BM igazgatása, illetve a BM fejezeti kezelésű előirányzata;
b) az Európai Uniós és Nemzetközi Projektek Főosztálya (a továbbiakban: EUNPFO) látja el, ha annak fedezete kizárólag európai uniós forrás;
c) a PBF BEO és az EUNPFO közös döntésével kijelölt szervezeti egység látja el, ha annak fedezete az a) és b) pontban megjelölt forrásokból együttesen származik.
(2) A Belügyi Támogatások Főosztálya jogosult arra, hogy a saját kezelésében álló forrás technikai segítségnyújtás költségkeretének terhére közbeszerzési, illetve beszerzési eljárást folytasson le együttműködve az EUNPFO-val.
2. Értelmező rendelkezések
3. § A szabályzat alkalmazásában
1. ajánlatkérő: a BM;
2. európai uniós forrás: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 7. pontja szerinti forrás;
3. döntéshozó: a BM állami vezetői, valamint a BM önálló hivatali egységét vezető személy, aki az eljárás előkészítésének kezdeményezését, az eljárás megindítását és eredményét hagyja jóvá;
4. EKR: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § 5a. pontjában meghatározott elektronikus közbeszerzési rendszer;
5. egyéb beszerző: olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, akivel, illetve amellyel a BM a közbeszerzési, illetve beszerzési eljárás lefolytatására megbízási szerződést köt;
6. felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § 2. pontjában meghatározott természetes személy;
7. kezdeményező: az a BM hivatali egység, amelynél a beszerzési igény felmerül. Vita esetén a hivatali egységeket irányító helyettes államtitkárnak, különböző helyettes államtitkárságok vagy államtitkárságok irányítása alá tartozó hivatali egységek esetén a BM közigazgatási államtitkárának döntése szerinti hivatali egység;
8. kötelezettségvállaló: a BM hivatali szervezetei kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési, valamint érvényesítési rendjéről szóló BM utasításban, a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötendő szerződés esetén a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló BM utasításban kötelezettségvállalásra felhatalmazott személy;
9. megfigyelő: a döntéshozó által eseti jelleggel kijelölt, az előkészítő bizottság és/vagy a bírálóbizottság tevékenységét figyelemmel kísérő, szavazati joggal nem rendelkező személy;
10. potenciális gazdasági szereplő: az olyan gazdasági szereplő, amelytől az ajánlatkérő megalapozottan várhatja a beszerzési igény megfelelő szaktudással és a piaci viszonyokat tükröző áron való teljesítését;
11. fedezetigazolás: az 5. melléklet szerinti mintának megfelelő tartalommal a kötelezettségvállaló által megtett és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: PEF) főosztályvezetőjének pénzügyi ellenjegyzésével ellátott nyilatkozat az eljárás lefolytatásához szükséges fedezet rendelkezésre állásáról;
12. feltételes fedezetigazolás: a 6. melléklet szerinti mintának megfelelő tartalommal a kötelezettségvállaló által megtett nyilatkozat az eljárás lefolytatásához szükséges fedezet feltételes rendelkezésre állásáról, amelynek feltételes eljárásként való megindításához a PEF főosztályvezetője a nyilatkozatra vezetett záradékban hozzájárult.
A KÖZBESZERZÉSEK ÉS BESZERZÉSEK TERVEZÉSE, ADATSZOLGÁLTATÁS, ELŐZETES ENGEDÉLYEK, DOKUMENTÁLÁS
3. A közbeszerzési és beszerzési terv elkészítése és módosítása
4. § (1) A BM a költségvetési év elején, de legkésőbb március 31. napjáig az adott évre tervezett
a) közbeszerzéseiről a Kbt. 42. § (1) bekezdése szerinti éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv);
b) beszerzéseiről beszerzési tervet
készít.
(2) A PBF BEO felhívására a kezdeményező
a) a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben közvetlenül;
b) a 2. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetekben az EUNPFO-n keresztül
adatot szolgáltat a PBF BEO részére a közbeszerzési és beszerzési terv elkészítéséhez.
(3) Az adatszolgáltatások alapján a PBF BEO legkésőbb a tárgyév március 20. napjáig készíti elő a közbeszerzési tervet az 1. melléklet, a beszerzési tervet a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával.
(4) A közbeszerzési tervet a PBF BEO felterjesztése alapján, a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével a közigazgatási államtitkár az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon hagyja jóvá legkésőbb a tárgyév március 30-ig.
(5) A beszerzési tervet a PBF BEO felterjesztése alapján a Portfoliófelügyeleti és Beszerzési Főosztály (a továbbiakban: PBF) főosztályvezetője a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon hagyja jóvá legkésőbb a tárgyév március 30-ig.
(6) A PBF BEO gondoskodik
a) a közbeszerzési terv öt évig történő megőrzéséről;
b) a közbeszerzési terv, illetve annak módosításának EKR-ben történő közzétételéről és a kormányzati honlapon (www.kormany.hu) való elérhetőségéről;
c) a közbeszerzési terv és a beszerzési terv – elfogadását és módosítását követően – BM belső honlapján (Intranet) történő közzétételének kezdeményezéséről.
(7) A kezdeményező a (2) bekezdés szerint köteles adatot szolgáltatni és írásban kezdeményezni a közbeszerzési, illetve beszerzési terv módosítását, amennyiben a tervben nem szereplő új igény merül fel, vagy a tervben szereplő igény módosítása válik szükségessé. Ilyen esetben a kezdeményező köteles a módosítást indokolni.
4. Eljárás lefolytatása a közbeszerzési és beszerzési terv alapján
5. § (1) A közbeszerzési, illetve a beszerzési terv nem vonja maga után az abban meghatározott közbeszerzésekre és beszerzésekre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.
(2) A kezdeményező a közbeszerzési terv, illetve a beszerzési terv elkészítése előtt is kezdeményezheti a közbeszerzési, illetve beszerzési eljárás megindítását, és az ilyen eljárás a közbeszerzési terv, illetve a beszerzési terv elkészítése előtt is megindítható, azzal, hogy a közbeszerzési és a beszerzési terv összeállítása során ezen eljárásokat is szerepeltetni kell.
(3) A kezdeményező a közbeszerzési tervben, illetve a beszerzési tervben szereplő közbeszerzési és beszerzési eljárás megindítását a jelen szabályzat szerint, külön köteles kezdeményezni az eljáráshoz szükséges időtartam figyelembevételével.
(4) Ha a közbeszerzési, illetve beszerzési tervhez képest új vagy módosított igény merül fel, úgy az eljárás megindítása előtt a kezdeményező köteles eleget tenni a 4. § (7) bekezdésében foglaltaknak.
5. Éves kommunikációs terv és éves szervezetfejlesztési terv
6. § (1) A kommunikációs és szervezetfejlesztési igények esetén a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKoH rendelet) hatálya alá tartozó közbeszerzés és beszerzés (a továbbiakban együtt: NKoH rendelet szerinti beszerzés) tekintetében a PBF BEO elkészíti az NKoH rendelet 8. § (1) bekezdés a) pontja szerint az éves kommunikációs tervet és az éves szervezetfejlesztési tervet az NKoH rendeletben meghatározott formában és határidőig.
(2) A PBF BEO gondoskodik – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértését követően felterjesztett és a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott – éves kommunikációs terv és éves szervezetfejlesztési terv rögzítéséről a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett központosított közbeszerzési portálon (a továbbiakban: NKoH portál).
(3) Az éves kommunikációs terv és az éves szervezetfejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatásokra a 4. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
6. Éves informatikai beszerzési és éves informatikai fejlesztési terv
7. § (1) Az informatikai és kapcsolódó igények esetén a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) hatálya alá tartozó közbeszerzés és beszerzés (a továbbiakban együtt: DKÜ rendelet szerinti beszerzés) tekintetében a PBF BEO elkészíti a DKÜ rendelet 7. § a) pontja szerinti éves informatikai beszerzési tervet és éves informatikai fejlesztési tervet a DKÜ rendeletben meghatározott formában és határidőig.
(2) A PBF BEO gondoskodik – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértését követően felterjesztett és a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott – éves informatikai beszerzési és éves informatikai fejlesztési terv rögzítéséről a központosított közbeszerzési portálon (a továbbiakban: DKÜ portál).
(3) Az éves informatikai beszerzési és éves informatikai fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatásokra a 4. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
7. Éves védelmi beszerzési terv, éves összesített közbeszerzési terv
8. § (1) A központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló 329/2019. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VBÜ rendelet) hatálya alá tartozó közbeszerzés és beszerzés (a továbbiakban együtt: VBÜ rendelet szerinti beszerzés) tekintetében a PBF BEO elkészíti a VBÜ rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti éves védelmi beszerzési tervét a VBÜ rendeletben meghatározott formában és határidőig.
(2) A PBF BEO gondoskodik – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértését követően felterjesztett és a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott – védelmi beszerzési terv rögzítéséről a központosított közbeszerzési portálon (a továbbiakban: VBÜ portál).
(3) A védelmi beszerzési terv elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatásokra a 4. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(4) A PBF BEO gondoskodik az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 6/2022. (VIII. 31.) PM utasítás által, valamint a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEF rendelet) 17. § (2)–(3) bekezdésében előírtaknak megfelelően az éves összesített közbeszerzési tervnek a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által működtetett központosított közbeszerzési portálon (a továbbiakban: KEF portál) történő rögzítéséről.
8. Előzetes engedélyek és igénybejelentések
9. § Az egyes beszerzésekre vonatkozóan az alábbi előzetes engedélyek beszerzése, bejelentések megtétele szükséges:
a) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat szerinti beszerzési tilalom alá eső beszerzések esetén a Miniszterelnökséget vezető miniszter engedélye, melyet a kezdeményező a BM Rendvédelmi Ágazati Költségvetési és Kontrolling Osztályán keresztül szerez be;
b) az EUNPFO szerzi be az európai uniós forrásból megvalósuló beszerzésekhez szükséges tanúsítványokat, nyilatkozatokat, illetve írásos véleményeket;
c) a KEF rendeletben szabályozott, saját hatáskörben történő beszerzés esetén a beszerzési igénynek a központosított közbeszerzési portálon keresztül elektronikus úton történő előzetes bejelentése, melyet a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység szerez be;
d) az NKoH rendeletben, a DKÜ rendeletben, a VBÜ rendeletben meghatározott igénybejelentés megtétele, illetve az előírt engedélyek megszerzése, amely a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység feladata;
e) a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet, illetve az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet által meghatározott eljárásrend szerint a kezdeményező – a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység együttműködésével – szerzi be az Országgyűlés illetékes bizottságának döntését. Ilyen esetben a kezdeményező az engedély megszerzése érdekében készített kérelmet – annak megküldését megelőzően – legalább 3 napos véleményezési határidővel szakmai egyeztetés céljából megküldi a gazdasági helyettes államtitkár és a jogi és koordinációs helyettes államtitkár számára;
f) egyéb, jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz által előírt előzetes jóváhagyás vagy engedély beszerzése a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység feladata.
9. Dokumentálás, szerződésszegés bejelentése
10. § (1) A közbeszerzési és beszerzési eljárások cselekményeit dokumentálni kell, azok előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig, ideértve azon szerződéses kötelezettségek teljesítését is, amelyek az eljárásban az értékelés során figyelembevételre kerültek, valamint minden, a szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítést, annak okait és adott esetben a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítését is.
(2) A dokumentumok kezelése, az abból történő adatszolgáltatás a BM Iratkezelési Szabályzatában meghatározottak szerint a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység feladata.
(3) A közbeszerzési és beszerzési eljárások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési, illetve beszerzési eljárás lezárulásától, a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot pedig a szerződés teljesítésétől számított öt évig, európai uniós forrásból megvalósuló projektek esetében a támogatási szerződésben meghatározott időpontig kell megőrizni.
(4) Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban a Kbt. VI. része szerinti jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezésétől számított öt évig akkor is meg kell őrizni, ha a (3) bekezdésben foglalt határidő letelt.
11. § (1) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződésszegéséről a kezdeményező a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egységnek küld értesítést.
(2) Közbeszerzési szerződés esetén az értesítés alapján a közbeszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység teljesíti a Kbt. 142. § (5) és (6) bekezdése szerinti bejelentést a Közbeszerzési Hatóság felé.
A KÖZBESZERZÉSI ÉS BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE
10. Az eljárás előkészítésének kezdeményezése
12. § (1) Az éves beszerzési vagy közbeszerzési tervben szereplő vagy más konkrét beszerzésre vonatkozó eljárás megindítása érdekében a kezdeményező köteles a szabályzat 7. melléklete (Adatlap) szerinti írásos és részletesen indokolt adatszolgáltatást teljesíteni – a 2. § (1) bekezdése alapján – a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység részére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kötelező tartalmi elemei:
a) a (köz)beszerzés tárgya, mennyisége;
b) a (köz)beszerzés szükségességének részletes indokolása;
c) a szerződés tervezett teljesítési határideje;
d) a (köz)beszerzés becsült összegének kezdeményező által történő megjelölése;
e) a (köz)beszerzési igény részletes műszaki leírása, szakmai feltételeinek meghatározása;
f) az alkalmassági feltételek és értékelési szempontok meghatározása;
g) a (köz)beszerzési eljárás megindításának tervezett időpontja;
h) az árajánlatra/ajánlattételre felkérni kívánt gazdasági szereplők felsorolása;
i) a kezdeményező részéről kijelölt szakmai kapcsolattartó megnevezése;
j) a (köz)beszerzési eljárás lefolytatása esetén a kezdeményező részéről jelölt bírálóbizottsági tagok megnevezése;
k) közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén – amennyiben a Kbt. nem teszi kötelezővé – felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó igénybevételének lehetősége.
11. A becsült érték meghatározása, fedezet igazolása
13. § (1) A kezdeményező – a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egységgel együttműködve – köteles a (köz)beszerzési eljárások megindítása előtt az önmagában vett becsült érték meghatározása és alátámasztása céljából külön vizsgálatot végezni figyelemmel a Kbt. 28. § (2) bekezdésében foglaltakra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot a kezdeményező végzi el, azzal, hogy
a) a vizsgálat elvégzését megelőzően a kezdeményező a vizsgálat alapját képező dokumentumokat köteles ellenőrzés céljából elektronikus úton megküldeni a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egységnek;
b) a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység megvizsgálja, hogy a megküldött dokumentumok alkalmasak-e a becsült érték alátámasztásához szükséges eljárás megkezdéséhez, valamint javasolhatja azok kiegészítését, illetve pótlását;
c) a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység hozzájárulása nélkül a kezdeményező indikatív ajánlatot nem kérhet be;
d) a teljes folyamatot írásban dokumentálni kell.
(3) Építési beruházás esetén a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás megindítását megelőzően három hónapnál régebben készített tervezői költségvetést a kezdeményező a tervezővel egyezteti az aktuális piaci-kereskedelmi árviszonyoknak való megfelelés és a beruházás pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében.
(4) A PBF és az EUNPFO főosztályvezetője az általa koordinált közbeszerzési, illetve beszerzési eljárás vonatkozásában dönthet akként, hogy az (1)–(3) bekezdés szerinti vizsgálatot – a kezdeményező helyett – a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység végzi el.
14. § (1) Az önmagában vett becsült érték meghatározását követően a kezdeményező minden közbeszerzési és beszerzési igény vonatkozásában – annak értékétől függetlenül – köteles megvizsgálni, hogy a BM vagy konzorciumi partnere rendelkezik-e olyan, megvalósított vagy megvalósítani tervezett beszerzési igénnyel, amelynek értékét a becsült érték meghatározása során figyelembe kell venni az adott beszerzési igény vonatkozásában irányadó, a részekre bontás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján.
(2) A részekre bontás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek kell tekinteni a Kbt. 16–19. §-ában, valamint a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.). 17–21. §-ában foglalt rendelkezéseit.
(3) A részekre bontás tilalmára (a továbbiakban: egybeszámításra) vonatkozó szabályok értelmezéséhez a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység nyújt támogatást megkeresés alapján.
(4) A kezdeményező – a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egységgel együttműködve – végzi el az egybeszámítási vizsgálatot.
(5) Az egybeszámítási vizsgálat során figyelembe kell venni a BM releváns közbeszerzési és beszerzési terveit, valamint a PEF-től megkért kötelezettségvállalási nyilvántartási adatokat.
15. § A kezdeményező a becsült érték és az egybeszámítási vizsgálat eredményéről a 4. melléklet szerint nyilatkozatot tesz, amelyet megküld a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egységnek.
16. § A közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás fedezetigazolás vagy feltételes fedezetigazolás alapján indítható meg.
12. Alkalmazandó eljárási szabályok
17. § (1) A 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység az 5. vagy a 6. melléklet szerinti nyilatkozat alapján meghatározza az alkalmazandó eljárásrendet és az eljárási szabályokat.
(2) Az ajánlatkérő
a) a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzési igények megvalósítására közbeszerzési eljárást,
b) a Vbt. hatálya alá tartozó beszerzési igények megvalósítására a Vbt. szerinti beszerzési eljárást vagy
folytat le.
A KÖZBESZERZÉSI ÉS BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK RÉSZTVEVŐI
13. A közbeszerzési és beszerzési eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó közös rendelkezések
18. § (1) A közbeszerzési és beszerzési eljárásban részt vevő személyek:
a) a döntéshozó;
b) az ajánlatkérő nevében eljáró személy;
c) az előkészítő- és a bírálóbizottság tagjai;
d) egyszemélyi bíráló, amennyiben előkészítő- és bírálóbizottság megalakítására e szabályzat rendelkezései alapján nem kerül sor.
(2) Ha a beszerzési eljárást egyéb beszerző folytatja le, úgy az egyéb beszerző felelősségét és feladatait a vele megkötött szerződésében rögzíteni kell.
(3) A közbeszerzési és a beszerzési eljárásban részt vevő személyek kötelesek az összeférhetetlenség fenn nem állására, valamint a titoktartásra vonatkozóan nyilatkozatot tenni. A nyilatkozat a felelősségi rendbe foglaltan is megtehető.
(4) Ha a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárásban részt vevő személyt külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség terheli, úgy ennek köteles eleget tenni.
(5) Aki az eljárás tekintetében bármilyen, az eljárás tisztaságát veszélyeztető cselekményt észlel, köteles azt haladéktalanul az előkészítő- és bírálóbizottság elnökének, valamint közvetlen vezetőjének írásban jelenteni.
(6) Az előkészítő- és bírálóbizottság tagja, valamint az egyszemélyi bíráló e minőségében nem utasítható. E személyek az eljárás előkészítése és lefolytatása során álláspontjukat legjobb szakmai tudásuk szerint és önállóan alakítják ki, kizárólag a (köz)beszerzési dokumentumokban meghatározottak, a saját szakterületükre vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és belső normák, valamint az általánosan elfogadott szakmai szokások figyelembevételével.
14. A döntéshozó, az előkészítő- és bírálóbizottság, valamint felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó és szakértő igénybevétele
19. § (1) A döntéshozó
a) irányítja az adott közbeszerzési, illetve beszerzési eljárást, felügyeli annak folyamatát;
b) jóváhagyja a bírálóbizottság (és adott esetben az előkészítő bizottság) elnökének és tagjainak kijelöléséről szóló előterjesztést;
c) dönt, a Kbt. 27. § (3) bekezdésében meghatározott kötelező igénybevétel eseteit kivéve, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonásáról;
d) jóváhagyja a közbeszerzési, illetve beszerzési eljárásra vonatkozó felelősségi rendet;
e) jóváhagyja a közbeszerzési, illetve beszerzési dokumentumok tartalmát és az eljárás megindítását;
f) dönt a felhívás, illetve az egyéb (köz)beszerzési dokumentumok módosításáról, visszavonásáról;
g) dönt a bírálóbizottság által előterjesztett közbenső döntési javaslatokról;
h) a közbeszerzési, illetve beszerzési eljárás lezárásaként meghozza az ajánlat(ok) érvényességéről, illetve érvénytelenségéről, az eljárás eredményességéről, illetve eredménytelenségéről szóló döntést;
i) meghozza a nyertes ajánlatról szóló döntést;
j) a 23. § f) pontjának megfelelően, amennyiben releváns, dönt a nyertest követő második legkedvezőbb érvényes ajánlattevő kihirdetéséről.
(2) A döntéshozó nem lehet a bírálóbizottság tagja vagy – egyéb beszerzési eljárás esetén – a bírálatot végző személy.
20. § (1) A döntéshozó a felelősségi rendben kijelölheti a 2. § (1) bekezdése alapján a beszerzési eljárás koordinációjáért felelős szervezeti egység vezetőjét, annak helyettesét, illetve az eljárásban részt vevő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót, hogy a közbeszerzési, illetve beszerzési eljárás lefolytatása során az ajánlatkérő nevében eljárjon.
(2) Az ajánlatkérő nevében eljáró személy jogosultsága a felelősségi rend alapján kiterjedhet az eljárás során az ajánlatkérő nyilatkozatok aláírására és az egyes eljárási cselekmények jóváhagyására, ideértve különösen a kiegészítő tájékoztatást, a hiánypótlásra, felvilágosítás kérésre, indokolás kérésre és kiegészítő indokolás kérésre, az igazolások benyújtására, valamint az ajánlati kötöttség meghosszabbítására vonatkozó felhívásokat.
21. § (1) Ha a közbeszerzést, illetve a beszerzést a BM saját hatáskörben valósítja meg, úgy az eljárás előkészítésére és lefolytatására előkészítő- és bírálóbizottságot kell alakítani.
(2) Előkészítő- és bírálóbizottság megalakítása olyan egyéb beszerzés esetén, amelynek önmagában vett becsült értéke a 15 000 000 Ft-ot nem éri el, csak akkor kötelező, ha a 2. § (1) bekezdése alapján a beszerzési eljárás koordinációjáért felelős szervezeti egység így rendelkezik. Ilyen rendelkezés hiányában bírálóbizottság helyett egyszemélyi bíráló jár el.
(3) Az előkészítő- és bírálóbizottság tagja, valamint az egyszemélyi bíráló kizárólag természetes személy lehet. Az előkészítő bizottság tagja egyben a bírálóbizottság tagja is lehet.
(4) Az előkészítő- és bírálóbizottság létrehozását és munkáját, illetve az egyszemélyi bíráló kijelölését a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve beszerzési eljárás koordinációjáért felelős szervezeti egység koordinálja.
(5) Előkészítő- és bírálóbizottság alakítása esetén a döntéshozó felelősségi rendben jelöli ki annak tagjait, valamint határozza meg a tagok feladatait. Közbeszerzési eljárás esetén a felelősségi rendet a 3. mellékletben foglalt minta szerint kell kiadni. Egyszemélyi bíráló kijelölése esetén a döntéshozó írásban jelöli ki a bírálatot végző személyt.
(6) A bírálóbizottsági tag és az egyszemélyi bíráló megbízása a kijelölés elfogadásával jön létre, és közbeszerzés, valamint a Vbt. szerinti beszerzési eljárás esetén az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételéig, egyéb beszerzés esetén az ajánlattevők eredményéről szóló tájékoztatásáig tart.
22. § (1) Az előkészítő- és bírálóbizottság tagjai
a) az elnök és az egyéb tagok szavazati joggal;
b) az elnök és az egyéb tagok helyettesei, akik a bizottsági tagok helyett, a tag akadályoztatásának tartama alatt, így különösen betegség vagy szabadság idején szavazati joggal járnak el;
c) a megfigyelők tanácskozási jogkörrel, amennyiben kijelölésre kerülnek.
(2) A közbeszerzési és beszerzési eljárások előkészítésére és lefolytatására legalább 5 fős előkészítő- és bírálóbizottságot kell létrehozni az alábbi összetételben:
a) legalább 2 fő, a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személy, akik közül 1 fő a bizottság elnöke és további legalább 1 fő a bizottság tagja, akiket a kezdeményező jelöl;
b) legalább 1 fő, a közbeszerzési, illetve beszerzési szakértelemmel rendelkező személy, akit a 2. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési, illetve beszerzési eljárás koordinációjáért felelős szervezeti egység jelöl;
c) legalább 1 fő, jogi szakértelemmel rendelkező személy, akit
ca) a Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály (a továbbiakban: JAFO) jelöl, ha a megkötendő szerződés jogi ellenjegyzése a JAFO hatáskörébe tartozik;
cb) a PEF jelöl, ha a megkötendő szerződés jogi vizsgálata a PEF hatáskörébe tartozik;
d) legalább 1 fő, gazdasági (pénzügyi) szakértelemmel rendelkező személy, akit a PEF jelöl;
e) az a)–d) pontban meghatározott tagok helyettesei;
f) szükség esetén további tagok szavazati joggal vagy megfigyelőként, így különösen a (köz)beszerzés tárgyában érintett, egyéb BM hivatali egység munkatársa, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó vagy szakértő.
(3) Amennyiben egy személy több területet érintő szakértelemmel is rendelkezik, úgy jogosult ezen szakterületek együttes képviseletére, azzal, hogy a szabályzatnak a bírálóbizottság minimális létszámára vonatkozó rendelkezéseit ilyen esetben is alkalmazni kell.
(4) Az előkészítő- és bírálóbizottság minimális létszámára vonatkozó rendelkezések alkalmazása során a helyettes tagok számát figyelmen kívül kell hagyni.
23. § Az előkészítő- és bírálóbizottság feladata
a) a (köz)beszerzési dokumentumok összeállítása, ennek során az értékelési szempontrendszer, szükség szerint az alkalmassági feltételek, az egyéb érvényességi kritériumok, valamint a műszaki leírásra és a szerződéstervezetre vonatkozó szakmai feltételek meghatározása;
b) a kiegészítő tájékoztatáskérések megválaszolása és az ajánlattételi határidő lejáratáig releváns eljárási cselekmények elvégzése;
c) az eljárási határidők betartása;
d) a beérkezett részvételi jelentkezések, illetve ajánlatok bírálata, valamint az ehhez szükséges bírálati cselekmények elvégzése;
e) a beérkezett ajánlatok értékelése;
f) írásbeli szakvélemény és döntési javaslat készítése a döntéshozó részére a részvételre jelentkező, illetve az ajánlattevő kizárására, a részvételi jelentkezések, illetve ajánlatok érvényessé vagy érvénytelenné nyilvánítására, az eljárás eredményessé vagy eredménytelenné nyilvánítására, valamint a nyertes ajánlattevő – és amennyiben releváns, a nyertest követő második legkedvezőbb érvényes ajánlattevő – kihirdetésére, szükség esetén köztes döntés meghozatalára;
g) az eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárás esetén a BM-et képviselő személy szakmai támogatása;
h) a felelősségi rendben meghatározott egyéb feladatkörök ellátása.
24. § (1) Az előkészítő- és bírálóbizottság feladatainak ellátása során a határozatait szavazással hozza meg, amelyre a bizottsági ülésen vagy írásbeli úton kerül sor.
(2) A szavazás során a bizottság valamennyi szavazati joggal rendelkező tagja 1-1 szavazattal rendelkezik, azzal, hogy a szavazati joggal rendelkező tag akadályoztatásának tartama alatt annak kijelölt helyettese gyakorolja a szavazati jogot.
(3) A bizottság a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg, azzal, hogy szavazategyenlőség esetén a bizottság elnöke dönt. Ha a szavazás nem egyhangú, a bizottság a különvélemény(ek)ről a jegyzőkönyvben vagy annak mellékletében köteles tájékoztatni a döntéshozót.
(4) Az írásbeli úton megtartott szavazás során a bizottság tagjai részére e-mailben megküldött határozati javaslatról a bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai az e-mailre adott válaszüzenetben szavaznak.
(5) A bizottsági ülés megtartható olyan módon is, hogy azon valamennyi tag vagy a tagok egy része elektronikus hírközlő hálózat vagy más, elektronikus kép, illetve hang továbbítására alkalmas eszköz útján vesz részt.
(6) A bizottsági ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz, és valamennyi olyan szakértelem képviselve van, amelyet a 22. § (2), illetve (3) bekezdése az adott eljárás vonatkozásában előír. Határozatképtelenség esetén újabb bizottsági ülést kell összehívni, vagy írásbeli szavazást kell tartani.
(7) Az írásbeli szavazás érvényes, ha annak során határidőben leadta a szavazatát a tagok több mint fele és – a 22. § (2), illetve (3) bekezdésében az adott eljárás vonatkozásában előírt – valamennyi szakértelem. Írásbeli szavazás érvénytelensége esetén újabb írásbeli szavazást kell tartani, vagy bizottsági ülést kell összehívni.
25. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, azzal, hogy a döntési javaslatot minden esetben jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) A jegyzőkönyvet, illetve az emlékeztetőt olyan részletezettséggel kell elkészíteni, hogy abból a bizottság munkája teljeskörűen rekonstruálható és annak jogszerűsége megállapítható legyen.
(3) A döntési javaslatot tartalmazó jegyzőkönyvnek részletes indokolást kell tartalmaznia a döntési javaslat megalapozottságát illetően. A bírálóbizottság elnökének vagy bármely tagjának kifejezett kérése esetén a döntési javaslatot tartalmazó jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni a tagok indokolással ellátott bírálati lapjait.
(4) A jegyzőkönyv, illetve az emlékeztető elfogadásáról a bizottság határozatot hoz.
(5) Az elfogadott jegyzőkönyv, illetve emlékeztető tartalmát a bizottság elnöke vagy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tanúsítja az arra vezetett aláírásával, azzal, hogy a döntési javaslatot tartalmazó jegyzőkönyv tartalmát valamennyi bizottsági tag köteles tanúsítani a jegyzőkönyvre vezetett aláírásával vagy az erről szóló, aláírt nyilatkozatának benyújtásával.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában aláírásnak minősül a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés is.
(7) A bírálóbizottság javaslata alapján az ajánlatok érvénytelenségéről, az ajánlattevők kizárásáról, az érvényes ajánlatokról, az eljárás eredményességéről vagy annak eredménytelenségéről, az eljárás nyerteséről a döntést a döntéshozó hozza meg.
26. § Ha az eljárás előkészítésére és lefolytatására egyszemélyi bírálót jelölnek ki, úgy az előkészítő- és bírálóbizottság feladatait e személy látja el az előkészítő- és bírálóbizottságra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával.
27. § (1) Az előkészítő- és bírálóbizottság munkájába felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót a Kbt. 27. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben kötelezően, egyéb esetekben a döntéshozó rendelkezése szerint kell bevonni.
(2) A döntéshozó döntése alapján a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonására olyan módon kerül sor, hogy az előkészítő- és bírálóbizottságban
a) szavazati joggal rendelkező tagként képviseli a közbeszerzési, illetve beszerzési szakértelmet, vagy
b) megfigyelőként, tanácskozási jogkörrel jár el feltéve, hogy az előkészítő- és bírálóbizottság rendelkezik a közbeszerzési, illetve beszerzési szakértelmet képviselő, szavazati joggal rendelkező taggal.
(3) A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység ellátására megbízás alapján kerülhet sor, azzal, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységet a BM állományába tartozó természetes személy is elláthatja. Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység ellátására megbízás akkor adható, ha ennek forrása biztosított.
(4) Amennyiben a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységet nem a BM állományába tartozó természetes személy látja el, úgy a 2. § (1) bekezdése alapján a beszerzési eljárás koordinációjáért felelős szervezeti egység megvizsgálja, hogy a BM rendelkezik-e olyan keretszerződéssel, amely alapján a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói szolgáltatás megvalósítható, majd a vizsgálat eredménye alapján intézkedik egyedi megrendelés kiadása vagy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység ellátására vonatkozó megbízási szerződés megkötése iránt.
(5) A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység ellátására vonatkozó megbízási szerződésben és keretszerződésben ki kell kötni, hogy
a) a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadónak rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott felelősségbiztosítással;
b) a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó rendelkezésére álló biztosítási összeghatár a biztosítási időszakban esetleg már korábban bekövetkezett biztosítási események következtében nem csökkenhet;
c) jogorvoslat esetén megbízási szerződés alapján a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó is képviselheti a BM-et a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, valamint
d) ha a jogorvoslati eljárás bírósági szakaszba kerül, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó köteles együttműködni a JAFO-val.
(6) A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység ellátására a BM állományába nem tartozó természetes személy, jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet is bevonható. Ebben az esetben a jogi személy vagy a személyes joga szerint jogképes szervezet köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki az előkészítő- és bírálóbizottság tagjaként felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóként jár el.
28. § (1) Ha a közbeszerzés, illetve a beszerzés megvalósításához – a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó szakértelmén kívül – valamely speciális szakértelem is szükséges, úgy a kezdeményező javaslata alapján és a döntéshozó jóváhagyásával a BM állományába nem tartozó természetes személy, jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet is bevonható az eljárás előkészítésébe és lefolytatásába. Ebben az esetben a jogi személy vagy a személyes joga szerint jogképes szervezet köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki az előkészítő- és bírálóbizottság tagjaként képviseli a speciális szakértelmet (a továbbiakban: szakértő).
(2) A szakértő – a döntéshozó döntése szerint – az előkészítő- és bírálóbizottságban
a) szavazati joggal rendelkező tagként vagy
b) megfigyelőként, tanácskozási jogkörrel
képviseli a speciális szakértelmet.
A KÖZBESZERZÉSI ÉS BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK MEGINDÍTÁSA ÉS LEFOLYTATÁSA
15. Az eljárás megindítása, visszavonása, a (köz)beszerzési dokumentumok módosítása, a (köz)beszerzés eredményének kihirdetése
29. § (1) A kezdeményező a 23. § a) pontjában meghatározott feladatok ellátást követően – a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység közreműködésével – felterjeszti a döntéshozónak az eljárás megindítására vonatkozó engedély iránti kérelmét.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az ajánlattételre felkérni kívánt gazdasági szereplőkre vonatkozó adatokat, amennyiben ez az adott eljárás megindításához szükséges. A kérelemhez mellékelni kell az összeállított
(köz)beszerzési dokumentumokat.
(3) A (köz)beszerzési eljárás a döntéshozó engedélye alapján indítható meg.
30. § (1) A kezdeményező a 29. § megfelelő alkalmazásával jár el a (köz)beszerzési dokumentumok módosításának vagy az eljárás visszavonásának engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére.
(2) A (köz)beszerzési dokumentumok módosításához, valamint az eljárás visszavonásához a döntéshozó engedélye szükséges.
31. § (1) A kezdeményező a 29. § megfelelő alkalmazásával jár el a (köz)beszerzési eljárást lezáró döntésre, illetve a köztes döntésre vonatkozó döntéshozói jóváhagyás iránti kérelem előterjesztésére.
(2) A (köz)beszerzés eredményének kihirdetéséhez, valamint a köztes döntésről szóló tájékoztatás megadásához a döntéshozó jóváhagyása szükséges.
16. Az EKR és a központosított közbeszerzési informatikai rendszerek használata
32. § (1) Az EKR rendszer használatára a PBF BEO és Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság munkatársai, valamint a BM által megbízott egyéb beszerzők jogosultak.
(2) Az EKR rendszer használatához szükséges jogosultság(ok) biztosításáról a PBF, illetve az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője gondoskodik.
(3) Új szervezeti csatlakozás jóváhagyása esetén, továbbá a superuser személyében bekövetkezett változásról a Rendvédelmi Informatikai és Elektronikus Rendszerek Működtetéséért és Fejlesztéséért Felelős Főosztályt (a továbbiakban: RERIFO) tájékoztatni szükséges.
33. § A BM felhasználói jogosultsággal rendelkező munkatársa, megbízási szerződés alapján a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jogosult az eljárás lebonyolítására, amennyiben azt központosított közbeszerzési informatikai rendszerben kell megvalósítani.
17. Az ajánlatok bontása és továbbítása
34. § (1) Ha az ajánlatok bontása nem elektronikusan történik, az ajánlatok felbontását a bírálóbizottság kijelölt tagja végzi.
(2) Ha az ajánlatok bontása nem elektronikusan történik és a bontás nyilvános, az ajánlatok felbontásának technikai feltételeiről, így különösen a beléptetésről, a helyszín biztosításáról, a jelenléti ív és a jegyzőkönyvek elkészítéséről, azok megküldéséről a bírálóbizottság kijelölt tagja gondoskodik.
(3) Az ajánlatok elektronikus bontását, illetve beérkezését követően a bírálóbizottság kijelölt tagja gondoskodik a beérkezett ajánlatok valamennyi bírálóbizottsági tag részére való továbbításáról.
18. Közzétételi kötelezettség és a nyilvánosság biztosítása
35. § A 2. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység köteles eleget tenni az eljárás megindításához, lefolytatásához, lezárásához, a szerződés megkötéséhez, módosításához és teljesítéséhez kapcsolódó közzétételi és nyilvánosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségeknek.
A SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK ÉS A SZERZŐDÉSKÖTÉS
36. § Az építési beruházás tervezésére vonatkozó szerződésben rögzíteni kell, hogy a tervező a szerződés teljesítésének időpontját követő 24 hónapban a BM igénye esetén egy alkalommal térítésmentesen felülvizsgálja és – szükség szerint változtatással – ismételten megállapítja a beruházásnak a tervezési szerződés teljesítésekor a BM részére már átadott árazott tervezői költségvetését.
37. § Az eredményes közbeszerzési, illetve beszerzési eljárást követően a szerződés nyertes ajánlattevővel – vagy visszalépése esetén a nyertest követő második legkedvezőbb érvényes ajánlattevővel – való aláírásának előkészítése és lebonyolítása a kezdeményező vagy a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység feladata.
A KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉSSEL KAPCSOLATOS EGYES FELADATOK ELLÁTÁSA
19. A KEF portálhoz kapcsolódó feladatok
38. § (1) A RERIFO – a központi beszerzési rendszerhez történő kapcsolódás érdekében – a KEF rendelet 16. § (1) bekezdése szerint bejelentkezik a KEF portálon, valamint ha szükséges, a KEF portálon az intézményi és felhasználói adatokban bekövetkezett változásokat öt munkanapon belül átvezeti, továbbá gondoskodik a KEF rendelet 16. § (3) bekezdése szerinti éves felülvizsgálat elvégzéséről.
(2) A 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység feladata
a) a KEF rendelet 17. § (1) bekezdésében foglalt igények KEF portálra történő bejelentése, előzetes rögzítése, ideértve a KEF rendelet 7. § (1) bekezdés b) és d) pontjában szabályozott, saját hatáskörben történő beszerzési igényeket is, valamint
b) a KEF rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti esetben a tájékoztató megküldése a KEF számára.
(3) A KEF portálra való bejelentkezési jogosultság biztosításáról a PBF vezetőjének igénylésére a RERIFO gondoskodik.
20. Az NKoH portálhoz kapcsolódó feladatok
39. § (1) Az NKoH portálon a szervezet adataiban történő változás átvezetése – az NKoH rendeletben meghatározott határidőn belül – a PBF BEO feladata.
(2) A 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység feladata
a) az NKoH rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzési igények, a 8. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendkívüli beszerzési igények, valamint a 15. § (1) bekezdése szerinti szponzorációs igények összeállítása, valamint annak az NKoH portálon történő rögzítése és a Hivatal részére történő megküldése,
b) az NKoH rendelet 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti valamennyi adatszolgáltatás összeállítása és az NKoH portálon történő rögzítése, illetve a Hivatal részére történő megküldése.
21. A DKÜ portálhoz kapcsolódó feladatok
40. § (1) A DKÜ rendelet szerinti beszerzés tekintetében a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység feladata a DKÜ rendelet 7. § b)–d) pontja szerinti igények összeállítása, azok DKÜ portálon történő rögzítése, továbbá a DKÜ rendelet 13. § (8)–(9) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatások teljesítése.
(2) A Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság által működtetett Digitális Közbeszerzési Rendszerben a beszerzéseket a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység bonyolítja le.
(3) A PBF BEO – a RERIFO által szolgáltatott adatok alapján – minden év január 30. napjáig gondoskodik a DKÜ rendelet 5. § (10) bekezdése szerinti aktuális informatikai környezetről és az előző év informatikai fejlesztéseinek és beszerzéseinek tapasztalatairól készített beszámoló DKÜ portálon történő benyújtásáról.
22. A VBÜ portálhoz kapcsolódó feladatok
41. § (1) A VBÜ rendelet szerinti beszerzés tekintetében – a kezdeményező által megküldött adatok alapján – a 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési, illetve a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység feladata a VBÜ rendelet 6. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti igények összeállítása, valamint azok VBÜ portálon történő rögzítése.
(2) A PBF BEO a VBÜ rendelet 4. § (2) bekezdése alapján minden év január 30. napjáig tájékoztatja a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságot – a VBÜ portálon meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve – az előző év védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzéseinek tapasztalatairól.
AZ EGYÉB BESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
23. Az egyéb beszerzéssel kapcsolatos feladatok ellátása
42. § (1) Az egyéb beszerzés előkészítését, az ajánlatkérést, az ahhoz kapcsolódó eljárást és a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartást a kezdeményező végzi a 2. § (1) bekezdése alapján a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység irányításával.
(2) A kezdeményező
a) az egyéb beszerzési eljárás megindítása előtt meghatározza a beszerzési eljárás becsült értékét;
b) kijelöli az ajánlattételre felkérni kívánt gazdasági szereplőt vagy szereplőket;
c) több gazdasági szereplő kijelölése esetén a kijelölt gazdasági szereplők vonatkozásában elvégzi és dokumentálja az összefonódás-vizsgálatot;
d) bizottság kijelölésének kezdeményezése esetén bizottsági tagot jelöl;
e) kijelölt szakmai kapcsolattartót jelöl;
f) az ajánlatkérést megelőzően az ajánlatkérést, illetve adott esetben az annak részét képező egyéb kapcsolódó dokumentumokat elektronikus úton megküldi a 2. § (1) bekezdése alapján a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység részére.
(3) A kezdeményező összefonódás-vizsgálat keretében győződik meg arról, hogy az ajánlattételre felhívni tervezett gazdasági szereplők a 43. § (1), illetve (2) bekezdése alapján előírt számban szerepelnek az egymástól független gazdasági szereplők. Ennek során a kezdeményező az interneten ingyenesen elérhető cégjegyzéki és a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján vizsgálja meg az egyes gazdasági szereplők függetlenségét kizáró körülmények fenn nem állását.
(4) A 2. § (1) bekezdése alapján a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység
a) a pénzügyi ellenjegyzést, illetve a becsült érték alapján a jogi vizsgálatot vagy jogi ellenjegyzést végző hivatali egységgel történt egyeztetést követően megvizsgálja, hogy a megküldött dokumentumok alkalmasak-e az eljárás megkezdéséhez, valamint javasolhatja azok kiegészítését, illetve pótlását;
b) hozzájárulása nélkül az egyéb beszerzési eljárás nem indítható meg.
(5) A PBF és az EUNPFO főosztályvezetője az általa koordinált beszerzési eljárás vonatkozásában dönthet akként, hogy az (1)–(2) bekezdés szerinti feladatokat – a kezdeményező közreműködésével – a 2. § (1) bekezdése alapján a beszerzési eljárás koordinálását végző szervezeti egység végzi el.
24. Az ajánlatkérések minimális száma
43. § (1) Ha az egyéb beszerzés egybeszámított becsült értéke eléri vagy meghaladja a nettó 1 000 000 Ft-ot, illetve természetes személlyel megkötendő megbízási szerződések esetében a bruttó 1 000 000 Ft-ot, úgy legalább három potenciális gazdasági szereplőtől kell egy időben, írásban ajánlatot kérni a teljesítésre. Ilyen esetben biztosítani kell, hogy az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők egymástól függetlenek legyenek.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az egyéb beszerzés fedezete részben vagy egészben európai uniós forrásból származik. Ilyen esetben a beszerzést az érintett európai uniós forrásra vonatkozó szabályban foglaltak szerint kell megvalósítani.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell legalább három potenciális gazdasági szereplőtől ajánlatot bekérni, ha
a) a beszerzés tárgya Kbt. kivételi körbe tartozik;
b) a beszerzés tárgya a Kbt.-ben meghatározott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban lenne beszerezhető;
c) a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az ajánlatok bekérésére vonatkozó e szabályzat szerinti szabályok alkalmazása esetén meghiúsulna;
d) a beszerzés tárgya igazságügyi szakértő megbízása;
e) a beszerzés tárgya közbeszerzési eljárásokhoz vagy pályázatokhoz kapcsolódó szakmai bírálóbizottsági tag megbízása;
f) az ajánlatkérő piackutatás eredményeképpen igazolható módon meggyőződött arról, hogy az adott piacon háromnál kevesebb potenciális gazdasági szereplő lelhető fel, így potenciális versenyhelyzet nincs az adott beszerzési tárgy tekintetében;
g) a szerződés tárgya egyedi gyártású áru beszerzése, feltéve, hogy az áru egyediségét a gyártó igazolja;
h) a fizetési kötelezettség előzetesen meghirdetett tanfolyamra, képzésre vagy konferenciára történő jelentkezéssel kapcsolatos;
i) a szerződést külföldön kell megkötni vagy teljesíteni;
j) a szerződés tárgya személyhez kötött, bizalmi jellegű szolgáltatás teljesítése;
k) a szerződés tárgya veszélyes hulladék megsemmisítése;
l) a szerződés tárgya olyan, e szabályzat hatálya alá tartozó korábbi szerződéshez kapcsolódó kiegészítő árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés vagy építési beruházás, amelynek értéke nem haladja meg az eredeti szerződés értékének ötven százalékát, és az alapszerződésben szerződő partnertől történő beszerzés szakmai vagy gazdaságossági szempontból indokolt, feltéve, hogy a beszerzés egybeszámított becsült értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt;
m) a beszerzés összes körülményeire tekintettel a döntéshozó indokolt döntésében így határoz.
(4) Nem kell írásbeli ajánlatot bekérni, ha az árubeszerzésre vagy szolgáltatás-megrendelésre irányuló beszerzés értéke az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben az előzetes írásbeli kötelezettségvállalásra meghatározott értékhatárt nem éri el.
(5) Ha az egyéb beszerzés fedezete részben vagy egészben európai uniós forrásból származik, úgy a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételek kizárólag akkor alkalmazhatók, ha az érintett támogatásra vonatkozó szabály szigorúbb előírást nem állapít meg.
(6) E § rendelkezései nem zárják ki, hogy az ajánlatkérő – saját döntése vagy az európai uniós forrásra vonatkozó szabály alapján – az egyéb beszerzési eljárás helyett közbeszerzési eljárást folytasson le, vagy az egyéb beszerzési eljárás megvalósítása során az előírtnál nagyobb számú potenciális gazdasági szereplőtől kérjen be ajánlatot.
25. Alapelvek az egyéb beszerzésekben
44. § (1) Az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elve alapján az ajánlatkérő
a) az ajánlatkérés tartalmát – ideértve az eljárási szabályokat, az alkalmassági és értékelési szempontokat, valamint a szerződés tárgyát és feltételeit – nem határozhatja meg olyan módon, hogy azzal egyes gazdasági szereplőket, árukat vagy szolgáltatásokat a beszerzési eljárásból indokolatlanul kizárjon vagy egyébként indokolatlanul – hátrányosan vagy előnyösen – megkülönböztessen;
b) az ajánlatkérő köteles a beszerzési eljárásban megkülönböztetéstől mentesen eljárni az azonos vagy hasonló helyzetben lévő gazdasági szereplőkkel szemben.
(2) A verseny tisztaságának elve alapján az ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a beszerzési eljárás és a döntéshozatal illetéktelen befolyástól mentes, pártatlan és tárgyilagos legyen. Az ajánlatkérő a beszerzési eljárás során a Kbt. 25. §-a megfelelő alkalmazásával köteles elkerülni az összeférhetetlenség kialakulását.
(3) Az ajánlatkérő köteles biztosítani, hogy az általa kezelt közpénzek költséghatékony és felelős módon kerüljenek felhasználásra.
(4) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A joggal való visszaélés tilos.
(5) Az alapelveket érvényesíteni kell a beszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a döntéshozatal, a szerződés megkötése, teljesítésének ellenőrzése, valamint a szerződés esetleges módosítása során is.
26. Az ajánlatkérés tartalmi követelményei, az értékelési szempontok és alkalmassági feltételek meghatározása
45. § (1) Az ajánlatkérésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefonszámát, e-mail-címét;
b) a beszerzés pontos tárgyát és mennyiségét – amennyiben külön műszaki leírás is készült, akkor mellékletként azt is – olyan részletességgel, hogy arra egyértelmű és összehasonlítható ajánlatok érkezzenek;
c) részajánlattétel biztosítása esetén a részek pontos meghatározását;
d) a teljesítés helyét, határidejét, feltételeit, az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket, feltételeket;
e) az ajánlat benyújtásának helyét, módját (írásban vagy elektronikus úton), határidejét (óra, perc pontossággal), példányszámát és a szükséges mellékleteket, valamint azt a rendelkezést, hogy az ajánlatoknak a benyújtásra nyitva álló határidőben be kell érkezniük a BM-hez, azaz nem elegendő az ajánlatok postára adása;
f) az eredményhirdetés időpontját az arra való hivatkozással, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:75. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevő az eredményhirdetés időpontját követő harminc napig marad kötve ajánlatához;
g) az alkalmazott értékelési szempontrendszert;
h) alkalmassági feltétel előírása esetén az előírt alkalmassági feltételeket;
i) egyéb érvényességi feltétel előírása esetén az előírt egyéb érvényességi feltételt;
j) a Ptk. 6:74. § (2) bekezdésében foglalt tájékoztatást, mely szerint az ajánlatkérő kiköti azt a jogot, hogy a szerződéskötést megtagadhatja, ideértve az eljárás indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánítását is;
k) a Ptk. 6:74. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatást, mely szerint az ajánlatkérő kiköti azt a jogot, hogy az ajánlattételi határidő lejáratáig az ajánlatkérést visszavonhatja;
l) a tárgyalás tartásának lehetőségéről szóló tájékoztatást és annak feltételrendszerét, amennyiben az egyéb beszerzés tárgya vagy egyéb indok megköveteli;
m) a szerződés, illetve keretmegállapodás tervezetét vagy írásos megrendelés esetén a megrendelésben rögzítendő feltételeket.
(2) Az ajánlatkérés szövege alapján egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy kizárólag az igény egészére tehető ajánlat, vagy részajánlattétel is lehetséges. Részajánlattétel biztosítása esetén az ajánlatkérésben az egyes részek tartalmát egymástól elkülöníthető módon kell meghatározni.
(3) Az ajánlat benyújtásának határidejét úgy kell megállapítani, hogy a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
(4) Az ajánlatkérés tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, határidőben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
(5) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját választása szerint
a) dátum szerinti előírással vagy
b) a döntéshozatal időpontjához képest
határozza meg az ajánlatkérésben.
(6) Ha az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját a döntéshozatal időpontjához képest határozza meg, úgy az ajánlatkérésben köteles előírni azt a határidőt, amelyen belül a döntéshozatalra sor kerül.
(7) Műszaki minimumkövetelményként csak olyan objektív kritérium írható elő, amely a beszerzéssel megvalósítani kívánt cél érdekében indokolt.
(8) Ha a beszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé teszi a meghatározott gyártmányú, eredetű vagy típusú termékre, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, úgy az ajánlatkérésnek tartalmaznia kell
a) az arra való utalást, hogy a megnevezés kizárólag a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és
b) a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést a beszerzés tárgyának megnevezése mellett, továbbá
c) azt a tulajdonságot vagy jellemzőt, melynek tekintetében az ajánlatkérő az egyenértékűséget vizsgálja.
(9) Az ajánlatkérő jogosult az ajánlatkérésben az ajánlat érvényessé nyilvánításához egy vagy több alkalmassági feltételt, illetve egyéb érvényességi feltételt előírni.
46. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatkérésben meghatározni, hogy az érvényes ajánlatok közül milyen értékelési szempont(ok) alapján választja ki a nyertes ajánlatot.
(2) Értékelési szempontrendszerként a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arány alkalmazható. Amennyiben a legjobb ár-érték arány értékelési szempontrendszer kerül előírásra, úgy az ár szempont mellett további legalább egy, minőségi szempontot kell meghatározni.
(3) Értékelési szempontként kizárólag a szerződés teljesítésével és a teljesítés minőségével kapcsolatos, objektív kritérium határozható meg.
47. § (1) Ha az ajánlatkérő alkalmassági feltételeket ír elő, azok meghatározását – az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásmódra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett – a beszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatja elő.
(2) Alkalmassági feltételként kizárólag a szerződés teljesítésével és a teljesítés minőségével kapcsolatos, objektív kritérium határozható meg.
(3) Alkalmassági feltétel lehet különösen a beszerzési igényhez kapcsolódó és azzal arányos mértékű referencia megléte, valamint a szerződés teljesítésébe bevont szakember minimálisan elvárt végzettsége, szakirányú képzettsége vagy szakmai tapasztalata.
27. Az ajánlatkérés módosítása és visszavonása, az ajánlat benyújtása
48. § (1) Az ajánlattételi határidő lejáratáig az ajánlatkérésben meghatározott feltételek módosíthatók, és az ajánlatkérés visszavonható.
(2) Az ajánlatkérés módosítása esetén a módosított feltételekről valamennyi gazdasági szereplőnek egyidejűleg értesítést kell küldeni. Amennyiben ez a megfelelő ajánlattételhez szükséges, az ajánlatkérés módosításában az ajánlattételi határidőt meg kell hosszabbítani.
49. § (1) Az ajánlatot az ajánlatkérésben előírtak szerint,
a) személyesen vagy postai úton, az árajánlatkérésben meghatározott példányban, írásban, zárt borítékba csomagolva kell benyújtani az árajánlatkérésben megjelölt címre, vagy
b) elektronikus úton lehet benyújtani az ajánlatkérésben meghatározottak szerint.
(2) Az árajánlatkérésben elő kell írni, hogy a borítékon fel kell tüntetni az ajánlattevő nevét és székhelyét, valamint az ajánlat tárgyát és azt, hogy „az ajánlat az ajánlattételi határidő lejáratáig nem bontható fel”.
(3) Az ajánlattevő részére – amennyiben ajánlatát személyesen nyújtja be – az ajánlat átvételéről elismervényt kell adni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell az átvétel helyét, időpontját, az átadó és az átvevő nevét és kézjegyét.
(4) Elektronikus úton benyújtott árajánlat esetén elektronikus visszaigazolást kell küldeni az ajánlat megérkezéséről.
28. Bírálat és értékelés
50. § (1) A beérkezett ajánlatok bírálatát a kijelölt bírálóbizottság vagy egyszemélyi bíráló végzi el az ajánlatkérésben meghatározott feltételek szerint, azzal, hogy egyszemélyi bírálat esetén a kezdeményezővel egyeztetni kell a beérkezett ajánlatok, ideértve a műszaki tartalom megfelelőségét.
(2) Ha a benyújtott szakmai ajánlat az egyenértékűség vizsgálatát teszi szükségessé, úgy a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező bizottsági tag dönt az ajánlat egyenértékűségéről, azzal, hogy egyszemélyi bírálat esetén ebben a kérdésben a kezdeményező készít állásfoglalást.
(3) Ha az ajánlat érvényességének megállapításához vagy érvényessé tételéhez szükséges, az ajánlatkérő bírálati cselekményeket végez. Az ajánlatkérő – az ajánlatkérésben előírtak szerint – a következő bírálati cselekményeket végezheti:
a) számítási hiba javítása,
b) hiánypótlás,
c) felvilágosításkérés és
d) (ár)indokoláskérés.
(4) A bírálatot az ajánlati kötöttség fennállása alatt kell elvégezni. Ha a bírálat elhúzódására tekintettel az ajánlati kötöttség lejárna, az ajánlatkérő az ajánlattevőket felhívja ajánlati kötöttségük meghatározott időpontig való meghosszabbítására. Ha az ajánlattevő ajánlati kötöttségét nem tartja fenn, úgy ajánlatát a bírálat és értékelés során a továbbiakban figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A bírálat eredményeként döntést kell hozni arról, hogy a beérkezett ajánlatok közül melyik érvényes, és melyik érvénytelen.
51. § (1) A kijelölt bírálóbizottság vagy egyszemélyi bíráló a bírálatot követően köteles felállítani az érvényes ajánlatok közötti értékelési sorrendet.
(2) Az értékelést az ajánlatkérésben előre rögzített értékelési szempontok alkalmazásával kell elvégezni.
29. Az ajánlat érvénytelensége és az eljárás eredménytelenségének kötelező esetei
52. § Az ajánlat érvénytelen, ha
a) az elkésetten érkezett be az ajánlatkérőhöz;
b) azt az ajánlati kötöttség alatt módosították;
c) konkrét megajánlást nem tartalmaz;
d) a beszerzési dokumentumokban meghatározottaktól eltérő tartalomra vonatkozik, vagy egyébként nem felel meg az ajánlatkérésben vagy jogszabályban előírtaknak;
e) az abban meghatározott ellenszolgáltatás mértéke eléri a Kbt. szerinti közbeszerzési értékhatárt.
53. § Eredménytelen az egyéb beszerzés, ha
a) annak során érvényes ajánlat nem érkezett be;
b) amennyiben az ajánlatkérőnek a legkedvezőbb ajánlat elfogadásához – az esetleges fedezetkiegészítést követően – nem áll rendelkezésére a szükséges fedezet.
30. Döntéshozatal és eredményhirdetés
54. § (1) A kijelölt bírálóbizottság vagy egyszemélyi bíráló a bírálat és értékelés eredménye alapján írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a döntéshozó részére a 23. § f) pontja szerinti tartalommal.
(2) A döntéshozó az írásbeli szakvélemény és döntési javaslat alapján hozza meg az eljárással kapcsolatos döntéseit a 19. § (1) bekezdés g)–i) pontjában meghatározott kérdésekben.
(3) Az ajánlatkérő döntésében megjelölheti az értékelési sorrend alapján a legkedvezőbb ajánlatot követő ajánlatot is (második helyezett), amennyiben a második helyezett gazdasági szereplő ajánlatának elfogadásához szükséges fedezet – az esetleges fedezetkiegészítést követően – rendelkezésre áll.
(4) A döntést követően 8 napon belül az ajánlatkérés eredményéről tájékoztatni kell az ajánlattevőket, továbbá tájékoztatni kell a nyertes ajánlattevőt a szerződéskötés tervezett idejéről.
A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE
55. § A BM közbeszerzéseinek belső ellenőrzését az éves ellenőrzési terv vagy a miniszter külön utasítása alapján az Ellenőrzési Főosztály végzi.
JOGORVOSLAT
56. § (1) Ha az eljárásba felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
a) bevonásra került, akkor a jogorvoslatra a 27. § (5) bekezdés c) pontjában foglaltakat kell alkalmazni;
b) nem kerül bevonásra, akkor a BM-et a jogorvoslat minden szakaszában a JAFO képviseli.
(2) Jogorvoslat esetén a Kezdeményező haladéktalanul intézkedik az eljárás dokumentumainak JAFO-ra történő megküldéséről.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
57. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Jelen utasítás rendelkezéseit az utasítás hatálybalépését követően megindított eljárásokban kell alkalmazni.
58. §1
1. melléklet a 21/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz
2. melléklet a 21/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz
|
Iktatószám: |
|||||||||
|
Időbeli ütemezés |
|||||||||
|
Sor- |
A beszerzés tárgya |
Beszerzés becsült értéke |
Az eljárás megindításának tervezett időpontja (negyedéves bontásban) |
Szerződés teljesítésének várható időpontja vagy a szerződés teljesítésének időtartama |
Ellenszolgáltatás fedezete |
Kezdeményező |
A Kbt. 9. §-a vagy 111. §-a szerinti kivételi kör meghatározása |
Megvalósítani kívánt cél |
Kapcsolódó előzmény (szerződés) |
|
I. Árubeszerzés |
|||||||||
|
II. Szolgáltatás- |
|||||||||
3. melléklet a 21/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz
(MINTA)
|
AJÁNLATKÉRŐ NEVE, |
Belügyminisztérium |
|
ELJÁRÁS RÖVID MEGNEVEZÉSE |
|
FELELŐSSÉGI KÖR MEGJELÖLÉSE |
FELADAT ÉS FELELŐSSÉGI KÖR |
|
Előkészítő |
– Összeállítja a közbeszerzési dokumentumokat. |
|
Bírálóbizottság |
– Végrehajtja az ajánlatok bírálatát, értékelését. |
|
FELELŐSSÉGI KÖR MEGJELÖLÉSE |
FELELŐSÖK NEVE |
FELADAT ÉS FELELŐSSÉGI KÖR |
|
Pénzügyi |
Az eljárás előkészítése során: |
|
|
Az ajánlatok (jelentkezések) bírálata során: |
||
|
Közbeszerzés tárgya szerinti (szakmai) szakértelem |
Az eljárás előkészítése során: |
|
|
Az ajánlatok (jelentkezések) bírálata során: |
||
|
Közbeszerzési szakértelem |
Az eljárás előkészítése során: |
|
|
Az ajánlatok (jelentkezések) bírálata során: |
||
|
Jogi szakértelem |
Az eljárás előkészítése során: |
|
|
Az ajánlatok (jelentkezések) bírálata során: |
||
|
Döntéshozó |
– A részére megfogalmazott feladatokkal kapcsolatban döntést hoz. |
Döntéshozó
|
Név |
Dátum |
Aláírás |
4. melléklet a 21/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz
5. melléklet a 21/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz
6. melléklet a 21/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz
7. melléklet a 21/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz
Az 58. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás