47/2022. (XII. 27.) BM rendelet

1. § E rendelet hatálya kiterjed

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A szerződéses jogviszony (a továbbiakban: jogviszony) létesítését a jelentkező kérelme alapján induló felvételi eljárás előzi meg. A kérelmet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vármegyei rendőrfőkapitányságához (a továbbiakban: vármegyei rendőrfőkapitányság) vagy a Készenléti Rendőrséghez kell benyújtani.

(2) A kérelmet fogadó szervezeti egység a jelentkezőt tájékoztatja a jogviszony létesítésének és a határvadász beosztásba helyezésének feltételeiről, a határvadászt a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.

(3) A vármegyei rendőrfőkapitányság a hozzá benyújtott kérelmet öt munkanapon belül a humánigazgatási szervhez továbbítja.

(4) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 4. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat.

(5) A kérelemhez csatolni kell a jelentkező

(6) Az (5) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott nyilatkozatok csatolása hiányában a felvételi kérelmet további érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Egyéb okból hiányos vagy hitelesnek nem tekinthető okiratok pótlására, kiegészítésre a jelentkezőt tizenöt munkanapon belül írásban, lehetőség szerint rövid úton történő szóbeli tájékoztatása mellett, hiánypótlásra kell felhívni, tíz munkanap határidő kitűzésével, figyelmeztetve arra, hogy a hiánypótlás kitűzött határidőben történő teljesítésének hiányában a szerződéskötésre jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a kérelemről.

4. § (1) A jogviszony létesítéséhez szükséges feltételeket igazoló okiratok és nyilatkozatok benyújtását követően az ezredparancsnok a felvételi eljárást megindítja.

(2) A felvételi eljárás keretében a humánigazgatási szerv intézkedik az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének vizsgálatára, amelybe a kérelmet fogadó szervezeti egység humánigazgatási szolgálatát bevonhatja. Ha a vizsgálatok során a jogviszony létesítését kizáró ok nem merül fel, a humánigazgatási szerv intézkedik a kezdeményezésre jogosultnál a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatásának kezdeményezésére.

(3) Ha a felvételi eljárás során a jogviszony létesítését kizáró körülmény vagy valamely, a jogviszony létesítéséhez szükséges feltétel hiányának megállapítására kerül sor, a felvételi kérelmet – a jogviszony létesítéséhez szükséges feltételek további vizsgálatának mellőzésével – az ezredparancsnok elutasítja, és erről a jelentkezőt írásban tájékoztatja.

(4) Az ezredparancsnok a jogviszony létesítésről szóló, kiadmányozott szerződést az esküokmánnyal együtt – a humánigazgatási szerv képviselője és a határvadász szolgálati elöljárója jelenlétében – a jelentkezőnek átadja. A jelentkező a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva esküt tesz, majd az eskü letételét aláírásával igazolja, és egyidejűleg a szerződést aláírja.

(5) A humánigazgatási szerv az aláírt esküokmányt a szerződés mellékleteként a személyi anyaggyűjtőben helyezi el és kezeli.

5. § (1) A Hszt. 319/E. § (1) bekezdése szerinti átrendelést (a továbbiakban: átrendelés) a határvadász részére címzett egyoldalú munkáltatói intézkedésként állományparancsban kell elrendelni, amely tartalmazza

(2) Az (1) bekezdés szerinti írásbeli utasítást legkésőbb az átrendelés kezdő napja előtt tíz munkanappal kell a határvadász részére átadni.

(3) Az átrendelés ideje alatt a határvadász az alapilletményre és az átrendelés helye szerinti szervezeti egységnél végzett szolgálatteljesítéshez igazodó határvadász szolgálati pótlékra, valamint a Hszt. 319/L. § (8) bekezdése szerinti pótlékokra jogosult.

6. § (1) A munkáltató és a határvadász a Hszt. 319/D. § (1) bekezdése szerinti időtartam lejárta előtti legkésőbb harmincadik napig egyeztető megbeszélést tart a szerződés megszűnéséről vagy annak meghosszabbításáról.

(2) Az egyeztető megbeszélésen az ezredparancsnok vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint a humánigazgatási szerv megbízottja vesz részt.

(3) Amennyiben a munkáltató és a határvadász a szerződés meghosszabbításáról megállapodik, a humánigazgatási szerv intézkedik a szerződés meghosszabbítása iránt.

7. § A szerződés munkáltató általi tervezett felbontása esetén, a Hszt. 319/F. § (3) bekezdése szerinti esetekben a munkáltató írásban tájékoztatja a határvadászt a szerződés megszűnésének tényéről, okáról, a megszűnés napjáról és – amennyiben a Hszt. 319/F. § (11) bekezdése szerint szükséges – a hátralévő időtartamra járó alapilletmény 50%-ának kifizetéséről.

8. § A jogviszony Hszt. 319/F. § (4) bekezdése szerinti közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a határvadász vagy a munkáltató – a Hszt. 6. §-ának figyelembevételével – írásban közli erre vonatkozó szándékát, az ezredparancsnok intézkedik a megállapodás írásba foglalására.

9. § (1) A jogviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor az ezredparancsnok

(2) Ha a határvadász akadályoztatása miatt vagy közreműködésének hiányában a leszerelés végrehajtása elmarad, az ezredparancsnok a jogviszony megszűnését követő tíz napon belül intézkedik annak megállapítására, hogy a határvadász mely elszámolási kötelezettséggel kiadott vagyontárgyakkal nem számolt el. A leszerelés elmaradása a jogviszony megszűnésének beálltát nem érinti.

(3) A jogviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a humánigazgatási szerv

(4) A jogviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a gazdasági szerv

(5) A jogviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a rendvédelmi szerv adatvédelemért felelős szervezeti eleme gondoskodik a minősített adatok megismerésére jogosító megismerési engedély, valamint a minősített adatok felhasználására jogosító felhasználói engedély visszavonásáról.

10. § Az országos rendőrfőkapitány a határvadász közeli hozzátartozójával való közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerülését a határvadásznak méltányolható okok miatti kérelme alapján, az ezredparancsnok javaslatára engedélyezheti, ha azt valamely méltányolható ok – így különösen a közvetlen családtagok elhelyezkedési problémája vagy a családi körülmények miatt nem vállalható utazás – indokolja.

11. § (1) A határvadász a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó bejelentését a szolgálati elöljáró útján az ezredparancsnokhoz írásban köteles benyújtani.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell

(3) A határvadász bejelentése alapján az ezredparancsnok köteles megvizsgálni, hogy a tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 319/J. § (1) bekezdésében rögzített kizáró ok. E vizsgálathoz bekérhető a határvadász összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozata, a szervezet működését rögzítő alapszabály, cégjegyzékkivonat, továbbá egyéb okirat. Ha a határvadász az iratok becsatolására vonatkozó felhívásnak a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére harminc napon belül nem tesz eleget, vagy az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a jogviszonyt a Hszt. 319/F. § (3) bekezdés f) pontja alapján meg kell szüntetni.

12. § (1) A bejelentett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat nyilván kell tartani, évente felülvizsgálni.

(2) A határvadász a Hszt. 109. § (3) és (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban teljesíteni, és az ezredparancsnokhoz felterjeszteni.

(3) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, ha az az ezredparancsnok tudomására jut, a határvadászt írásban kell felszólítani a jogkövetkezményekre figyelmeztetés mellett kötelezettsége haladéktalan teljesítésére, indokolt esetben az ezredparancsnok intézkedik a fegyelmi eljárás elrendelésére.

13. § (1) A szolgálati követelmények érvényre juttatása érdekében a határvadász beosztásra alkalmasságát, egészségi, pszichológiai és fizikai állapotát a jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt rendszeresen alkalmasságvizsgálat keretében vizsgálni és minősíteni kell.

(2) Az alkalmasságvizsgálat tartalmát tekintve lehet

14. § Az alkalmasságvizsgálatok típusai

15. § Az alkalmasságvizsgálatokhoz kapcsolódóan a támogatás és a fejleszthetőség keretében a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred feladata, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket

16. § (1) Az alkalmasságvizsgálatok dokumentálását a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred a Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer (a továbbiakban: KOMP-rendszer) elnevezésű informatikai keretrendszer igénybevételével hajtja végre.

(2) A KOMP-rendszer igénybevétele során az alkalmasságvizsgálatok végrehajtása érdekében a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred a következő, általa törvény alapján a jelentkezőről és a határvadászról kezelt alábbi adatokat használja fel:

(3) A KOMP-rendszerben a határvadász állomány személyi és szolgálati alapadatai a személyügyi alapnyilvántartás alapján, a Hszt. 319/I. § (6) bekezdésében meghatározott adatkezelési célból kerülnek felhasználásra.

(4) A KOMP-rendszerben folyamatosan, de legkésőbb az alkalmasságvizsgálati minősítés dátumát követő negyedév első hónapjának 15-éig rögzíteni kell az elvégzett alkalmasságvizsgálatokra vonatkozó minősítéseket.

17. § A határvadász állomány tagjának az alkalmasság minősítéséhez kapcsolódó adatait

18. § (1) Az egészségi alkalmasságvizsgálatot

(2) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot

(3) A fizikai alkalmasságvizsgálatot

19. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy nem lehet a vizsgált személy Hszt. 2. § 13. pontja szerinti közeli hozzátartozója, valamint az, akitől a tárgyilagos megítélés egyéb okból nem várható el.

(2) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy jogszabályban és szakmai előírásban foglaltak szerint köteles az alkalmasságvizsgálatot elvégezni, e tevékenysége során nem befolyásolható és nem utasítható.

20. § (1) Másodfokon a legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező, valamely rendvédelmi szerv központi szervénél foglalkoztatott szakember járhat el. Orvos esetében további feltétel a szakvizsga, pszichológus esetében a szakvizsga vagy szakpszichológusi szakvégzettség megléte.

(2) A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokon hozott döntés meghozatalában, illetve az annak alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmasságvizsgálatban részt vett.

21. § (1) Az alkalmasságvizsgálatok elrendelésével kapcsolatos iratokat a humánigazgatási szerv készíti elő kiadmányozásra. A humánigazgatási szerv gondoskodik továbbá arról, hogy a vizsgált személyről, valamint az általa betöltött szolgálati beosztással kapcsolatos, az alkalmasságvizsgálatok végrehajtásához elengedhetetlen – a humánigazgatási szerv rendelkezésére álló – információk, előzményi adatok, minősítések a vizsgálatot végző orvos, pszichológus vagy sportszakember rendelkezésére álljanak.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a humánigazgatási szerv gondoskodik a vizsgálat elvégzéséhez szükséges szolgálati elöljárói visszajelzés beszerzéséről.

(3) Az alkalmasságvizsgálatra rendelő lapon fel kell tüntetni

22. § (1) Az alkalmasságvizsgálaton a vizsgálatra rendelt személynek a személyes megjelenése szükséges. Az alkalmasságvizsgálatot végző a vizsgálat megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát.

(2) A vizsgálatra rendelt személynek az alkalmasságvizsgálat során be kell mutatnia

(3) A határvadász alkalmasságával kapcsolatos döntés a rendelkezésre álló dokumentumok alapján is meghozható a soron kívüli és az ismételt alkalmasságvizsgálat során, ha a vizsgálatra rendelt személy

23. § (1) Az alkalmasságvizsgálat során el kell bírálni, hogy a vizsgált személy

(2) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa végzett vizsgálathoz további, az általa elrendelhető vagy beutalható további vizsgálatok szerinti szakvélemények vagy szakorvosi leletek beszerzését rendelheti el.

24. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa végzett alkalmasságvizsgálat eredményéről minősítő dokumentumot állít ki, amelyben rögzíteni kell

(2) A minősítő dokumentum (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti külön íve nem része a Hszt. 273. §-a szerinti személyi anyaggyűjtőnek.

(3) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa megállapított minősítésről igazolható módon köteles írásban tájékoztatni a vizsgált személyt.

25. § A minősítő dokumentum tartalmazza

26. § (1) Az alkalmasságvizsgálat minősítését az alkalmasságvizsgálatot végző személy rögzíti a KOMP-rendszerben.

(2) Ha az alkalmasságvizsgálatot nem a vizsgált személy rendvédelmi alapellátó orvosa, rendvédelmi alapellátó pszichológusa vagy az első fokon eljárni jogosult sportszakembere végzi, az alkalmasságvizsgálat minősítésével együtt a vizsgálat során keletkező dokumentációt beleértve ebbe az orvosi titoknak, különleges adatnak minősülő orvosi leleteket, illetve pszichológiai teszteket, azok eredményeit, valamint a fizikai felmérő lapot zárt borítékban csatolni kell a vizsgálatot kérő humánigazgatási szerv részére megküldendő minősítéshez. A zárt borítékban lévő orvosi, illetve pszichológiai leleteket, valamint a fizikai felmérő lapot – kivéve, ha a jogviszony létrejöttére alkalmatlanság miatt nem kerül – sor a humánigazgatási szerv továbbítja a rendvédelmi alapellátó orvosnak, a rendvédelmi alapellátó pszichológusnak vagy az első fokon eljárni jogosult sportszakembernek. A továbbított zárt boríték felbontására, illetve az abban lévő adatok kezelésére csak a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus, valamint az első fokon eljárni jogosult sportszakember jogosult.

(3) A jelentkező állományba vétele esetén a rendvédelmi alapellátó orvos a leletek kézhezvételét követően gondoskodik a határvadász állomány újonnan állományba vett tagja vonatkozásában egészségügyi törzskönyvének megnyitásáról.

(4) A humánigazgatási szerv a minősítést és annak érvényességét tartalmazó dokumentumot a személyi anyaggyűjtőben helyezi el.

27. § A határvadász beosztás szempontjából egészségi minimumfeltételnek az tekintendő, ha a vizsgált személy mentes a határvadász beosztás szempontjából általános kizáró oknak minősülő betegségektől. A vizsgált személy egészségi alkalmasságát külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi okokat, valamint az alkalmasság megítéléshez szakorvosi véleményezést igénylő megbetegedéseket az 1. melléklet tartalmazza.

28. § (1) A humánigazgatási szerv az egészségi alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton részt vevőket életkor alapján négy korcsoportba sorolja, a következők szerint:

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.

29. § (1) A vizsgálatra rendelt személynek az egészségi alkalmasságvizsgálat során be kell mutatnia

(2) Nem kell bemutatni az (1) bekezdés b) pontja szerinti háziorvos által kitöltött kérdőívet, ha a vizsgált személy az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/H. §-a alapján önrendelkezési nyilatkozattal hozzájárul az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatának kezeléséhez, és ezáltal az egészségi alkalmasságvizsgálatot végző orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben az egészségügyi ellátásai során keletkezett leletekhez, ambuláns lapokhoz, zárójelentésekhez hozzáfér. Ebben az esetben a rendvédelmi alapellátó orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér 2017. november 1-jét megelőző időszakokra vonatkozó nyilatkozattételt és dokumentumok bemutatását kérheti a jelentkező személytől.

(3) Az alkalmasságvizsgálathoz szükséges kérdőív tartalmazza

(4) A jogviszonyt megelőzően kitöltendő háziorvosi kérdőív tartalmazza

30. § A vizsgált személy egészségi alkalmasságát az egyéni egészségi sajátosságok figyelembevételével kell minősíteni. Az elbírálás során figyelembe kell venni

31. § (1) Az egészségi alkalmasságvizsgálatot az elvégzett orvosi vizsgálatok és az észlelt megbetegedés, fogyatékosság BNO szerinti kódszámának megjelölésével dokumentálni kell, amely dokumentum a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjának részét képezi. A leletek és a vizsgálati adatok nem kerülnek a KOMP-rendszerbe, azokat az egészségügyi törzskönyvben kell elhelyezni.

(2) Az egészségi alkalmasságvizsgálat során írásban rögzíteni szükséges az egészségfejlesztés tekintetében végzett tevékenységeket. A rendvédelmi alapellátó orvos által készített dokumentációt a határvadász aláírja.

32. § (1) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot az egészségi alkalmasságvizsgálattól elkülönítetten kell elvégezni.

(2) A pszichológiai alkalmasságvizsgálat kiterjed a személyiség egészének, a kognitív képességeknek, a társas készségeknek, valamint a társadalmi normáknak való megfelelési képességnek a vizsgálatára.

(3) A pszichológiai alkalmasságot

(4) A pszichológiai minimumfeltételeket a 2. melléklet tartalmazza.

33. § A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot a KOMP-rendszer támogatásával a vizsgálatot végző pszichológusnak vagy az őt segítő asszisztensnek dokumentálnia kell, amelynek tartalmaznia kell a végrehajtott vizsgálatok időpontját, megnevezését, a végrehajtott vizsgálatok dokumentumait, eredményeit és kiértékelését.

34. § (1) Fizikai alkalmasságvizsgálaton csak az a jelentkező vehet részt, aki írásbeli nyilatkozat alapján önként, saját felelősségére vállalja az előírt feladatok végrehajtását, és a jogviszonyt megelőző fizikai alkalmasságvizsgálat esetében rendelkezik háziorvosi igazolással.

(2) Az (1) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás tartalmazza

(3) Az (1) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás helyett a rendvédelmi alapellátó orvos által kitöltött igazolás is elfogadható akkor, ha a kórelőzményre vonatkozó egészségügyi adatok rendelkezésre állnak.

35. § A határvadász a fizikai alkalmasságvizsgálaton akkor vehet részt, ha rendelkezik egy éven belül elvégzett egészségi alkalmasságvizsgálaton szerzett Egészségileg alkalmas minősítéssel.

36. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat az egyén fizikai munkavégző képességének vizsgálatára terjed ki.

(2) A humánigazgatási szerv a fizikai alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton részt vevőket életkor alapján két korcsoportba sorolja a következők szerint:

(3) A (2) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.

37. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat során a minimumfeltételeknek való megfelelést kell ellenőrizni.

(2) A fizikai minimumfeltételek között meghatározott gyakorlatsorok:

(3) A fizikai minimumfeltételekként meghatározott egyes mozgásformák végrehajtásának leírását a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az egyes gyakorlatok teljesítéséért legfeljebb 25 pont, így a három gyakorlat végrehajtása esetén összesen 75 pont adható. Az egyes gyakorlatokra többletpont nem adható.

(5) A végrehajtott gyakorlat akkor teljesített, ha a vizsgált személy legalább egy pontot elért.

(6) A fizikai minimumfeltételek vizsgálatára vonatkozó pontozótáblát a 4. melléklet tartalmazza.

38. § A fizikai alkalmasságvizsgálat minősítése

39. § Az alkalmasságvizsgálatot végző sportszakember egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését kezdeményezi az ezredparancsnoknál, ha a fizikai alkalmasságvizsgálat során olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi. Ebben az esetben a fizikai alkalmasságvizsgálat minősítését csak az egészségi alkalmasságvizsgálatot követően, annak eredménye ismeretében lehet meghozni.

40. § (1) A jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja, hogy a jelentkező megfelel-e a határvadász beosztáshoz kapcsolódó követelményeknek.

(2) A jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat során minden esetben vizsgálni kell az e rendelet szerinti egészségi, pszichológiai és fizikai minimumfeltételeket.

(3) A jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

(4) „Alkalmas” minősítés esetén a minősítés hat hónapig használható fel.

(5) „Alkalmatlan” minősítés esetén a jelölt újabb alkalmasságvizsgálatának lehetséges időpontját az alkalmasságvizsgálatot végző határozza meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb hat hónapnál, és nem lehet több egy évnél. Ha másodfokú eljárásra kerül sor, a másodfokú eljárásban hozott „Alkalmatlan” minősítés esetén a másodfokú döntésben is szükséges ezen időpont meghatározása.

(6) „Ideiglenesen alkalmas” pszichológiai minősítés akkor adható, ha az önálló intézkedésre való végleges alkalmasság megállapításához a pszichológusnak szüksége van a határvadász próbaidő alatt tanúsított szolgálati viselkedésének a megismerésére. „Ideiglenesen alkalmas” pszichológiai minősítés esetén a korlátozás a próbaidő leteltéig szól.

(7) „Ideiglenesen alkalmas” pszichológiai minősítés esetén a próbaidő leteltét megelőző tizedik napig az ezredparancsnok kezdeményezésére, a próbaidős határvadászról készített parancsnoki vélemény ismeretében a próbaidős határvadász a szolgálatteljesítési helye szerinti, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv egészségügyi szolgálatánál foglalkoztatott pszichológus ismételt jogviszonyt megelőző pszichológiai alkalmasságvizsgálatot folytat le.

(8) A (7) bekezdés szerinti ismételt, jogviszonyt megelőző pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

(9) Ha

41. § (1) A jogviszony fennállása alatt végzett időszakos alkalmasságvizsgálat rendszeres időközönként azt vizsgálja, hogy a határvadász képes-e a szolgálatellátásában vagy magánéletében fennálló tényező okozta egészségi, pszichikai és fizikai megterhelés következményeinek a megfelelő kezelése által megőrizni a határvadász beosztására vonatkozó alkalmasságát. Elsődleges célja annak vizsgálata, hogy a határvadász alkalmasságában történt-e változás az utolsó alkalmasságvizsgálata óta.

(2) Az időszakos alkalmasságvizsgálat elvégzésének célja az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a határvadász állomány tagjának egészségi, pszichológiai, fizikai állapotának figyelemmel kísérése, valamint a megelőzés szempontjainak érvényesítése.

(3) A határvadász az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során egészségfejlesztési prevenciós kérdőívet tölt ki. Az egészségfejlesztési prevenciós kérdőív célja a határvadász alkalmasságának vizsgálatán túl a határvadász egészségtudatos magatartásának a feltérképezése, továbbá összegzett elemzések készítése a határvadász állomány valamennyi tagja egészségfejlesztési törekvéseinek szervezett támogatása érdekében.

(4) Az egészségfejlesztési prevenciós kérdőívet az alábbi adattartalommal szükséges kialakítani:

(5) Az időszakos alkalmasságvizsgálatra évente kerül sor.

(6)¹ Az időszakos alkalmasságvizsgálat a rendvédelmi szerv vezetőjének döntése alapján a határvadász szolgálati helyén is végrehajtható, amennyiben a 2. § 3. pontja szerinti Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban meghatározott feltételek biztosítottak.

42. § (1) Az időszakos egészségi vagy pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti minősítés kialakításához az alkalmasságvizsgálatot végző személy további vizsgálatok elvégzését tartja szükségesnek, a szükséges vizsgálatok pontos megjelölésével kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el. Ebben az esetben a határvadásznak az alkalmasságvizsgálatot végző által meghatározott időtartamban – legfeljebb hatvan napban – szükséges a vizsgálatot elvégeztetni vagy az alkalmasságvizsgálatot végző személy által elvégezhető vizsgálaton megjelenni. A kiegészítő vizsgálatok eredményére tekintettel az időszakos alkalmasságvizsgálatot végző dönt az (1) bekezdés szerinti minősítésről.

(3) Az „Alkalmas gondozással” minősítés

(4) „Alkalmas gondozással” minősítés ezt követően szükség esetén alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében, azzal, hogy az „Alkalmas gondozással” minősítés együttes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

(5) „Alkalmatlan” minősítés akkor adható, ha nem feltételezhető, hogy a határvadász alkalmassága legfeljebb hat hónap támogatott időszakon belül visszaállna.

43. § Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

44. § (1) „Alkalmas” minősítés esetén a határvadász a határvadász beosztásban tovább folytathatja a szolgálatteljesítést.

(2) „Alkalmatlan” minősítés esetében a másodfokú időszakos alkalmasságvizsgálat elrendelésére kell intézkedni.

(3) A másodfokú időszakos alkalmasságvizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén intézkedni kell a jogviszony Hszt. 319/F. § (3) bekezdés c) pontja alapján történő megszüntetésére.

45. § (1) Az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során kizárólag a határvadász egészségi állapotának ellenőrzésére, az előző alkalmasságvizsgálat óta kialakult vagy felismert megbetegedések kivizsgálására, gondozásba vételére kerül sor.

(2) A határvadász egészségi alkalmasságát a határvadász beosztásra tekintettel kell elbírálni.

(3) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban elrendelhető, hogy az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálaton a határvadász a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletben meghatározott valamely népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálat leletét bemutassa, azzal, hogy a határvadász nem kötelezhető az ott meghatározottnál gyakoribb vizsgálatra.

(4) A jogszabályban meghatározott munkaegészségügyi vizsgálatok elvégzésére lehetőség szerint az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat keretében kell intézkedni.

46. § (1) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat a pszichés stabilitásra, a pszichés terhelhetőségre, a szolgálati feladatokból és a munkakörnyezetből adódó pszichés megterhelések kezelésére rendelkezésre álló erőforrások, stresszkezelési alternatívák felmérésére irányul.

(2) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálatot megelőzően a határvadász állományról való gondoskodás és a megelőzés hatékonyságának növelése érdekében a közvetlen szolgálati elöljáró visszajelzést tölt ki, amelyben ki kell térni a vizsgált személy

(3) A (2) bekezdés szerinti visszajelzés tartalmát a kitöltést követően a vizsgált személlyel ismertetni kell, amelyre a vizsgált személy helyben észrevételt tehet. A visszajelzést a vizsgálat megkezdése előtt, „zárt különleges adatot tartalmaz” és csak „a rendvédelmi alapellátó pszichológus bonthatja fel” felirattal ellátott borítékban a rendvédelmi alapellátó pszichológus részére kell továbbítani.

47. § (1) Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat során a minimumfeltételek vizsgálata kötelező.

(2) Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálattól távol maradni egészségi okból csak a rendvédelmi alapellátó orvos által kiállított eseti orvosi igazolással lehet.

(3) Az ezredparancsnok egységesen alkalmazandó iratminta alkalmazását rendelheti el az eseti orvosi igazolás vonatkozásában. Ilyen döntés hiányában az eseti orvosi igazolás iratmintáját a humánigazgatási szerv alakítja ki.

(4) Az eseti orvosi igazolás tartalmazza

(5) Ha a határvadász az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton az eseti orvosi igazolásokkal igazolt orvosi felmentés alapján folyamatosan háromszázhatvanöt napot elérő időtartamban nem vesz részt, a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezi az ezredparancsnoknál a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését.

48. § (1) A soron kívüli alkalmasságvizsgálatot az ezredparancsnok a szolgálati elöljáró, a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus vagy a sportszakember javaslatára – írásban köteles elrendelni. A soron kívüli alkalmasságvizsgálat elrendelésére abban az esetben kerül sor, ha kétség merül fel a határvadász egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságával kapcsolatban.

(2) Az ezredparancsnok

(3) A (2) bekezdés c) pontja alól kivételt képez a várandósággal összefüggésben vagy a gyermekápolás céljából igénybe vett keresőképtelenség időtartama.

(4) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat során a soron kívüliségre okot adó körülmények célzott vizsgálatát kell elvégezni.

(5) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat esetében a minimumfeltételek vizsgálatára kerül sor, amely lehet egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálat, vagy ezek kombinációja.

(6) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat a keresőképtelenség időtartama alatt is elvégezhető abban az esetben, ha a határvadász vizsgálható állapotban van, függetlenül attól, hogy szolgálati feladatot aktuálisan nem lát el. Ebben az esetben a soron kívüli alkalmasságvizsgálat minősítése során a vizsgáló orvos azt figyelembe véve alkot véleményt, hogy a határvadász aktuális, a szolgálatképtelenségére okot adó betegségének, betegségeinek a jellemző gyógyulási időtartamát követően feltételezhetően visszanyeri-e az egészségi alkalmasságát.

49. § Ha a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat esetén a rendvédelmi alapellátó orvos pszichiátriai szakvélemény beszerzését tartja szükségesnek, amely azonban betegség fennállását és így az egészségi szempontú alkalmatlanság megalapozását nem igazolja, ugyanakkor a pszichológiai alkalmatlanság gyanúja fennáll, a rendvédelmi alapellátó orvos soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat elrendelését kezdeményezi a humánigazgatási szerven keresztül az ezredparancsnoknál.

50. § (1) Soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat esetén közvetlen szolgálati elöljárói vélemény beszerzése is szükséges annak feltárása érdekében, hogy van-e pszichológiai ok a soron kívüli alkalmasságvizsgálat alapjául szolgáló körülmény hátterében.

(2) Ha a pszichológiai alkalmasságvizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi, soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését kell kezdeményeznie a humánigazgatási szerven keresztül az ezredparancsnoknál.

(3) Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén kötelező a vizsgált személy pszichiáter szakorvoshoz történő továbbküldése, azzal, hogy a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatra okot adó körülményt, adatot kizárólag a rendvédelmi alapellátó pszichológus, a rendvédelmi alapellátó orvos és a pszichiáter jogosult megismerni. Ebben az esetben a soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítését csak a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatot követően, annak eredménye ismeretében lehet meghozni. Ha a pszichiátriai vizsgálat nem igazol pszichiátriai megbetegedést, az nem befolyásolja a pszichológiai vizsgálat minősítését, nem korlátozza a vizsgálatot végző pszichológust az általa szakmailag indokoltnak tartott minősítés meghozatalában.

(4) A soron kívüli pszichológiai vizsgálat végrehajtása érdekében a közvetlen szolgálati elöljáró a vizsgálat elrendelésekor a vizsgálat alá vont személyről közvetlen szolgálati elöljárói véleményt készít, amely a 46. § (2) bekezdésében meghatározott visszajelzés tartalmán túl tartalmazza a vizsgált személy

51. § (1) Soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálat esetén, ha a sportszakember olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi, soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelése is szükséges annak feltárása érdekében, hogy van-e egészségügyi ok a soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálat alapjául szolgáló okok hátterében.

(2) A fizikai alkalmatlanság esetén elrendelt soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat során, ha a határvadász „Alkalmas” minősítést kap, az alkalmasságot vizsgáló orvosnak a minősítőlapon nyilatkozni szükséges, hogy állhat-e a fizikai alkalmatlanság hátterében egészségügyi ok. Ha az alkalmasságot vizsgáló orvos nyilatkozata alapján fennáll a fizikai alkalmasságot is befolyásoló egészségügyi ok, az alkalmasságvizsgálatot végző orvosnak javaslatot kell tenni az ismételt fizikai alkalmasságvizsgálat végrehajtásának időpontjára is.

52. § (1) A soron kívüli egészségi vagy pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti minősítés kialakításához az alkalmasságvizsgálatot végző személy további vizsgálatok elvégzését tartja szükségesnek, a szükséges vizsgálatok pontos megjelölésével kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el. Ebben az esetben a határvadász köteles az alkalmasságvizsgálatot végző által meghatározott időtartamban legfeljebb hatvan napban a vizsgálatot elvégeztetni vagy az alkalmasságvizsgálatot végző személy által elvégezhető vizsgálaton megjelenni. A kiegészítő vizsgálatok eredményére tekintettel az időszakos alkalmasságvizsgálatot végző dönt az (1) bekezdés szerinti minősítésről.

(3) Az „Alkalmas” gondozással minősítés

(4) „Alkalmas gondozással” minősítés ezt követően szükség esetén alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében, azzal, hogy az „Alkalmas gondozással” minősítés együttes időtartama sem haladhatja meg a hat hónapot.

(5) „Alkalmatlan” minősítés akkor adható, ha nem feltételezhető, hogy a határvadász alkalmassága legfeljebb hat hónap támogatott időszakon belül visszaállna.

53. § A soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

54. § (1) Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai soron kívüli alkalmasságvizsgálaton kapott „Alkalmas” minősítés esetén a határvadász a határvadász beosztásban tovább folytathatja a szolgálatteljesítést.

(2) „Alkalmatlan” minősítés esetén a másodfokú időszakos alkalmasságvizsgálat kötelező elrendelésére kell intézkedni.

(3) A másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén intézkedni kell a jogviszony Hszt. 319/F. § (3) bekezdés c) pontja alapján történő megszüntetésére.

55. § (1) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot abban az esetben kell elrendelni, ha a határvadász minősítése egészségi, pszichológiai vagy fizikai okból „Alkalmas” gondozással.

(2) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot az ezredparancsnok a minősítés alapján, az ott meghatározott időtartamra is tekintettel rendeli el írásban.

(3) Az ismételt alkalmasságvizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy az 52. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott időtartam alatt biztosított gondozás elérte-e célját.

56. § (1) Az ismételt alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

(2) Az „Alkalmas” gondozással és az „Alkalmas gondozással” minősítés meghosszabbítása minősítések együttes időtartama hat hónap időtartamnál hosszabb nem lehet.

(3) „Alkalmatlan” minősítés akkor adható, ha a határvadász alkalmassága a támogatott időszakot követően nem állt vissza, és a határvadász beosztásra támogatás nélkül nem alkalmas, mert nem tudja teljesíteni a minimumkövetelményeket.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálat elrendelésére kell intézkedni.

(5) A másodfokú ismételt alkalmasságvizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén intézkedni kell a jogviszony Hszt. 319/F. § (3) bekezdés c) pontja alapján történő megszüntetésére.

57. § (1) Másodfokú eljárásra

(2) A határvadász a hivatalból indított eljárás esetén az elsőfokú döntés kézhezvételét követő nyolc napon belül írásban észrevétellel élhet.

(3) Az alkalmasságvizsgálattal érintett személy az elsőfokú döntés ellen írásban, a fellebbezés indokainak megjelölésével a döntés kézhezvételét követő tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az első fokon eljárt alkalmasságvizsgálatot végző személyhez.

(4) Az elsőfokú alkalmasságvizsgálatot végző személy a rendelkezésre álló iratokat, valamint a (3) bekezdés szerinti esetben a fellebbezést az elsőfokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, dokumentumokkal és az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt haladéktalanul megküldi a másodfokú eljárást lefolytató szervezeti elemhez.

(5) A fellebbezés benyújtását követő vagy hivatalból indított másodfokú eljárás esetén a másodfokon eljáró személy az elsőfokú döntés meghozatalát követő negyvenöt napon belül érdemben dönt.

58. § (1) A másodfokon eljáró személy a személyesen jelen lévő határvadász vizsgálata és meghallgatása, valamint a rendelkezésre álló dokumentáció alapján dönt. Ha szükséges, a másodfokon eljáró személy a döntés meghozatala előtt újabb vizsgálatokat rendelhet el.

(2) Az érintett határvadász távolmaradása esetén öt napon belül igazolással élhet, ebben az esetben új időpontot kell kitűzni a vizsgálatra. Ha a határvadász az ismételten kitűzött vizsgálaton sem jelenik meg, igazolásnak nincs helye, ebben az esetben a személyes megjelenése nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt a másodfokon eljáró személy.

59. § (1) Közlekedéspszichológiai vizsgálatot kell végezni a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálattal megállapított I. alkalmassági kategória minősítéssel rendelkezők kivételével a megkülönböztető jelzést használó, valamint a speciális gépjármű vezetésére jogosító engedély kiadása előtt.

(2) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározott kritériumok és módszerek figyelembevételével kell elvégezni.

(3) Közlekedéspszichológiai vizsgálaton csak az vehet részt, aki gépjárművezetőként a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletben meghatározott 2. alkalmassági csoportba tartozók részére megállapított egészségi alkalmassági minősítéssel, valamint az időszakos pszichológiai alkalmasság vizsgálaton szerzett, érvényes „Alkalmas” minősítéssel rendelkezik.

(4) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot első fokon a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság végzi.

(5) A megkülönböztető jelzést használó és speciális gépjárművek vezetőinek előzetes és ezt követően ötévente rendszeres közlekedéspszichológiai vizsgálaton kell részt vennie.

(6) A közlekedés-pszichológiai vizsgálaton kizárólag „Megfelelő” vagy „Nem megfelelő” értékelés adható.

60. § (1) A rendvédelmi alapellátó orvos vagy a rendvédelmi alapellátó pszichológus a (2) bekezdés szerinti kórképek vagy állapotok fennállása esetén, a határvadász közvetlen szolgálati elöljárójánál kezdeményezi a határvadász szolgálati lőfegyverének ideiglenes bevonását.

(2) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonására az alábbi kórképek és állapotok fennállása esetén kerülhet sor:

(3) A lőfegyver orvosi vagy pszichológiai indokok alapján történő ideiglenes bevonását a rendvédelmi alapellátó orvos vagy rendvédelmi alapellátó pszichológus a vonatkozó szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján szóban haladéktalanul, továbbá azt követően az első munkanapon írásban kezdeményezi az érintett közvetlen szolgálati elöljárójánál. Ezzel egyidejűleg, ha az orvosi szempontból indokolt, az érintettet a rendvédelmi alapellátó orvos keresőképtelennek nyilvánítja.

(4) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásával egyidejűleg – ha az ezt indokoló állapot észlelése nem az e rendelet szerinti soron kívüli alkalmasságvizsgálat keretében történt – haladéktalanul intézkedni kell a soron kívüli egészségi vagy soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat elrendelésére és elvégzésére.

(5) Ha a határvadász önvédelmi lőfegyver tartására engedéllyel rendelkezik és szolgálati lőfegyverét ideiglenesen bevonták, a közvetlen szolgálati elöljáró a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásáról az önvédelmi lőfegyver tartását engedélyező hatóságot soron kívül értesíti. A közvetlen szolgálati elöljáró soron kívül értesíti az önvédelmi lőfegyver kiadását engedélyező hatóságot akkor is, ha a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának oka megszűnt.

61. § (1) A határvadász havonta 300 000 Ft alapilletményre jogosult. A szerződésben rendelkezni szükséges az alapilletményről, továbbá rögzíteni kell a pótlékokra vonatkozó szabályozást.

(2) A határvadász a sikeres határvadász vizsga letételéig tartó időszakban kizárólag alapilletményre jogosult.

62. § (1) Az illetmény megállapítását tartalmazó szerződés kiadmányozásra történő előterjesztése előtt a gazdasági szerv vezetője a tervezetet költségvetési szempontból megvizsgálja, és a költségvetési fedezet rendelkezésre állását igazolja. Ha a költségvetési fedezet nem biztosított, a tervezetet ezzel a megjegyzéssel visszaküldi az előkészítő humánigazgatási szervnek.

(2) Az ezredparancsnok a tervezett munkáltatói intézkedést a gazdasági szerv vezetőjének a költségvetési fedezetre vonatkozó nyilatkozata hiányában nem kiadmányozhatja.

63. § (1) A humánigazgatási szerv az illetmény megállapítására vagy módosítására vonatkozó szerződés két példányát a kiadmányozást követően haladéktalanul megküldi a gazdasági szervnek.

(2) A gazdasági szerv gondoskodik a szerződés vagy annak illetményfolyósítás szempontjából nélkülözhetetlen adatainak a Magyar Államkincstár részére történő megküldésére.

(3) A szerződést úgy kell kiadmányozni, hogy a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás a Magyar Államkincstár részére tárgyhó 15-ig megtörténhessen. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

64. § (1) A jogszabályban meghatározottak szerint elrendelt és nyilvántartott, a tárgyhónapban teljesített túlszolgálat idejére járó távolléti díj kiszámításakor teljesített túlszolgálat percben kiszámított idejét össze kell adni. A teljesített túlszolgálatot órában és percben meg kell állapítani úgy, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő harminc percnél kevesebb, fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni.

(2) A Hszt. 134. § (2) bekezdése szerinti, többhavi időkeretben szolgálatot teljesítők esetében a túlszolgálat összesítését és ellentételezését az időkeret leteltekor kell végrehajtani.

(3) A pénzben megtérítendő tárgyhavi túlszolgálat összesítését a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig kell a rendvédelmi szerv gazdasági szervéhez eljuttatni.

65. § (1) A határvadász szolgálati pótlék mértéke teljesített óránként 570 Ft.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, azon határvadász részére, aki jelentős fizikai igénybevétellel járó, magasabb felkészültséget igénylő, támogató-kommandó határvadász feladatot lát el, a határvadász szolgálati pótlék mértéke teljesített óránként 1140 Ft.

66. § (1) Az éjszakai szolgálatteljesítésről, valamint a készenlét és kiemelt készenlét időtartamáról teljesített óránként nyilvántartást kell vezetni és azt a tárgyhónapot követő hónap 5-éig összesítve a gazdasági szerv részére meg kell küldeni.

(2) Az éjszakai, a készenléti és a kiemelt készenléti pótlékot a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetménnyel együtt kell folyósítani.

67. § (1) A határvadász részére rendszeresített egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az országos rendőrfőkapitány meghatározza

68. § (1) A határvadászt egyenruhával a munkáltató látja el, azzal, hogy az egyenruha a munkáltató tulajdona, azt a határvadász a jogviszony fennállása alatt jogosult használni.

(2) Az egyenruha – a használatból történő kivonása esetén – más célra csak a jelzések eltávolítását követően használható fel.

(3) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a határvadász az alapellátás és ruházati utánpótlási ellátás alapvető szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje.

69. § (1) Az alapellátásra való jogosultság kezdő időpontja a határvadász vizsga sikeres elvégzésének időpontja. Az alapellátás kiadásának terhelési időpontja a jogosultság kezdő hónapjának első napja. A határvadász az alapellátás terhelési időpontjától számított 13. hónap első napján egyenruházati kiegészítésre jogosult.

(2) Az alapellátás kiadásakor a határvadásszal közölni kell

70. § A határvadász egyenruházatát csak feladatai ellátása során, valamint a munkába utazás vagy a munkából történő hazautazás céljából, a lakóhelye és a szolgálatteljesítési helye közötti legrövidebb útvonalon viselheti, egyéb esetekben az egyenruházat viselése tilos.

71. § (1) A határvadász a megengedett, továbbá a feladatellátás során az egyenruha jellegén változtató ruhaneműt nem viselhet.

(2) Ha a határvadász jogviszonya megszűnik vagy azt megszüntetik, a kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a munkáltató által meghatározottak kivételével – haladéktalanul be kell vonni, és azt további ruházati utánpótlási készletként kell hasznosítani.

72. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendeletet [a továbbiakban: R2.] az R2. II/A. Fejezete kivételével alkalmazni kell a határvadászra, azzal, hogy

73. § (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendeletet (a továbbiakban: R3.) a határvadászra – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – alkalmazni kell, azzal, hogy

(2) A határvadászra az R3. I–IV. Fejezetét az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A határvadászra az R3. 12. §-a, 34. § (2)–(7) bekezdése, 36. §-a, 37. §-a, továbbá V. Fejezete nem alkalmazható.

(4) Az R3. 17. § (2) bekezdésétől eltérően a határvadász esetében a fegyelemsértés súlyára tekintettel a beosztásból felfüggesztésnek akkor van helye, ha a kialakult joggyakorlat alapján előreláthatólag a fegyelmi felelősség megállapítása esetén a jogviszonyt érintő fenyítés kiszabása várható.

74. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendeletet a határvadászra alkalmazni kell.

75. § (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendeletet (a továbbiakban: R4.) a határvadászra az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a hivatásos állomány tagján a határvadászt kell érteni.

(2) Az R4. 2. § (2) bekezdésétől eltérően a szolgálati igazolvány a határvadásznak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományába tartozását, a fegyverviselésre és az intézkedésre való jogosultságát igazolja.

(3) Az R4. 2. § (5) bekezdésétől eltérően a határvadász szolgálati igazolványa tartalmazza

(4) A határvadász szolgálati igazolvány adattartalmának leírását és az egyes adatok szolgálati igazolványon történő elhelyezését a 6. melléklet tartalmazza.

76. § (1) A határvadász szolgálati jelvényére, a szolgálati jelvénnyel történő ellátására a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban álló személyek szolgálati jelvénnyel történő ellátásának rendjével összefüggő szabályokról szóló 32/2015. (VI. 16.) BM rendeletet a határvadászra az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a hivatásos állomány tagján a határvadászt kell érteni.

(2) A határvadász szolgálati jelvényének leírását a 7. melléklet tartalmazza.

77. § (1) A belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendeletet (a továbbiakban: R5.) a határvadászra az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy

(2) A határvadász a kiemelkedő munkavégzésért a következő elismerésekben részesíthető:

(3) A (2) bekezdés szerinti elismerésben részesítésének feltételei és rendje tekintetében az R5. 26–28. és 31. alcímét és VII. Fejezetét a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a (2) bekezdés d) és f) pontja szerinti elismerés esetében az országos rendőrfőkapitány határozza meg az egyes elismerések legmagasabb értékét.

(4) A határvadászra az R5. I. Fejezete, II. Fejezete, III. Fejezete, IV. Fejezete nem alkalmazható.

78. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos és közalkalmazotti állománya részére adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 6/2013. (III. 27.) BM rendeletet a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a határvadász a személyi állomány tagja.

79. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak, közalkalmazottainak és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek fogászati ellátással, valamint szemüvegkészítéssel kapcsolatos költségeinek megtérítéséről, illetve támogatásban részesítéséről szóló 11/2013. (IV. 23.) BM rendeletet a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a határvadász is jogosult az abban foglalt költségtérítésekre.

80. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi és egészségfejlesztési feladatainak ellátásáról, valamint a védőoltás elrendelésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 10.) BM rendeletet a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a határvadász a személyi állomány tagja.

81. § (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai által szolgálatban birtokban tartható vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök, készpénz, készpénzt helyettesítő eszközök korlátozásának szabályairól szóló 21/2015. (VI. 15.) BM rendeletet (a továbbiakban: R6.) a határvadászra – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – alkalmazni kell.

(2) A határvadászra az R6. 2/A. §-a nem alkalmazható.

82. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló 22/2015. (VI. 15.) BM rendeletet a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a hivatásos állomány tagján a határvadászt kell érteni.

83. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai esetében a technikai ellenőrzés szabályairól szóló 23/2015. (VI. 15.) BM rendeletet a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a hivatásos állomány tagján a határvadászt kell érteni.

84. § (1) Az R1.-et – az R1. I–VII. Fejezete kivételével és az ezen alcím szerinti kivételekkel – a határvadászra alkalmazni kell, azzal, hogy ahol az R1. a hivatásos állomány tagjáról rendelkezik, ott e rendelet alkalmazása során a határvadászt kell érteni.

(2) Az R1. VIII. Fejezetét a 85. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

85. § (1) Az R1. 71. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően a határvadász vezényléses szolgálati időrendszerben teljesít szolgálatot.

(2) Az R1. 72. § (5) és (5a) bekezdésétől eltérően a határvadász esetén a vezényléses szolgálati időrendszerben a napi szolgálatteljesítési idő – figyelemmel arra, hogy a heti szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a heti negyven órát, de a heti szolgálatteljesítési idő négyhavi átlagban a heti 48 órát nem haladhatja meg – legalább négy óra és legfeljebb tizenhat óra időtartamban határozható meg.

(3) Ha a határvadászt a napi tényleges szolgálatteljesítés befejezését követően arra kötelezik, hogy pihenőidejében meghatározott feladatokra történő igénybevétel céljából rendelkezésre álljon, a tényleges szolgálatteljesítés nélküli rendelkezésre állás időtartama készenlétnek minősül. Ha ilyen rendelkezésre állási kötelezettség a határvadászt nem terheli, a szolgálatteljesítési idő leteltét követő időtartam nem tekinthető sem túlszolgálatnak, sem készenlétnek.

(4) A humánigazgatási szerv a határvadászt megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, valamint a jogosultság változását követően megállapítja, és azt az érintett tudomására hozza

(5) Az R1. 78. § (2) bekezdésétől eltérően a szabadság nyilvántartását, a szabadságolási terv elkészítését és a szabadság kiadásának tervezését határvadász századonként a szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani.

86. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 17–38. §-át, valamint V. Fejezetét a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a hivatásos állomány tagján a határvadászt kell érteni.

87. § (1) A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak egészségügyi és pszichológiai ellátással összefüggő kérdéseiről szóló 2/2021. (I. 14.) BM rendelet (a továbbiakban: R7.) 4. és 13. §-át a határvadászra alkalmazni kell.

(2) Az R7. 12. §-át a határvadász esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az R6. 12. § (2) bekezdés b) pontja szerinti pszichológiai gondozásra akkor kerül sor, ha a határvadász pszichológiai alkalmasságvizsgálata során az alkalmasságot megállapító rendvédelmi alapellátó pszichológus „Alkalmas gondozással” minősítést adott.

88. § (1) A határvadász képzését (a továbbiakban: képzés) a beiskolázó szerv kezdeményezi.

(2) Az országos rendőrfőkapitány – a képzés- és vizsgaszervező közreműködésével – a munkáltató (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: beiskolázó szerv) erre irányuló kezdeményezése alapján gondoskodik

(3) A beiskolázó szerv a Hszt. szerinti szerződést, valamint a beiskolázási dokumentumokat megküldi a képzés- és vizsgaszervezőnek.

(4) A képzés- és vizsgaszervező a képzésre a beiskolázást rögzíti, és a képzés megkezdését megelőzően soron kívül értesíti a határvadászt és a beiskolázó szervet a képzés időpontjáról, helyszínéről, a képzéssel és a határvadász vizsgával kapcsolatos információkról.

(5) A képzés- és vizsgaszervező – a beiskolázó szerv által javasolt ütemezéssel összhangban – folyamatosan gondoskodik a képzések és a határvadász vizsgák megszervezéséről.

(6) A képzés- és vizsgaszervező a határvadász képzésének helyszínét a határvadász leendő szolgálatteljesítési helyét, állandó lakóhelyét és a beiskolázandó létszámot figyelembe véve választja meg.

89. § (1) A képzésre az oktatókat a képzés- és vizsgaszervező kéri fel.

(2) Oktatóként a beiskolázó szerv, a képzés- és vizsgaszervező, valamint a megyei rendőr-főkapitányságok, valamint a rendvédelmi technikumok képzés- és vizsgaszervező által szervezett módszertani felkészítésén részt vett, rendészeti oktatási tapasztalattal rendelkező hivatásos állományú tagja, rendvédelmi igazgatási alkalmazottja vagy munkavállalója kérhető fel.

90. § (1) A képzés időtartama 180 tanóra (160 óra), amely elméleti és gyakorlati részből áll.

(2) A képzésen való részvétel kötelező.

(3) A képzésről történő megengedett hiányzás az összes óraszám 10%-a. A 10%-ot meghaladó távollét esetében a képzésen részt vevő határvadász vizsgára nem bocsátható.

(4) A képzés más rendészeti képzésbe történő beszámítása tekintetében a szakképzésről szóló törvény és a felnőttképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

91. § (1) A képzés

(2) A képzési tananyag a következő tananyagegységekből épül fel:

92. § A képzés programját az országos rendőrfőkapitány hagyja jóvá.

93. § A határvadász vizsgára jelentkezés feltétele a képzés valamennyi tananyagegységén való részvétel a 90. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint a 91. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tananyagegység keretében a vizsgalövészet eredményes teljesítése.

94. § A beiskolázó szerv vezetője vagy az általa kijelölt személy jogosult a határvadász vizsga lebonyolítását ellenőrizni.

95. § (1) A határvadász vizsga során a vizsgabizottság egy elnökből és két tagból áll.

(2) A határvadász vizsga előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatokat és a határvadász vizsga vizsgajegyzőkönyvének az elkészítését a határvadász vizsga jegyzője végzi el.

96. § (1) A képzés az elméleti és gyakorlati vizsgarészt magában foglaló határvadász vizsgával zárul. A határvadász vizsga során a határvadász a Hszt. 319/G. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ismeretekből elméleti és gyakorlati formában, szóban ad számot.

(2) A határvadász vizsga vizsgakövetelményeit az (1) bekezdés szerinti témakörök vonatkozásában a határvadász három elméleti és egy gyakorlati feladat végrehajtásával teljesíti.

97. § (1) A határvadász vizsga lebonyolításának részletes rendjét a 8. melléklet szerinti vizsgaszabályzat tartalmazza.

(2) A 91. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tananyagegység részét képező vizsgalövészet során teljesítendő feladatokat a 9. melléklet tartalmazza.

98. § Az ismeretmegújító képzésre a 38. és 39. alcímben foglalt rendelkezéseket a 99. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

99. § (1) Az ismeretmegújító képzés időtartama: három nap (40 perces tanórákkal 27 tanóra).

(2) Az ismeretmegújító képzés

(3) Az ismeretmegújító vizsgára jelentkezés feltétele az ismeretmegújító képzésen való részvétel, valamint az alaplőgyakorlat eredményes teljesítése.

(4) Az ismeretmegújító képzés programját az országos rendőrfőkapitány évente hagyja jóvá.

100. § (1) A vizsgázó legfeljebb egy alkalommal, legkésőbb a határvadász vizsgát, illetve az ismeretmegújító vizsgát megelőzően 5 nappal kérelmezheti a vizsga elhalasztását a képzés- és vizsgaszervező által meghatározott módon.

(2) A vizsgázó közvetlen szolgálati elöljárójának javaslata alapján a képzés- és vizsgaszervező elbírálja a halasztási kérelemben foglaltakat, és dönt a halasztott vizsga időpontjáról. A kérelemnek helyt adó döntés esetén az új vizsgaidőpontot – a Hszt. 319/G. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a halasztási kérelem benyújtásától számított 30 napon belüli időpontban kell biztosítani.

(3) Ha a vizsgán a vizsgázó nem jelenik meg, a vizsgát követő 5 napon belül a képzés- és vizsgaszervező által meghatározott módon igazolási kérelemmel élhet, amely alapján – annak elfogadása esetén – az elmulasztott vizsga időpontjának kijelölésére a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(4) Amennyiben az igazolási kérelmet a képzés- és vizsgaszervező elutasítja, úgy kell tekinteni, mintha a vizsgázó a vizsgán nem megfelelt minősítést kapott volna.

101. § (1) A képzés és a határvadász vizsga helyett elfogadható felsőfokú végzettségnek minősül

(2) A képzés és a határvadász vizsga helyett elfogadható felsőfokú képzettségnek minősül

(3) A képzés és a határvadász vizsga helyett elfogadható középfokú szakmai képzettségnek minősül

102. § (1) A 101. §-ban meghatározottak szerinti végzettséggel, képzettséggel rendelkező határvadász képesítési követelménynek megfelelőségéről a képzés- és vizsgaszervező igazolást állít ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolással rendelkező határvadász a határvadász feladatai ellátását megelőzően a 40. alcím szerinti ismeretmegújító képzésen és vizsgán köteles részt venni.

103. § Ez a rendelet 2023. február 1-jén lép hatályba.

104. § A 40. §-t az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, jogviszonyt megelőző pszichológiai alkalmasságvizsgálatok során alkalmazni kell.