43/2022. (XII. 19.) BM rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Országgyűlési Őrségre és az Országgyűlési Őrségnél hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyre terjed ki.

(2) A II. Fejezet hatálya az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába jelentkező személyre is kiterjed.

(3) A 90. § és a 98. § hatálya a korábban az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozott rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosult személyre, valamint szolgálati nyugdíjasra is kiterjed.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A szolgálati követelmények érvényre juttatása érdekében a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálatra, valamint az egyes szolgálati beosztásra való alkalmasságát, egészségi, pszichológiai és fizikai állapotát a hivatásos szolgálati jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt alkalmasságvizsgálat keretében vizsgálni és minősíteni kell.

(2) Az alkalmasságvizsgálat tartalmát tekintve lehet

4. § Az alkalmasságvizsgálatok típusai

5. § (1) Az alkalmasságvizsgálat Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszerben (a továbbiakban: KLIR) valósul meg.

(2) A KLIR alapelvei a következők:

6. § Nem kerül sor alkalmasságvizsgálatra a hivatásos állomány azon tagja esetében, aki a Hszt. 77. § (1) bekezdés b) és f)–j) pontja szerinti rendelkezési állományban van, de nem tölt be szolgálati beosztást, esetükben alkalmasságvizsgálatra kizárólag a rendelkezési állomány megszűnése esetén kerül sor.

7. § (1) A KLIR-t az Országgyűlési Őrség a Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer (a továbbiakban: KOMP-rendszer) elnevezésű informatikai keretrendszer igénybevételével folytatja le.

(2) A KOMP-rendszert a minisztérium működteti és külön megállapodás útján biztosítja az Országgyűlési Őrség részére az informatikai keretrendszer igénybevételét. Az informatikai keretrendszer alkalmazásából eredő, a személyes adatok kezelésével kapcsolatos részletes rendelkezésekről az általános adatvédelmi rendelet előírásai szerinti megállapodásban kell rendelkezni.

(3) Az Országgyűlési Őrség a minisztériumnak a hivatásos állomány létszáma alapján hozzájárulást (a továbbiakban: normatív hozzájárulás) fizet. Az Országgyűlési Őrség a normatív hozzájárulás útján fizeti meg a KOMP-rendszer igénybevételének díját. A normatív hozzájárulás alapja a rendvédelmi illetményalap 40%-a, amelyet az Országgyűlési Őrség minden év február 15-ig, az Országgyűlési Őrségnél a tárgyév január 1-jén foglalkoztatott hivatásos állomány létszáma 50%-ának alapulvételével, előirányzat-átadással teljesít.

8. § (1) A KOMP-rendszer igénybevétele során az Országgyűlési Őrség a következő, általa törvény alapján a hivatásos állomány tagjáról és a hivatásos állományába jelentkezőről kezelt alábbi adatokat használja fel:

(2) A KOMP-rendszer

(3) A KOMP-rendszerben a hivatásos állomány személyi és szolgálati alapadatai a személyügyi alapnyilvántartás alapján, a Hszt. 107. §-a figyelembevételével kerülnek felhasználásra.

(4) A KOMP-rendszerben folyamatosan, de legkésőbb az alkalmasságvizsgálati minősítés dátumát követő negyedév első hónapjának 15-éig rögzíteni kell az elvégzett alkalmasságvizsgálatokra vonatkozó minősítéseket.

9. § (1) A KOMP-rendszerben rögzített adatokhoz való hozzáférést a jogosultságok differenciált kiosztásával kell biztosítani.

(2) A hivatásos állomány tagjának az alkalmasság minősítéséhez kapcsolódó adatait

(3) A KOMP-rendszer a pszichológiai kompetenciák mérésére használt felületen a pszichológiai vizsgálati adatokat elkülönítetten kezeli, ahhoz kizárólag a pszichológiai alkalmasságvizsgálatot végző személy részére biztosítható hozzáférés. Ezen felületről kizárólag a kompetenciamérés eredményei tehetők más személyek részére hozzáférhetővé.

(4) A hivatásos állomány tagjának egyéni továbbképzése részeként az egyéni továbbképzési terv kompetenciafejlesztési feladatainak meghatározására az alkalmasságvizsgálatok során rendszeres időközönként végrehajtott kompetenciamérés eredményei alapján kerül sor.

10. § Ha a hivatásos állomány tagjának alkalmasságvizsgálata során az orvos, a pszichológus vagy a sportszakember a vizsgált személy egészségi, pszichológiai, illetve fizikai állapotában az alkalmasságot kedvezőtlenül befolyásoló változásokat tapasztal, gondozási, fejlesztési programot javasol azok kiküszöbölésére.

11. § (1) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll az alkalmasságvizsgálatok végrehajtását segítő módszertani szakmai dokumentum. Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollt a Tanácsadó Testület véleményezését követően az Országgyűlési Őrség parancsnoka adja ki.

(2) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll határozza meg az egyes alkalmasságvizsgálatok vizsgálati módszertanát, amely magában foglalja

(3) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban kell rögzíteni

12. § (1) A szolgálati beosztásokat szerepkörökbe kell besorolni, amely során

(2) A szolgálati beosztások szerepkörök szerint az alábbi alkalmasságvizsgálati kategóriákba sorolhatók:

13. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot a fogadó szervnél betöltött szolgálati beosztáshoz tartozó alkalmasságvizsgálati kategória szerint kell elvégezni

(2) Az Országgyűlési Őrség állományának azon – az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó – tagját, aki vezényléssel a Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervnél teljesít szolgálatot az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába, vezetői beosztás esetén a IX. alkalmasságvizsgálati kategóriába kell besorolni, amelynek megfelelő alkalmasságvizsgálat végrehajtásáról a hivatásos állomány tagját rendelkezési állományban tartó Országgyűlési Őrség gondoskodik.

14. § (1) Az egészségi alkalmasságvizsgálatot

(2) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot

(3) A fizikai alkalmasságvizsgálatot

15. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy nem lehet a vizsgált személy Hszt. 2. § 13. pontja szerinti közeli hozzátartozója, valamint az, akitől a tárgyilagos megítélés egyéb okból nem várható el.

(2) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy jogszabályban és szakmai előírásban foglaltak szerint köteles az alkalmasságvizsgálatot elvégezni, és e tevékenysége során nem befolyásolható és nem utasítható.

16. § (1) A másodfokú egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálaton a legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező, az Országgyűlési Őrség és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv között megkötött megállapodáson alapuló kijelölés szerinti szakember járhat el. Orvos esetében további feltétel a szakvizsga, pszichológus esetében a szakvizsga vagy szakpszichológusi szakképzettség megléte. A másodfokú fizikai alkalmasságvizsgálaton legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező sportszakember járhat el.

(2) Az egészségi és a pszichológiai alkalmasságvizsgálathoz kapcsolódó fellebbezés elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokon hozott döntés meghozatalában, illetve az annak alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmasságvizsgálatban részt vett. A fizikai alkalmasságvizsgálathoz kapcsolódó fellebbezés elbírálásában nem vehet részt az, aki az elsőfokú döntést meghozta.

17. § (1) A pszichológiai háromfős bizottság

(2) A fizikai háromfős bizottság

(3) Az (1) bekezdés szerinti pszichológiai háromfős bizottság eljárásában nem vehet részt az, aki az első vagy másodfokon hozott döntés meghozatalában, illetve az azok alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmasságvizsgálatokban részt vett.

(4) A (2) bekezdés szerinti fizikai háromfős bizottság eljárásában nem vehet részt az, aki az első vagy másodfokon hozott döntés meghozatalában részt vett.

18. § (1) Az alkalmasságvizsgálatok elrendelésével kapcsolatos iratokat a személyügyi szerv készíti elő kiadmányozásra. A személyügyi szerv gondoskodik továbbá arról, hogy a vizsgált személyről, valamint az általa betöltött, illetve betöltendő szolgálati beosztással kapcsolatos, az alkalmasságvizsgálatok végrehajtásához elengedhetetlen – a személyügyi szerv rendelkezésére álló – információk, előzményi adatok, minősítések a vizsgálatot végző orvos, pszichológus vagy sportszakember rendelkezésére álljon.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a személyügyi szerv gondoskodik a szolgálati beosztást betöltő személyek vonatkozásában a vizsgálat elvégzéséhez szükséges szolgálati elöljárói visszajelzés beszerzéséről.

(3) Az alkalmasságvizsgálatra rendelő lapon fel kell tüntetni

19. § (1) Az alkalmasságvizsgálaton a vizsgálatra rendelt személynek a személyes megjelenése szükséges. Az alkalmasságvizsgálatot végző a vizsgálat megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát.

(2) A vizsgálatra rendelt személynek az alkalmasságvizsgálat során be kell mutatnia

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagjának alkalmasságával kapcsolatos döntés a rendelkezésre álló dokumentumok alapján is meghozható a soron kívüli és az ismételt alkalmasságvizsgálat során, ha a vizsgálatra rendelt személy

20. § (1) Az alkalmasságvizsgálat során el kell bírálni, hogy a vizsgált személy

(2) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa végzett vizsgálathoz további – az általa elrendelhető vagy beutalható további vizsgálatok szerinti – szakvélemények vagy szakorvosi leletek beszerzését rendelheti el.

21. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa végzett alkalmasságvizsgálat eredményéről minősítő dokumentumot állít ki, amelyben rögzíteni kell

(2) A minősítő dokumentum (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti külön íve nem része a Hszt. 273. §-a szerinti személyi anyaggyűjtőnek.

(3) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa megállapított minősítésről igazolható módon köteles írásban tájékoztatni a vizsgált személyt.

22. § A minősítő dokumentum tartalmazza

23. § (1) Az alkalmasságvizsgálat minősítését az alkalmasságvizsgálatot végző személy rögzíti a KOMP-rendszerben.

(2) A személyügyi szerv a tárgyévet megelőző év december 15-ig elkészíti az alkalmasságvizsgálati összesítő lapot. Az alkalmasságvizsgálati összesítő lap tartalmazza – a rendelkezésre álló minősítések és azok érvényességi ideje alapján – a hivatásos állomány tagja vonatkozásában a tárgyévben elvégzendő alkalmasságvizsgálatok meghatározását, ha nincs előírt alkalmasságvizsgálat, akkor e tényt rögzíti.

(3) Ha az alkalmasságvizsgálatot nem a vizsgált személy rendvédelmi alapellátó orvosa, rendvédelmi alapellátó pszichológusa, illetve az első fokon eljárni jogosult sportszakembere végzi, az alkalmasságvizsgálat minősítésével együtt a vizsgálat során keletkező dokumentációt – beleértve ebbe az orvosi titoknak, különleges adatnak minősülő orvosi leleteket, illetve pszichológiai teszteket, azok eredményeit, valamint a fizikai felmérő lapot – zárt borítékban csatolni kell a vizsgálatot kérő személyügyi szerv részére megküldendő minősítéshez. A zárt borítékban lévő orvosi, illetve pszichológiai leleteket, valamint a fizikai felmérő lapot − kivéve, ha hivatásos állományba kinevezésre alkalmatlanság miatt nem kerül sor – a személyügyi szerv továbbítja a rendvédelmi alapellátó orvosnak, a rendvédelmi alapellátó pszichológusnak vagy az első fokon eljárni jogosult sportszakembernek. A továbbított zárt boríték felbontására, illetve az abban lévő adatok kezelésére csak a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus, illetve az első fokon eljárni jogosult sportszakember jogosult.

(4) A hivatásos állományba történő kinevezés esetén a rendvédelmi alapellátó orvos a leletek kézhezvételét követően gondoskodik a hivatásos állomány újonnan kinevezett tagja vonatkozásában az egészségügyi törzskönyv megnyitásáról.

(5) A személyügyi szerv a minősítést és annak érvényességét tartalmazó dokumentumot a személyi anyaggyűjtőben helyezi el.

24. § (1) Valamennyi alkalmasságvizsgálati kategória tekintetében egészségi minimumfeltételnek az tekintendő, ha a vizsgált személy mentes a hivatásos szolgálat szempontjából általános kizáró oknak minősülő betegségektől. A hivatásos szolgálat szempontjából általános kizáró oknak minősülő betegségeket a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer (a továbbiakban: BNO) alapján az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás esetében kizárólag az egészségi minimumfeltételeknek kell megfelelni.

25. § (1) A személyügyi szerv az egészségi alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton részt vevőket életkor alapján négy korcsoportba sorolja a következők szerint:

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.

26. § (1) A vizsgálatra rendelt személynek az egészségi alkalmasságvizsgálat során be kell mutatnia

(2) Nem kell bemutatni az (1) bekezdés b) pontja szerinti háziorvos által kitöltött kérdőívet, ha a vizsgált személy az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/H. §-a alapján önrendelkezési nyilatkozattal hozzájárul az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatának kezeléséhez, és ezáltal az egészségi alkalmasságvizsgálatot végző orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben az egészségügyi ellátásai során keletkezett leletekhez, ambuláns lapokhoz, zárójelentésekhez hozzáfér. Ebben az esetben a rendvédelmi alapellátó orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér 2017. november 1-jét megelőző időszakokra vonatkozó nyilatkozattételt és dokumentumok bemutatását kérheti a hivatásos állományba jelentkező személytől.

(3) Az alkalmasságvizsgálathoz szükséges kérdőív tartalmazza

(4) A hivatásos állományba kinevezést megelőzően kitöltendő háziorvosi kérdőív tartalmazza

27. § A vizsgált személy egészségi alkalmasságát az egyéni egészségi sajátosságok figyelembevételével kell minősíteni. Az elbírálás során figyelembe kell venni

28. § (1) Az egészségi alkalmasságvizsgálatot dokumentálni kell, az elvégzett orvosi vizsgálatok és az észlelt megbetegedés, fogyatékosság BNO szerinti kódszámának megjelölésével, amely dokumentum a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjának részét képezi. A leletek és a vizsgálati adatok nem kerülnek a KOMP-rendszerbe, azok az egészségügyi törzskönyvben helyezendőek el.

(2) Az egészségi alkalmasságvizsgálat során írásban kell rögzíteni az egészségfejlesztés tekintetében végzett tevékenységeket. A rendvédelmi alapellátó orvos által készített dokumentációt a hivatásos állomány tagja aláírja.

29. § (1) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot az egészségi alkalmasságvizsgálattól elkülönítetten kell elvégezni.

(2) A pszichológiai alkalmasságvizsgálat kiterjed a személyiség egészének, a kognitív képességeknek, a társas készségeknek, a társadalmi normáknak való megfelelési képességnek, valamint az e rendeletben előírt kompetenciáknak a vizsgálatára.

(3) A pszichológiai alkalmasságot

(4) A pszichológiai minimumfeltételeket a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás esetében kizárólag a pszichológiai minimumfeltételeknek kell megfelelni.

30. § A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot a KOMP-rendszer támogatásával a vizsgálatot végző pszichológusnak vagy az őt segítő asszisztensnek dokumentálnia kell, amelynek tartalmaznia kell a végrehajtott vizsgálatok időpontját, megnevezését, a végrehajtott vizsgálatok dokumentumait, eredményeit és kiértékelését. Az alkalmasságvizsgálatot végző pszichológus a kiértékelés során – a vizsgált személy által betöltött, illetve betöltendő szolgálati beosztáshoz igazodóan – figyelembe veszi a minimumfeltételeket, illetve az esetleges kategóriafeltételeket.

31. § (1) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatnál elsősorban olyan vizsgálati módszerek alkalmazása javasolt, amelyeket magyar reprezentatív mintán bevizsgáltak és az eredményeiket publikálták. Az ilyen vizsgálati módszer esetén az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban szereplő értékelési módszertant

(2) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban szereplő pszichológiai értékelési módszertant, sztenderdeket folyamatosan – legfeljebb négyévente – felül kell vizsgálni a KOMP-rendszerben rögzített adatok összegzett elemzésével.

(3) A pszichológiai alkalmasságvizsgálat keretében a minimumfeltételek, illetve kategóriafeltételek vizsgálatára jogszerűen alkalmazható, korszerű vizsgálati eszközöket kell biztosítani, amelyről az Országgyűlési Őrségnek a pszichológiai alkalmasságvizsgálatokat megállapodás alapján ellátó rendvédelmi szervvel kötött megállapodásában is rendelkezni kell. Amennyiben a pszichológiai alkalmasságvizsgálatokat az Országgyűlési Őrség végzi, akkor a minimumfeltételek, illetve kategóriafeltételek vizsgálatára jogszerűen alkalmazható, korszerű vizsgálati eszközöket az Országgyűlési Őrség biztosítja.

32. § (1) A kompetenciavizsgálat keretében kötelezően vizsgálandó kompetenciákat a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A kompetenciavizsgálat során az (1) bekezdésben meghatározott kompetenciák kötelező vizsgálata mellett a II–VIII. alkalmasságvizsgálati kategória esetében az Országgyűlési Őrség parancsnoka által – az egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatokat ellátóval történt előzetes egyeztetésre is figyelemmel – meghatározott további kompetenciák is vizsgálhatók, ha azok tudományosan megalapozottak és a vizsgálatukhoz rendelkezésre állnak a megfelelő vizsgálati eszközök.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelező kompetenciák vizsgálata során

33. § (1) Fizikai alkalmasságvizsgálaton csak az a hivatásos állományba jelentkező vehet részt, aki írásbeli nyilatkozat alapján önként, saját felelősségére vállalja az előírt feladatok végrehajtását, és – a hivatásos állományba kinevezést megelőző fizikai alkalmasságvizsgálat esetében – rendelkezik harminc napnál nem régebbi háziorvosi igazolással.

(2) Az (1) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás tartalmazza

(3) Az (1) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás helyett a rendvédelmi alapellátó orvos által kitöltött igazolás is elfogadható akkor, ha nála a kórelőzményre vonatkozó egészségügyi adatok rendelkezésre állnak.

34. § A hivatásos állomány tagja a fizikai alkalmasságvizsgálaton akkor vehet részt, ha rendelkezik 30 éves életkor alatt három éven belül, 30 éves életkor felett két éven belül elvégzett egészségi alkalmasságvizsgálaton szerzett „Egészségileg alkalmas” minősítéssel.

35. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat az egyén fizikai munkavégző képességének vizsgálatára terjed ki.

(2) A személyügyi szerv a fizikai alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton részt vevőket életkor alapján négy korcsoportba sorolja a következők szerint

(3) A (2) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.

36. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat során elsőként a minimumfeltételeknek való megfelelés kerül ellenőrzésre. A fizikai minimumfeltételek között meghatározott gyakorlatsorok a keringési rendszer terhelhetőségét, illetve a láb és a felsőtest erő-állóképességét mérik. A gyakorlatok rendészeti munkához leginkább szükséges izomcsoportok és a kardiovaszkuláris rendszer terhelhetőségét vizsgálják.

(2) A fizikai minimumfeltételeket a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás esetében kizárólag a fizikai minimumfeltételeknek kell megfelelni.

37. § (1) A 4. melléklet szerinti feladatok közül a vizsgált személy – a feltételek rendelkezésre állása esetén – választása szerinti egy gyakorlatot végez el. A gyakorlat végrehajtása során a vizsgált személy korosztálya és neme szerinti minimum értéket kell teljesíteni a minimumfeltétel teljesítéséhez.

(2) A fizikai alkalmasságvizsgálat során elvégzett gyakorlatok végrehajtásának értékelése pontozással történik.

(3) Az illeszkedésvizsgálat részét képező fizikai szintfelmérés során kapott pontszámok mentén a vizsgált személyek sorrendbe rendezhetőek.

38. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat esetében a kategóriafeltételeket és az illeszkedésvizsgálat részét képező fizikai szintfelmérőnek a követelményrendszerét, valamint a konkrét vizsgálati módszertant úgy kell kialakítani, hogy elsősorban olyan módszerek alkalmazása javasolt, amelyek széles körben alkalmazott és egyben magyar mintán validált eljárások. Ilyen vizsgálati módszer esetén az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban szereplő értékelési módszertant

(2) A fizikai alkalmasságvizsgálat esetében saját fejlesztésű vizsgálati módszert kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha annak kidolgozását és működését követhető módon, a szakma szabályainak megfelelően dokumentálták, valamint legalább 30 fős reprezentatív mintán bevizsgálásra, sztenderdizálásra került az Országgyűlési Őrség hivatásos állományán.

(3) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban szereplő értékelési módszertan sztenderdjeit folyamatosan – legfeljebb négyévente – felül kell vizsgálni a KOMP-rendszerben rögzített adatok összegzett elemzésével.

39. § Az alkalmasságvizsgálatot végző sportszakember egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését kezdeményezi az Országgyűlési Őrség parancsnokánál, ha a fizikai alkalmasságvizsgálat során olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi. Ebben az esetben a fizikai alkalmasságvizsgálat minősítését csak az egészségi alkalmasságvizsgálatot követően, annak eredménye ismeretében lehet meghozni.

40. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja, hogy a hivatásos állományba jelentkező megfelel-e a tervezett szolgálati beosztáshoz kapcsolódó követelményeknek.

(2) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat célja az (1) bekezdésben meghatározottakon túl

41. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat során minden esetben vizsgálni kell az egészségi, pszichológiai és fizikai minimumfeltételeket, és ezt követően, ha ismert a betölteni kívánt szolgálati beosztás, a tervezett szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriájához tartozó

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illeszkedésvizsgálat

(3) A (1) bekezdés szerinti illeszkedésvizsgálat eredményeként megállapított sorrend a döntésre jogosultat nem köti, az a vezetői döntést támogató információnak tekinthető.

42. § (1) Ha a hivatásos állományba vételt az Országgyűlési Őrség által folytatott szakmai képzés előzi meg, az Országgyűlési Őrség a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatot már a szakmai képzés megkezdését megelőzően elvégzi akkor is, ha a hivatásos állományba vételre csak a szakmai képzés sikeres teljesítését követően vagy a szakmai képzés meghatározott részének teljesítését követően kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat a minimumfeltételeknek való megfelelés vizsgálatából és – ha ismert a betölteni kívánt szolgálati beosztás – az illeszkedésvizsgálatból, valamint a kategóriafeltételeknek való megfelelés vizsgálatából áll.

43. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

(2) „Alkalmas” minősítés esetén

(3) „Alkalmatlan” minősítés esetén a jelölt újabb alkalmasságvizsgálatának lehetséges időpontját az alkalmasságvizsgálatot végző határozza meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb hat hónapnál, és nem lehet több egy évnél. Ha másodfokú eljárásra kerül sor, a másodfokú eljárásban hozott „Alkalmatlan” minősítés esetén a másodfokú döntésben is szükséges ezen időpont meghatározása.

44. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésére

(2) A hivatásos állományba visszavételt megelőző, a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat elvégzése során – amennyiben rendelkezésre áll – a korábbi hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezett egészségügyi és pszichológiai dokumentációt is figyelembe kell venni.

45. § (1) Véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálatot akkor kell elvégezni, ha a hivatásos állomány tagja esetében próbaidő kikötésére került sor.

(2) Véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálatot akkor kell elvégezni, ha a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat elvégzése óta már legalább négy hónap eltelt.

(3) A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat során az alkalmasságvizsgálatot végző – a Hszt. 50. §-ában foglaltakra figyelemmel – meggyőződik a hivatásos állomány tagjának egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságáról, továbbá vizsgálja a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatot követően bekövetkezett, az alkalmasságra esetlegesen kedvezőtlen változások bekövetkeztét.

46. § (1) A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálaton a hivatásos állomány tagjának személyes megjelenése szükséges.

(2) A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálatot a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat eredménye alapján, valamint a vizsgált személynek a kinevezés óta eltelt időszak alatt az egészségi, fizikai illetve pszichológiai állapotában bekövetkezett változások figyelembevételével kell lefolytatni.

(3) Az alkalmasságot az alkalmasságvizsgálatot végző

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti dokumentáció, értékelés vagy a személyes találkozás alapján kétség merül fel a hivatásos állomány tagjának alkalmassága vonatkozásában, az alkalmasságvizsgálatot végző a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatot is elvégzi a 41. §-ban foglaltak szerint.

47. § (1) A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

(2) „Alkalmas” minősítés esetén meg kell határozni azokat az alkalmasságvizsgálati kategóriákat, amelyekhez tartozó szolgálati beosztások betöltésére a hivatásos állomány tagja alkalmas.

(3) „Alkalmatlan” minősítés esetén – ha a hivatásos állomány tagja fellebbezett, akkor a másodfokú eljárás „Alkalmatlan” minősítése esetén – a hivatásos állomány tagja nem véglegesíthető, és gondoskodni kell a Hszt. 50. § (3) bekezdése alkalmazásáról.

48. § (1) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálatra kerül sor minden olyan esetben, amikor a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 52. § (2) bekezdése szerinti hivatásos szolgálati jogviszony módosítására úgy kerül sor, hogy az általa betöltött szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriája megváltozik, kivéve azokat az eseteket, amikor a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra kell intézkedni.

(2) Ha valamely rendvédelmi szerv állományából az Országgyűlési Őrség állományába történő áthelyezésre kerül sor, az áthelyezést megelőzően is a kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálatot kell elvégezni, függetlenül attól, hogy az áthelyezést megelőző és az azt követő szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriája megváltozik-e.

49. § (1) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja megfelel-e a tervezett, más alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó új szolgálati beosztás követelményeinek.

(2) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat célja az (1) bekezdésben meghatározottakon túl

50. § (1) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat esetében a tervezett szolgálati beosztás szerinti kategóriafeltételeknek való megfelelés vizsgálatára kerül sor, amely

(2) A tervezett szolgálati beosztás szerinti kategóriafeltételeknek való megfelelés esetén illeszkedésvizsgálatra kerül sor, amely

(3) A (2) bekezdés szerinti illeszkedésvizsgálat eredményeként megállapított pontszámok mentén a vizsgált személyek sorrendbe állítására kerül sor, amely sorrend a döntésre jogosultat nem köti, az a vezetői döntést támogató információnak tekinthető. Ha az adott szolgálati beosztásra több alkalmas, a hivatásos állományba tartozó jelölt van, az alkalmasságvizsgálatot végző rangsort állít fel.

51. § (1) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

(2) „Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra” minősítés esetén – ha a hivatásos állomány tagja fellebbezett, akkor a másodfokú eljárás „Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra” minősítése esetén – a hivatásos állomány tagja nem helyezhető a vizsgálattal érintett alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztásba.

(3) A hivatásos állomány tagja újabb ugyanazon alkalmasságvizsgálati kategóriára vonatkozó alkalmasságvizsgálatának lehetséges időpontját az alkalmasságvizsgálatot végző határozza meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb hat hónapnál, és nem lehet több egy évnél. Ha másodfokú eljárásra kerül sor, a másodfokú eljárásban hozott „Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra” minősítés esetén a másodfokú döntésben is szükséges ezen időpont meghatározása.

(4) Az „Alkalmas a tervezett szolgálati beosztásra” minősítés esetén meg kell határozni az új alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás időszakos alkalmasságvizsgálatának esedékességét. Ha a vizsgálatnak megfelelően a szolgálati beosztás megváltozására sor kerül, az időszakos alkalmasságvizsgálat esedékességét ez az időpont határozza meg.

52. § (1) Vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra kerül sor, ha a hivatásos állomány tagját vezetői szolgálati beosztásba vagy másik vezetői szolgálati beosztásba tervezik kinevezni, függetlenül attól, hogy a szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriája megváltozik-e.

(2) A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja megfelel-e a tervezett vezetői szolgálati beosztás követelményeinek, illetve ha az alkalmasságvizsgálati kategória is változik, megfelel-e az új vezetői szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriájához tartozó kategóriafeltételeknek.

(3) A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat célja a (2) bekezdésben meghatározottakon túl

53. § A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat elvégzése és minősítése érdekében az alkalmasságvizsgálatot végző pszichológus az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának vezetőképzési rendszerének szabályait meghatározó miniszteri rendelet szerinti kompetenciavizsgálat eredményét megismerheti.

54. § A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat során

55. § (1) Ha az adott vezetői szolgálati beosztásra több alkalmas, hivatásos állományba tartozó jelölt van, ezen illeszkedésvizsgálati eredmények alapján rangsort kell felállítani a jelöltek között aszerint, hogy a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek vezetői kompetenciaprofilja milyen mértékben illeszkedik a kinevezésre jogosult vezető bevonásával előzetesen meghatározott, az egyes vezetői beosztások sajátosságait figyelembe vevő, súlyozással ellátott, az adott vezetői beosztáshoz rendelt elvárt vezetői kompetenciaprofil-összefüggésekhez.

(2) Az 54. § b) pontja szerinti illeszkedésvizsgálat során felhasználhatóak a rendészeti vezetőképzésbe bekerülést megelőző, a minisztérium által végrehajtott vezetőkiválasztási eljárás során megismert vezetői kompetenciaprofil adatok, ha azok négy évnél nem régebbiek.

(3) Ha a vezetői beosztásba tervezett személyről nem állnak rendelkezésre a (2) bekezdés szerinti kompetenciaprofil adatok, vagy a kinevezésre jogosult vezető a vezetői beosztásba tervezett személy beleegyezésével úgy dönt, az Országgyűlési Őrség parancsnokának kérésére a minisztérium a rendészeti vezetőképzés szabályait meghatározó miniszteri rendeletben szereplő módszertan alapján a vezetői kompetencia-felmérést húsz napon belül elvégzi. A megkereséshez mellékelni kell az érintettek írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát a személyes adataik minisztérium részére történő továbbításához, valamint a személyes adataiknak a minisztérium által történő, a vezetői kompetencia-felmérés elkészítésének céljából történő kezeléséhez.

(4) Az (1) bekezdés szerinti rangsor felállítása a rendvédelmi alapellátó pszichológus feladata.

(5) A kinevezésre jogosult vezetőt döntésében az illeszkedésvizsgálat alapján felállított rangsor nem köti.

(6) Az Országgyűlés elnöke kinevezési hatáskörébe tartozók kinevezésekor az Országgyűlés elnöke a szolgálati érdekre tekintettel az (1)–(5) bekezdéstől eltérhet.

56. § (1) A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

(2) „Alkalmatlan a tervezett vezetői szolgálati beosztásra” minősítés esetén – ha a hivatásos állomány tagja fellebbezett, akkor a másodfokú eljárás „Alkalmatlan a tervezett vezetői szolgálati beosztásra” minősítése esetén – a hivatásos állomány tagja nem helyezhető a vizsgált vezetői alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó vezetői szolgálati beosztásba.

(3) A hivatásos állomány tagja újabb, azonos alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó alkalmasságvizsgálatának időpontját az alkalmasságvizsgálatot végző határozza meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb hat hónapnál, és nem lehet több egy évnél. Ha másodfokú eljárásra kerül sor, a másodfokú eljárásban hozott „Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra” minősítés esetén a másodfokú döntésben is szükséges ezen időpont meghatározása.

57. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnokának döntése alapján külszolgálathoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálatot lehet végezni a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján történő külszolgálat megkezdése előtt. A külszolgálat megkezdése előtt elvégzendő alkalmasságvizsgálat keretében egészségi, pszichológiai, továbbá – ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli fizikai alkalmasságvizsgálat tekintetében „Alkalmas” minősítéssel – fizikai alkalmasságvizsgálatot kell végezni.

(2) Az egészségi és pszichológiai vizsgálatokat első és másodfokon a Magyar Honvédség központi egészségügyi szervezete, az összesített minősítés megállapítását a Magyar Honvédség központi egészségügyi szervezetének kijelölt bizottságai végzik. Ha a hivatásos állomány tagja egészségi állapota orvosilag indokolja, a vizsgálatok elvégzéséhez más egészségügyi szakintézet közreműködése is igénybe vehető.

(3) A fizikai alkalmasságvizsgálatot az Országgyűlési Őrség sportszakembere végzi. Az alkalmasságvizsgálatok közül először a fizikai alkalmasságvizsgálatot kell végezni. További alkalmasságvizsgálatra az bocsátható, aki a fizikai alkalmasságvizsgálaton „Alkalmas” minősítést kapott.

58. § A külszolgálat megkezdése előtt elvégzendő alkalmasságvizsgálat alapján, a külszolgálat során érvényesülő felelősségi szinttől függően a hivatásos állomány tagjának legalább a IV., VIII. vagy XII. alkalmasságvizsgálati kategóriához tartozó kategóriafeltételeknek kell megfelelnie, amelyen túl a külszolgálat helye szerint meghatározott egészségi, alkalmassági és járványügyi követelményekre figyelemmel speciális, a szakmai szabályoknak megfelelő vizsgálatokra is sor kerülhet.

59. § (1) Ha az 57. § szerinti vizsgálatra sor került, a külszolgálatról történő hazatérést követő 72 órán belül a Magyar Honvédség központi egészségügyi szervezete elvégzi a hivatásos állomány tagja záró egészségi és pszichológiai vizsgálatát. A záró vizsgálaton észlelt megbetegedés esetén a betegség jellegének megfelelő gyógykezelés, illetve kórházi, gyógyintézeti ellátást a Magyar Honvédség központi egészségügyi szervezete biztosítja a hivatásos állomány tagja részére.

(2) A rendvédelmi alapellátást végző orvos a hazatérést követően – a teljesített külszolgálat helyére és körülményeire tekintettel – fokozott figyelemmel kíséri a hazatért hivatásos állomány tagja egészségi állapotát.

60. § (1) A hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt végzett időszakos alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja rendszeres időközönként, hogy a hivatásos állomány tagja képes-e a szolgálatellátásában vagy magánéletében fennálló tényező okozta egészségi, pszichikai és fizikai megterhelés következményeinek a megfelelő kezelésével megőrizni az adott szolgálati beosztására vonatkozó alkalmasságát.

(2) Az időszakos alkalmasságvizsgálat elvégzésének célja az (1) bekezdésben meghatározottakon túl

61. § (1) A hivatásos állomány tagja az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során egészségfejlesztési prevenciós kérdőívet tölt ki. Az egészségfejlesztési prevenciós kérdőív célja a hivatásos állomány tagja alkalmasságának vizsgálatán túl a hivatásos állomány tagja egészségtudatos magatartásának a feltérképezése, továbbá összegzett elemzések készítése a hivatásos állomány valamennyi tagja egészségfejlesztési törekvéseinek szervezett támogatása érdekében.

(2) Az egészségfejlesztési prevenciós kérdőívet az alábbi adattartalommal szükséges kialakítani:

62. § (1) Az időszakos alkalmasságvizsgálatra

(2) A gyakoriság meghatározásának alapja az utolsó minősítés évében betöltött életkor.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott életkori szabálytól eltérően a vizsgálatok gyakoriságára rövidebb – de legalább egy évet elérő – időtartam is meghatározható, ha

63. § Időszakos alkalmasságvizsgálatra kerül sor abban az esetben is, ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 77. §-a szerinti rendelkezési állományba helyezés megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezésre kerül. Ebben az esetben az időszakos alkalmasságvizsgálat keretében, kötelezően sor kerül a kategóriafeltételeknek való megfelelés vizsgálatára is.

64. § (1) Az időszakos alkalmasságvizsgálat egészségi, pszichológiai és fizikai vizsgálatból áll, amelynek során a 68. § szerinti gyakorisággal pszichológiai kompetenciavizsgálatra is sor kerül.

(2) Az időszakos alkalmasságvizsgálat során – a hivatásos állomány tagja által betöltött beosztásra vonatkozó minimum-, illetve kategóriafeltételek figyelembevételével – annak vizsgálata, hogy a hivatásos állomány tagja alkalmasságában történt-e változás az utolsó alkalmasságvizsgálata óta.

65. § (1) Az időszakos alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti minősítés kialakításához az alkalmasságvizsgálatot végző személy további vizsgálatok elvégzését tartja szükségesnek, kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el, a szükséges vizsgálatok pontos megjelölésével. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagjának az alkalmasságvizsgálatot végző által meghatározott időtartamban – legfeljebb hatvan napban – szükséges a vizsgálatot elvégeztetni vagy az alkalmasságvizsgálatot végző személy által elvégezhető vizsgálaton megjelenni. A kiegészítő vizsgálatok eredményére tekintettel az időszakos alkalmasságvizsgálatot végző dönt az (1) bekezdés szerinti minősítésről.

(3) „Soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges” minősítés esetén soron kívüli alkalmasságvizsgálatra kerül sor, azzal, hogy

(4) „Soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges” minősítés esetén a rendvédelmi alapellátó pszichológus egyidejűleg legfeljebb a soron kívüli alkalmasságvizsgálat lefolytatásának időpontjáig terjedő időtartamra javaslatot tehet az Országgyűlési Őrség parancsnoka részére a vizsgált személy részére történő szolgálatmentesség engedélyezésére vagy arra, hogy meghatározott szolgálati feladatok ellátása alól mentesítsék.

(5) „Soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges” minősítés esetén a rendvédelmi alapellátó orvos egyidejűleg javaslatot tehet az Országgyűlési Őrség parancsnoka részére arra, hogy a vizsgált személyt egyes, meghatározott szolgálati feladatok ellátása alól mentesítsék, vagy ha annak feltételei fennállnak, maga intézkedik a vizsgált személy egészségügyi szabadságra vétele iránt.

66. § (1) Az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során kizárólag a hivatásos állomány tagja egészségi állapotának ellenőrzésére, az előző alkalmasságvizsgálat óta kialakult vagy felismert megbetegedések kivizsgálására, gondozásba vételére kerül sor.

(2) A hivatásos állomány tagjának időszakos egészségi alkalmasságát az általa ellátott szolgálati beosztásra tekintettel kell elbírálni.

(3) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban elrendelhető, hogy az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálaton a hivatásos állomány tagja a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletben meghatározott valamely népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok leletét bemutassa, azzal, hogy a hivatásos állomány tagja nem kötelezhető az ott meghatározottnál gyakoribb vizsgálatra.

(4) A jogszabályban meghatározott munka-egészségügyi vizsgálatok elvégzésére lehetőség szerint az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat keretében kell intézkedni.

67. § (1) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat a pszichés stabilitásra, a pszichés terhelhetőségre, a szolgálati feladatokból és a munkakörnyezetből adódó pszichés megterhelések kezelésére rendelkezésre álló erőforrások, stresszkezelési alternatívák felmérésére irányul.

(2) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálatot megelőzően a hivatásos állományról való gondoskodás és a megelőzés hatékonyságának növelése érdekében a közvetlen szolgálati elöljáró visszajelzést tölt ki, amelyben ki kell térni a vizsgált személy

(3) A (2) bekezdés szerinti visszajelzés tartalmát a kitöltést követően a vizsgált személlyel ismertetni kell, amelyre a vizsgált személy helyben észrevételt tehet. A visszajelzést a vizsgálat megkezdése előtt, zárt – „különleges adatot tartalmaz” és „csak a rendvédelmi alapellátó pszichológus bonthatja fel” felirattal ellátott – borítékban a rendvédelmi alapellátó pszichológus részére kell továbbítani.

(4) Ha az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat során felmerül a szolgálati beosztás betöltésére való alkalmasság megváltozása, az alkalmasságvizsgálat az adott alkalmasságvizsgálati kategóriára való alkalmasság vizsgálatára is kitérhet.

68. § (1) Ha az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat során a kompetenciavizsgálatok rendszeres időközönként történő megismétlése is szükséges, az egyéni továbbképzési rendszerhez igazodóan úgy kell meghatározni, hogy – a következő időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat időpontját is figyelembe véve – a hivatásos állomány tagja rendelkezzen négy éven belüli kompetenciaprofillal.

(2) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat keretében végzett kompetenciavizsgálat során

(3) A kompetenciavizsgálat végrehajtása

69. § (1) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat eredménye alapján a pszichológus javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy milyen képzések, fejlesztések javasoltak az egyén számára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint képzési és fejlesztési javaslatokat a tárgyévet követő egyéni továbbképzési terv összeállítása során mérlegelni kell.

(3) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat során törekedni kell a hivatásos állomány tagja fejlődésének folyamatos nyomon követésére, valamint a szükség és az egyéni igény szerinti támogatására.

70. § (1) Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat során a minimumfeltételek vizsgálata kötelező, továbbá az Országgyűlési Őrség parancsnoka dönthet úgy, hogy emellett a kategóriafeltételek vizsgálatára is sor kerül.

(2) Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálattól távol maradni egészségi okból, csak a rendvédelmi alapellátó orvos által kiállított eseti orvosi igazolással lehet.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka – a rendvédelmi alapellátó orvossal történt egyeztetésre is figyelemmel – az Országgyűlési Őrség vonatkozásában egységesen alkalmazandó iratminta alkalmazását rendelheti el az eseti orvosi igazolás vonatkozásában. Ilyen döntés hiányában az eseti orvosi igazolás iratmintáját a személyügyi szerv alakítja ki.

(4) Az eseti orvosi igazolás tartalmazza

(5) Ha a hivatásos állomány tagja az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton az eseti orvosi igazolásokkal igazolt orvosi felmentés alapján folyamatosan háromszázhatvanöt napot elérő időtartamban nem vesz részt, a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezi az Országgyűlési Őrség parancsnokánál a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését.

71. § A hivatásos állomány tagja mentesül az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton való részvétel alól,

72. § Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatok tapasztalata alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka gondoskodik a hivatásos állomány részére a szintfejlesztő programok kidolgozásáról és a fizikai-erőnléti állapot ennek megfelelő rendszeres fejlesztéséről.

73. § (1)¹ A soron kívüli alkalmasságvizsgálatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendeli el írásban. A soron kívüli alkalmasságvizsgálat elrendelésére abban az esetben kerül sor, ha kétség merül fel a hivatásos állomány tagjának egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságával kapcsolatban.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka

(3) A (2) bekezdés c) pontja alól kivételt képez a hivatásos állomány várandós nő tagjának a Hszt. 147. §-a szerinti egészségügyi szabadságának időtartama, továbbá a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 148. §-a szerinti, gyermekápolás céljából igénybe vett egészségügyi szabadsága időtartama.

(4) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat során a soron kívüliségre okot adó körülmények célzott vizsgálatát kell elvégezni.

(5) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat esetében a minimumfeltételek és az érintett személy által betöltött szolgálati beosztáshoz tartozó kategóriafeltételek vizsgálatára kerül sor, amely lehet egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálat vagy ezek kombinációja.

(6) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat a szolgálatképtelenség időtartama alatt is elvégezhető abban az esetben, ha a hivatásos állomány tagja vizsgálható állapotban van, függetlenül attól, hogy szolgálati feladatot aktuálisan nem lát el. Ebben az esetben a soron kívüli alkalmasságvizsgálat minősítése során a vizsgáló orvos azt figyelembe véve alkot véleményt, hogy a hivatásos állomány tagja aktuális, a szolgálatképtelenségére okot adó betegségének, betegségeinek a jellemző gyógyulási időtartamát követően feltételezhetően visszanyeri-e az egészségi alkalmasságát.

74. § Ha a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat esetén a rendvédelmi alapellátó orvos pszichiátriai szakvélemény beszerzését tartja szükségesnek, amely azonban betegség fennállását – és így az egészségi szempontú alkalmatlanság megalapozását – nem igazolja, ugyanakkor a pszichológiai alkalmatlanság gyanúja fennáll, a rendvédelmi alapellátó orvos soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat elrendelését kezdeményezi a személyügyi szerven keresztül az Országgyűlési Őrség parancsnokánál.

75. § (1) Soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat esetén közvetlen szolgálati elöljárói vélemény beszerzése is szükséges annak feltárása érdekében, hogy észlelhető-e munkahelyi viselkedéssel összefüggő probléma a soron kívüli alkalmasságvizsgálat alapjául szolgáló körülmény hátterében.

(2) Ha a pszichológiai alkalmasságvizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi, soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését kell kezdeményeznie a személyügyi szerven keresztül az Országgyűlési Őrség parancsnokánál.

(3) Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén kötelező a vizsgált személy pszichiáter szakorvoshoz történő továbbküldése, azzal, hogy a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatra okot adó körülményt, adatot kizárólag a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus és a pszichiáter jogosult megismerni. Ebben az esetben a soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítését csak a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatot követően, annak eredménye ismeretében lehet meghozni. Ha a pszichiátriai vizsgálat nem igazol pszichiátriai megbetegedést, az nem befolyásolja a pszichológiai vizsgálat minősítését, nem korlátozza a vizsgálatot végző pszichológust az általa szakmailag indokoltnak tartott minősítés meghozatalában.

(4) A soron kívüli pszichológiai vizsgálat végrehajtása érdekében a közvetlen szolgálati elöljáró a vizsgálat elrendelésekor a vizsgálat alá vont személyről közvetlen szolgálati elöljárói véleményt készít, amely a 67. § (2) bekezdésében meghatározott visszajelzés tartalmán túl tartalmazza a vizsgált személy

76. § (1) Soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálat esetén, ha a sportszakember olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi, soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelése is szükséges annak feltárása érdekében, hogy van-e egészségügyi ok a soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálat alapjául szolgáló okok hátterében.

(2) A fizikai alkalmatlanság esetén elrendelt soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat során, ha a hivatásos állomány tagja „Alkalmas” minősítést kap, az alkalmasságot vizsgáló orvosnak a minősítő lapon nyilatkozni szükséges, hogy állhat-e a fizikai alkalmatlanság hátterében egészségügyi ok. Ha az alkalmasságot vizsgáló orvos nyilatkozata alapján fennáll a fizikai alkalmasságot is befolyásoló egészségügyi ok, az alkalmasságvizsgálatot végző orvosnak javaslatot kell tenni az ismételt fizikai alkalmasságvizsgálat végrehajtásának időpontjára is.

77. § A soron kívüli alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

78. § „Alkalmas” minősítés esetén a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztásában tovább folytathatja a szolgálatteljesítést.

79. § (1) „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés kizárólag abban az esetben adható,

(2) „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés esetén, ha a hivatásos állomány tagja

(3) „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés első alkalommal legfeljebb hat hónapra adható, amely időtartam lejártát követően a minősítést az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében felül kell vizsgálni. „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés ezt követően szükség esetén alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében, azzal, hogy az „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés együttes időtartama nem haladhatja meg a háromszázhatvanöt napot.

(4) A (3) bekezdés szerinti időtartam alatt a hivatásos állomány tagja számára a feltételezhetően ideiglenesen fennálló alkalmatlanság hátterében álló problémák rendezése érdekében gondozást kell biztosítani a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus, illetve a sportszakember célzott támogatásával, az alkalmasság visszaszerzése érdekében.

80. § (1) „Korlátozással alkalmas” minősítés esetén meg kell határozni

(2) „Korlátozással alkalmas” minősítés esetén, ha a korlátozás a fegyver nélküli szolgálatteljesítésre vonatkozik, ezt meg kell állapítani, és a hivatásos állomány tagja részére olyan alkalmasságvizsgálati kategóriát kell meghatározni, amelybe tartozó szolgálati beosztást betölthet, az I., II., V., VI., IX., X. alkalmasságvizsgálati kategória megjelölésének feltüntetésével.

(3)⁵

(4) „Korlátozással alkalmas” minősítés első alkalommal legfeljebb hat hónapra adható, amely időtartam lejártát követően a minősítést az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében felül kell vizsgálni. „Korlátozással alkalmas” minősítés ezt követően szükség esetén alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében, azzal, hogy a „Korlátozással alkalmas” minősítés együttes időtartama nem haladhatja meg a háromszázhatvanöt napot.

(5) A (4) bekezdés szerinti időtartam alatt a hivatásos állomány tagja számára a korlátozott alkalmasság hátterében álló problémák rendezése érdekében gondozást kell biztosítani a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus, illetve a sportszakember célzott támogatásával, az alkalmasság visszaszerzése érdekében.

81. § (1) „Alkalmatlan” minősítés akkor adható, ha nem feltételezhető, hogy a hivatásos állomány tagja alkalmassága egy legfeljebb háromszázhatvanöt napos támogatott időszakon belül visszaállna.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálat automatikus elrendelésére kell intézkedni.

(3) A másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén

82. § (1) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot a soron kívüli alkalmasságvizsgálatot követően kell elrendelni, ha a hivatásos állomány tagjának minősítése egészségi, pszichológiai vagy fizikai okból

(2) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot a soron kívüli alkalmasságvizsgálatot követően akkor is a vizsgált személy eredeti szolgálati beosztására tekintettel kell elrendelni, ha a korlátozásra tekintettel a hivatásos állomány tagját alkalmasságvizsgálati kategória-váltással más szolgálati beosztásba helyezték.

(3) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka – a minősítés alapján, az ott meghatározott időtartamra is tekintettel – rendeli el írásban.

(4) Az ismételt alkalmasságvizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a 79. § (4) bekezdése vagy a 80. § (5) bekezdése szerinti gondozás, a 79. § (3) bekezdésében, illetve a 80. § (4) bekezdésében meghatározott időtartam alatt elérte-e célját.

83. § (1) Az ismételt alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

(2) A „Korlátozással alkalmas” és a „Korlátozással alkalmas minősítés meghosszabbítása” minősítések együttes időtartama a 79. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamnál hosszabb nem lehet.

(3) Az „Ideiglenesen alkalmatlan” és az „Ideiglenesen alkalmatlan minősítés meghosszabbítása” minősítések együttes időtartama a 80. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamnál hosszabb nem lehet.

(4)⁶ Az „Alkalmas kategória-váltással” minősítés esetén meg kell határozni azt az alkalmasságvizsgálati kategóriát vagy kategóriákat, amelybe tartozó szolgálati beosztást a hivatásos állomány tagja elláthat. Szervezeti egységen belül azonos besorolású másik szolgálati beosztás felajánlása esetén a Hszt. 53. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. Amennyiben a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható, vagy a neki felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el,

(5) „Alkalmatlan” minősítés akkor adható, ha a hivatásos állomány tagjának alkalmassága a támogatott időszakot követően nem állt vissza, és egyetlen szolgálati beosztásra sem alkalmas, mert nem tudja teljesíteni a minimumkövetelményeket.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben intézkedni kell a másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálat elrendelésére.

(7) A másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén

(8)⁷ A másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálat „Alkalmas kategória-váltással” minősítése esetén a (4) bekezdésben meghatározott eljárásrend alkalmazandó.

84. § (1) Másodfokú eljárásra

(2) Az alkalmasságvizsgálattal érintett személy a hivatalból indított eljárás esetén az elsőfokú döntés kézhezvételét követő nyolc napon belül írásban észrevétellel élhet.

(3) Az alkalmasságvizsgálattal érintett személy az elsőfokú döntés ellen írásban, a fellebbezés indokainak megjelölésével a döntés kézhezvételét követő tizenöt napon belül – véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat esetén nyolc napon belül – fellebbezést nyújthat be a személyügyi szerven keresztül az első fokon eljárt alkalmasságvizsgálatot végző személyhez.

(4) Az elsőfokú alkalmasságvizsgálatot végző személy a rendelkezésre álló iratokat, valamint a (3) bekezdés szerinti esetben a fellebbezést az elsőfokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, dokumentumokkal és az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt – a személyügyi szerven keresztül – haladéktalanul megküldi a másodfokú eljárást megállapodás alapján végző általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek.

(5) A fellebbezés benyújtását követő vagy hivatalból indított másodfokú eljárás esetén az elsőfokú döntés meghozatalát követő negyvenöt napon belül – véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat esetén harminc napon belül – a másodfokon eljáró személy a minősítésről dönt.

85. § (1) A másodfokon eljáró személy a személyesen jelen lévő vizsgálata és meghallgatása, valamint a rendelkezésre álló dokumentáció alapján dönt. Ha szükséges, a másodfokon eljáró személy a döntés meghozatal előtt újabb vizsgálatokat rendelhet el.

(2) Az alkalmasságvizsgálattal érintett személy távolmaradása esetén öt napon belül igazolással élhet, ebben az esetben új időpontot kell kitűzni a vizsgálatra. Ha az ismételten kitűzött vizsgálaton sem jelenik meg az alkalmasságvizsgálattal érintett személy, igazolásnak nincs helye, ebben az esetben a személyes megjelenése nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt a másodfokon eljáró személy.

86. §⁸ (1) A 81. § (3) bekezdés b) pontja, a 83. § (4) bekezdés b) pontja, valamint a 83. § (7) bekezdés b) pontja szerinti bizottsági vizsgálat vizsgálatra a 85. § (1) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a háromtagú bizottság a minősítésről szótöbbséggel dönt.

(2) A bizottsági alkalmasságvizsgálat során az érintett személy megjelenésére, esetleges távolmaradására a 85. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(3) A bizottsági alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

(4) „Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan” minősítés esetén

(5) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén intézkedni kell a Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontjában, illetve a Hszt. 86. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott intézkedések megtétele érdekében.

87. § (1) A rendvédelmi alapellátó orvos, illetve rendvédelmi alapellátó pszichológus a (2) bekezdés szerinti kórképek, illetve állapotok fennállása esetén, az érintett személy közvetlen szolgálati elöljárójánál kezdeményezi a hivatásos állomány tagja szolgálati lőfegyverének ideiglenes bevonását.

(2) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonására az alábbi kórképek, illetve állapotok fennállása esetén kerülhet sor:

(3) A lőfegyver orvosi, illetve pszichológiai indokok alapján történő ideiglenes bevonását a rendvédelmi alapellátó orvos, illetve rendvédelmi alapellátó pszichológus a vonatkozó szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján szóban haladéktalanul, továbbá azt követően az első munkanapon írásban kezdeményezi az érintett közvetlen szolgálati elöljárójánál. Ezzel egyidejűleg, ha az orvosi szempontból indokolt, az érintettet a rendvédelmi alapellátó orvos keresőképtelennek nyilvánítja.

(4) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásával egyidejűleg – ha az ezt indokoló állapot észlelése nem soron kívüli alkalmasságvizsgálat keretében történt – haladéktalanul intézkedni kell a soron kívüli egészségi vagy soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat elrendelésére és elvégzésére.

(5) Ha az érintett önvédelmi lőfegyver tartására engedéllyel rendelkezik, és szolgálati lőfegyverét ideiglenesen bevonták, a közvetlen szolgálati elöljáró a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásáról az önvédelmi lőfegyver tartását engedélyező hatóságot soron kívül értesíti. A közvetlen szolgálati elöljáró soron kívül értesíti az önvédelmi lőfegyver kiadását engedélyező hatóságot akkor is, ha a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának oka megszűnt.

88. § (1) Az alkalmasságvizsgálati kategóriáktól függetlenül közlekedéspszichológiai vizsgálatot kell végezni − a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálattal megállapított I. alkalmassági kategória minősítéssel rendelkezők kivételével − a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére jogosító engedély kiadása előtt.

(2) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározott kritériumok és módszerek szerint kell elvégezni.

(3) Közlekedéspszichológiai vizsgálaton csak az vehet részt, aki gépjárművezetőként a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletben meghatározott 2. alkalmassági csoportba tartozók részére megállapított egészségi alkalmassági minősítéssel, valamint az időszakos pszichológiai alkalmasság vizsgálaton szerzett, érvényes „Alkalmas” minősítéssel rendelkezik.

(4) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot első fokon a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság végzi.

(5) A megkülönböztető jelzést használó gépjárművek vezetőinek előzetes és ezt követően ötévente rendszeres közlekedéspszichológiai vizsgálaton kell részt vennie.

(6) A közlekedés-pszichológiai vizsgálaton kizárólag „Megfelelő” vagy „Nem megfelelő” értékelés adható.

89. § (1) A felülvizsgáló egység vezető főorvosa felelős az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az alábbi feladatok végrehajtásáért:

(2) A felülvizsgáló egység vezető főorvosát akadályoztatása esetén feladatai ellátása során a belügyminiszter által kijelölt, legalább hároméves rendvédelmi tapasztalattal és rend- és honvédelmi alapellátás végzésére jogosító szakvizsgával rendelkező orvos helyettesíti.

90. § A hivatásos állomány tagja, az 1. § (3) bekezdése szerinti egészségkárosodási ellátásra jogosult személy, valamint szolgálati nyugdíjas gyógyító-megelőző egészségügyi ellátása, gondozása a rendvédelmi alapellátó orvos feladata. A rendvédelmi alapellátó orvos a gyógyító-megelőző ellátás keretében a beteget a betegsége szerinti járó- vagy fekvőbeteg-ellátást biztosító szakellátó helyre utalja, ha orvosi vizsgálata, gyógykezelése, gondozása megfelelően csak úgy biztosítható.

91. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja betegség következtében szolgálatának ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, a rendvédelmi alapellátó orvos a hivatásos állomány tagját szolgálatképtelennek nyilvánítja.

(2) A hivatásos állomány tagja – ha egészségi állapota lehetővé teszi – haladéktalanul köteles szolgálatképtelenné nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját tájékoztatni, továbbá ha a szolgálatképtelenséget nem a rendvédelmi alapellátó orvos állapította meg, a szolgálatképtelenségről szóló igazolást az igazolás kiállításától számított három munkanapon belül a rendvédelmi alapellátó orvoshoz eljuttatni.

92. § (1) A hivatásos állomány tagja megbetegedése esetén – ha állapota nem indokolja járóbeteg-szakellátás vagy fekvőbeteg-szakellátás közvetlen igénybevételét – elsősorban a rendvédelmi alapellátó orvoshoz köteles fordulni vizsgálat, gyógykezelés és a szolgálatképtelenség megállapítása céljából.

(2) Ha a jogszabály által keresőképtelenség megállapítására feljogosított orvos vagy a háziorvos állapítja mega keresőképtelenséget, a hivatásos állomány tagja – ha egészségi állapota lehetővé teszi – köteles a 91. § (2) bekezdése szerinti igazoláson túl a szolgálatképtelenséggel kapcsolatos ügyintézés érdekében a keresőképtelenséggel összefüggő, azt alátámasztó minden egészségügyi dokumentációt a rendvédelmi alapellátó orvoshoz eljuttatni.

(3) A háziorvos a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelenségét ugyanazon betegséggel, sérüléssel összefüggésben legfeljebb tizennégy napra állapíthatja meg, amelybe nem számítható be a fekvőbeteg-szakellátás időtartama. A tizennégy napot meghaladó időtartamú szolgálatképtelenséget a rendvédelmi alapellátó orvos állapítja meg.

(4) A hivatásos állomány tagja a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményből történő elbocsátását követő három munkanapon belül köteles a szolgálati helye szerinti rendvédelmi alapellátó orvost tájékoztatni, és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére átadni vagy megküldeni.

(5) A hivatásos állomány tagja szolgálatképessé válását egészségügyi szempontból elsősorban a rendvédelmi alapellátó orvos bírálja el, figyelemmel arra, hogy

(6) A hivatásos állomány tagja a szolgálatképessé nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját haladéktalanul tájékoztatja, valamint – ha a keresőképességet és ezáltal a szolgálatképességet a háziorvos állapította meg – a keresőképessé válásról szóló igazolást, valamint az azt alátámasztó egészségügyi dokumentációt a rendvédelmi alapellátó orvoshoz három munkanapon belül eljuttatja.

(7) A hivatásos állomány tagjának nem kell a (2), a (4) és a (6) bekezdés szerinti egészségügyi dokumentációt a rendvédelmi alapellátó orvosnak eljuttatnia, ha az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/H. §-a alapján önrendelkezési nyilatkozattal hozzájárul az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatai szerinti kezeléséhez, és ezáltal az egészségi alapellátást végző rendvédelmi alapellátó orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) az egészségügyi ellátásai során keletkezett leletekhez, ambuláns lapokhoz, zárójelentésekhez hozzáfér. A rendvédelmi alapellátó orvos az EESZT-ből az érintett szolgálatképessé válását követően a szolgálatképtelenség ideje alatt keletkezett egészségügyi dokumentációt az érintett egészségügyi törzskönyvében elhelyezi.

93. § (1) A rendvédelmi alapellátó orvos a hivatásos állomány tagja részére – a háziorvos által megállapított keresőképtelenség időtartamát is beleszámítva – egybefüggően legfeljebb harmincnapos időtartamra igazolhat szolgálatképtelenséget.

(2) A rendvédelmi alapellátó orvos a szolgálatképtelenség harminc napon túli meghosszabbításának szükségessége esetén harmincnaponként ellenőrző orvosi vizsgálatot kezdeményez. Az ehhez szükséges egészségügyi dokumentációt – beleértve az egészségügyi törzskönyvet is – és az orvosi véleményt a rendvédelmi alapellátó orvos legkésőbb a szolgálatképtelenség huszonötödik napjáig terjeszti fel a felülvizsgálati egység vezető főorvosához.

(3) Nem kell ellenőrző orvosi vizsgálatot kezdeményezni, ha szolgálatképtelenség miatt az egészségügyi szabadságot a hivatásos állomány várandós nő tagja vonatkozásában rendelik el.

94. § Az ellenőrző orvosi vizsgálatra az egészségügyi dokumentáció – szükség esetén az érintett személyes megjelenése – alapján kerül sor, amely alapján a felülvizsgálati egység vezető főorvosa javaslatot tesz a rendvédelmi alapellátó orvosnak

95. § A 94. § szerinti dokumentációt az Állami Futárszolgálat útján kell megküldeni a felülvizsgáló egység vezető főorvosának.

96. § (1) Az egészségügyi szabadságot a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelensége esetén a szolgálatképessé válásáig, illetve a végső fogyatékosság kialakulásáig, a 93. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az ellenőrző vizsgálat javaslata alapján a rendvédelmi alapellátó orvos harmincnaponként meghosszabbíthatja.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálatképtelensége első napját megelőző háromszázhatvanöt napon belül már egészségügyi szabadságban részesült, ennek időtartamát az újabb szolgálatképtelenség miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamába be kell számítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti háromszázhatvanöt napba nem kell beszámítani

97. § A felülvizsgáló egység vezető főorvosa a 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladata ellátása során helyszíni konzultációra és ellenőrzésre jogosult.

98. § (1) A hivatásos állomány tagja, az 1. § (3) bekezdése szerinti egészségkárosodási ellátásra jogosult személy, valamint szolgálati nyugdíjas pszichés egyensúlyának, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálatellátásra való pszichológiai alkalmasságának a megőrzését, illetve pszichés egyensúlyvesztés esetén annak helyreállítását támogató pszichológiai alapellátás a rendvédelmi alapellátó pszichológus feladata.

(2) A pszichológiai alapellátás keretében a rendvédelmi alapellátó pszichológus egyéni vagy csoportos formában pszichológiai gondozást folytat a szakmai végzettségének megfelelő módszertan alapján, ha

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben a szolgálati elöljáró haladéktalanul értesíti a rendvédelmi alapellátó pszichológust a lőfegyverhasználat vagy a traumatizáló esemény tényéről.

(4) A gondozáson való megjelenéseket dokumentálni kell. A feljegyzésben fel kell tüntetni a gondozásba vétel szakmai indokait, a gondozott megjelenésének időpontját, a főbb problémaköröket és megállapodásokat, a gondozás hatására bekövetkezett változásokat.

(5) Ha a pszichológiai gondozásra a (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján került sor, a gondozási folyamat lezárását követően a rendvédelmi alapellátó pszichológus a (4) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő feljegyzést készít, és a gondozás befejezésének tényéről tájékoztatja a rendvédelmi alapellátó orvost.

99. § (1) A rendvédelmi alapellátó orvos és a rendvédelmi alapellátó pszichológus a hivatásos állomány tagja egészségi alkalmasságának és a hivatásos állomány tagja pszichológiai alkalmasságának megőrzését, helyreállítását célzó tevékenységét egymással szorosan együttműködve végzi.

(2) A rendvédelmi alapellátó orvos dokumentáltan jelzi a rendvédelmi alapellátó pszichológusnak, ha

(3) A rendvédelmi alapellátó pszichológus dokumentáltan jelzi a rendvédelmi alapellátó orvosnak, ha

(4) A rendvédelmi alapellátó orvost a rendvédelmi alapellátó pszichológus javaslata nem kötelezi, a rendvédelmi alapellátó orvos az érintett személyes vizsgálata alapján dönt az egészségügyi szabadság, illetve a szakorvosi vizsgálat szükségességéről.

100. § (1)⁹ A felülvizsgálati eljárás keretében kell az egészségi alkalmasság kérdésében dönteni, ha a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy balesete miatt

(2) A hivatásos állomány tagja alkalmasságának felülvizsgálatát az egészségi minimumfeltételek figyelembevételével kell végezni.

101. § (1)¹⁰ A 100. § (1) bekezdése szerinti minősítésről a minősítést adó orvos a II. Fejezetben foglaltak szerint kiállított minősítő dokumentumot öt napon belül megküldi az Országgyűlési Őrség személyügyi szervének. A személyügyi szerv a minősítő dokumentum alapján – „Alkalmas kategória-váltással” minősítés esetén –, ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható, vagy a neki felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el, tizenöt munkanapon belül előkészíti a felülvizsgálati eljárás elrendelését. A személyügyi szerv ennek keretében intézkedik

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti orvosi vélemény tartalmazza

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben a baleseti jegyzőkönyvet, a baleseti minősítő határozatot, és ha van, a rehabilitációs hatóság szakvéleményét is mellékelni kell az (1) bekezdés a) pontja szerinti orvosi véleményhez.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti közvetlen szolgálati elöljáró véleménye tartalmazza

(5) A FÜV Bizottságnak megküldendő dokumentáció tartalmazza

102. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a 101. § (1) bekezdése szerinti előkészítést követően haladéktalanul elrendeli a felülvizsgálati eljárást.

(2) A felülvizsgálati eljárás megindításának kezdő időpontja a felülvizsgálatra rendelő lap aláírásának dátuma.

(3) A felülvizsgálati eljárást elrendelő lap tartalmazza

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatja a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről és az eljárással összefüggő jogairól és kötelezettségeiről.

(5) A hivatásos állomány felülvizsgálati eljárás alá vont tagja részére egészségügyi szabadság a szolgálatképtelenség megállapítására irányadó általános szabályok szerint engedélyezhető.

(6) Új felülvizsgálati eljárást kezdeményezni csak a korábbi felülvizsgálati eljárás megszüntetését, illetve a FÜV bizottság döntését követő háromszázhatvanöt nap elteltével lehet, kivéve, ha újabb, a szolgálatképességet tartósan befolyásoló baleset, betegség következett be, vagy a betegség súlyosbodott.

103. § A felülvizsgálati eljárást meg kell szüntetni, ha a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati jogviszonya a felülvizsgálati eljárás elrendelését követően megszűnt.

104. § (1) A FÜV bizottság döntésének előkészítése során a felülvizsgáló egység vezető főorvosa az eljárás lefolytatásához szükséges iratokat áttanulmányozza, mely alapján jogosult

(2) A felülvizsgáló egység vezető főorvosa a felülvizsgálati dokumentáció FÜV bizottsághoz való beérkezését követő öt munkanapon belül gondoskodik a rehabilitációs hatóság szakvéleményének beszerzésére.

105. § (1) A FÜV bizottság a felülvizsgáló egység szervezetében működik.

(2) A FÜV bizottság három tagból áll. A FÜV bizottság tagja

(3) A FÜV bizottság szükség szerint, a felülvizsgáló egység vezető főorvosa által meghatározott időpontban ülésezik.

106. § A felülvizsgáló egység vezető főorvosa a FÜV bizottság összehívása előtt legalább harminc nappal értesíti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti rendvédelmi szerv vezető főorvosát, hogy a FÜV bizottság ülésére orvos kijelölése iránt intézkedjen. A rendvédelmi szerv vezető főorvosa haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket az orvos FÜV bizottsági ülésen történő részvétele érdekében. Az érintett orvos akadályoztatása esetén a rendvédelmi szerv vezető főorvosának feladata, hogy a 105. §-ban foglaltaknak megfelelő másik orvos részvételét biztosítsa.

107. § (1) A FÜV bizottság munkájába konzultációs joggal – a felülvizsgálati eljárás alapját képező betegségre figyelemmel – pszichológus bevonható. A pszichológus véleménye a FÜV bizottságot nem köti.

(2) A FÜV bizottság a minősítésről szóló döntését szótöbbséggel hozza.

(3) Az eljáró FÜV bizottság a FÜV bizottsági ülés időpontjáról az Országgyűlési Őrség parancsnokát legalább nyolc nappal az ülést megelőzően írásban értesíti, aki intézkedik az érintett személy felülvizsgálatra történő berendeléséről.

(4) A felülvizsgálati eljárást a felülvizsgálati dokumentációnak és a rehabilitációs hatóság véleményének a FÜV bizottsághoz érkezésének napjától számított harminc napon belül le kell folytatni.

108. § (1) A FÜV bizottság a felülvizsgálati eljárás során dönt a minősítésről, és orvos-szakmai véleményt készít, amelyet a FÜV határozatba foglal. A FÜV határozat tartalmazza

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti minősítő rész tartalmazza

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti orvos-szakmai vélemény tartalmazza

109. § (1)¹¹ A FÜV bizottság minősítése lehet

(2)¹² A „Hivatásos szolgálatra alkalmas” minősítés akkor adható, ha a hivatásos állomány tagja a 100. § (2) bekezdése szerinti egészségi minimumfeltételeknek megfelel, és az általa betöltött szolgálati beosztás az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kiadott belső szabályzatban az e rendelet szerinti I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozik.

(3) A „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés akkor adható, ha a hivatásos állomány tagja egészségi állapota miatt a 100. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg.

(4)¹³ A „Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan” minősítés akkor adható, ha a hivatásos állomány tagja a 100. § (2) bekezdése szerinti egészségi minimumfeltételeknek megfelel, és az általa betöltött szolgálati beosztás az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kiadott belső szabályzatban nem az e rendelet szerinti I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozik.

110. § (1) A hivatásos állomány tagja a FÜV bizottság előtt köteles személyesen megjelenni. A FÜV bizottság a meglévő orvosi dokumentáció alapján dönt, ha az érintett betegsége, sérülése miatt járó-, illetve mozgásképtelen, utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, és a meglévő egészségügyi dokumentációból az egészségi állapota megítélhető. A FÜV bizottság a meglévő orvosi dokumentáció alapján dönt akkor is, ha a hivatásos állomány FÜV bizottság elé berendelt tagja a FÜV bizottság előtt önhibájából nem jelenik meg.

(2) A hivatásos állomány tagja a FÜV bizottság előtti távolmaradása esetén nyolc napon belül igazolással élhet, ebben az esetben új időpontot kell kitűzni. Ha az ismételten kitűzött időpontban sem jelenik meg a vizsgálattal érintett személy, igazolásnak nincs helye, ebben az esetben a személyes megjelenése nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt a FÜV bizottság.

(3) A FÜV bizottság a döntését a hivatásos állomány tagjával a FÜV bizottság ülésén közli, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a FÜV bizottság határozata ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. A döntést a hivatásos állomány tagjának egészségügyi törzskönyvében fel kell tüntetni. Az egészségügyi törzskönyvet a FÜV bizottság elnöke írja alá és látja el bélyegzőjével. A döntést a kihirdetését követő nyolc napon belül határozatba kell foglalni.

(4) A FÜV határozatot meg kell küldeni a hivatásos állomány tagjának és a rendvédelmi alapellátó orvosnak.

(5) A FÜV határozat minősítő részét meg kell küldeni az Országgyűlési Őrség parancsnokának.

(6) A FÜV határozat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a felülvizsgáló egység irattárában kell elhelyezni.

111. §¹⁴ A FÜV bizottság határozatának közlését követően

112. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–111. §, a 113. §, a 115–132. §, valamint az 1. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.

113. § E rendeletben foglaltaktól eltérően az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai egészségi és pszichológiai alapellátását és az elsőfokú egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatát – külön megállapodásban foglalt feltételek szerint – 2023. december 31-ig az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv látja el.

114. § Az Országgyűlési Őrség parancsnoka legkésőbb e rendelet kihirdetését követő tíz napon belül kiadja a Hszt. 106/A. §-a szerinti belső szabályzatot.

115. § (1) A hivatásos szolgálati jogviszonyban állók vonatkozásában a szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriába történő besorolásáról állományparancsban szükséges rendelkezni, amelyet a személyügyi szerv legkésőbb 2023. január 15-ig közöl a hivatásos állomány tagjával.

(2) A személyügyi szerv – a 2023. évi alkalmasságvizsgálatok tervezhetősége érdekében – a hivatásos állomány tagjának soron következő időszakos alkalmasságvizsgálatának évét – a 117. §-ban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel – legkésőbb 2023. január 31-ig határozza meg.

116. § (1) A hivatásos állomány tagja vonatkozásában az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: ER.) alapján kiadott „Alkalmas” időszakos alkalmassági minősítés érvényességi ideje leteltének figyelembevételével kell az e rendelet szerinti időszakos alkalmasságvizsgálatra intézkedni.

(2) Az ER. alapján 2022. december 31-ig a pszichikai alkalmasság vizsgálata keretében kiadott minősítést a pszichológiai alkalmasságra vonatkozó minősítésnek kell tekinteni.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően elvégzett hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmassági vizsgálaton megállapított alkalmas minősítés az ER. 19. § (7) bekezdésében meghatározott időtartamban felhasználható.

117. § (1) A 2023. január 1-jén hivatásos szolgálati jogviszonyban álló állomány e rendelet szerinti

(2) A 2023. január 1-jén hivatásos szolgálati jogviszonyban álló állomány azon tagja, aki az ER. szerint fizikai alkalmassági vizsgálaton történő részvételre életkorából adódóan nem volt köteles, az e rendelet szerint időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatra 2023. második félévében rendelhető. A fizikai alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében ezen állomány részére az Országgyűlési Őrség intézkedik az állomány tájékoztatására, továbbá szükség szerint felkészítést szervezhet.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja 2023. január 1-jét megelőzően az ER. szerinti időszakos alkalmassági vizsgálaton „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítést kapott, a minősítésben meghatározott időpontban az e rendelet szerinti ismételt alkalmasságvizsgálatra kell őt rendelni. Az ismételt alkalmasságvizsgálaton az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni. Az „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés 2022. évre eső, megszakítás nélküli időtartama beleszámít a 79. § (3) bekezdése szerinti háromszázhatvanöt napos határidőbe.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja 2023. január 1-jét megelőzően az ER. szerinti időszakos alkalmassági vizsgálaton „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” minősítést kapott, a minősítésben meghatározott időpontban az e rendelet szerinti ismételt alkalmasságvizsgálatra kell őt rendelni. Az ismételt alkalmasságvizsgálaton az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni. A „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” minősítés 2022. évre eső, megszakítás nélküli időtartama beleszámít a 80. § (4) bekezdése szerinti időtartamba.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja 2023. január 1-jét megelőzően az ER. szerinti alkalmassági vizsgálaton „Alkalmatlan” minősítést kapott, de 2022. december 31-ig nem került sor a másodfokú eljárásra, ott a másodfokú eljárás során az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja 2023. január 1-jét megelőzően az ER. szerinti alkalmassági vizsgálaton másodfokon is „Alkalmatlan” minősítést kapott, de 2022. december 31-ig nem került sor az ER. szerinti felülvizsgálati eljárásra, ott az e rendelet szerint lefolytatandó háromfős bizottsági eljárás, illetve az e rendeletben meghatározottak szerint lefolytatandó felülvizsgálati eljárás során az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni.

(7) Ha a hivatásos állomány tagja vonatkozásában 2023. január 1-jét megelőzően elrendelésre került az ER. szerinti soron kívüli alkalmassági vizsgálat, de arra 2022. december 31-ig nem került sor, az e rendelet szerinti soron kívüli alkalmasságvizsgálat szabályai szerint kell eljárni és az eljárás során az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni.

118. § (1) Az e rendelet szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat a 2023. január 1-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az ER. alapján 2022. december 31-ig megindult felülvizsgálati eljárást az ER. szabályai szerint kell lefolytatni.