626/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet
626/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet
a külképviseletek gazdálkodásáról
A Kormány a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A külképviseletek gazdálkodására az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Áhsz.) az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) E rendelet személyi hatálya a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőre, továbbá a külképviselet tagjára terjed ki.
(2) A rendelet tárgyi hatálya a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet Külképviseletek igazgatása cím terhére, a külképviseletek által és javára vállalt kötelezettségekre terjed ki.
(3) A 8. §, a 32. § (1) és (2) bekezdése, a 35. §, a 36. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 38. § rendelkezéseit a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére is alkalmazni kell.
3. § E rendelet alkalmazásában
1. ellátmány: az az egy vagy több pénznemben meghatározott pénzösszeg, amelyet a kihelyező szerv havonta vagy rendkívüli esetben szükséges időközönként a külképviseletek kiadásainak finanszírozása érdekében a külképviselet javaslata alapján, a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő szervezeti egysége által jóváhagyott összegben, banki átutalással vagy diplomáciai futár útján készpénzben eljuttat a külképviselet részére;
2. gazdasági asszisztens: külképviselet által foglalkoztatott házastárs vagy munkavállaló, akinek elsődleges feladata a külképviselet gazdálkodását érintő adminisztratív-technikai feladatok ellátásában való közreműködés, illetve annak támogatása;
3. gazdasági régió: a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő helyettes államtitkárának javaslatára a kihelyező vezető által, a költségvetési gazdálkodás megszervezésének hatékonysága érdekében több külképviselet gazdálkodásának egy gazdasági egységbe szervezésével, az egyes külképviseletek gazdálkodásának összevonásával kialakított gazdálkodási egység;
4. kihelyező szerv: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, amely az általa foglalkoztatott kormánytisztviselőt tartós külszolgálat ellátására, kihelyező okirattal kihelyezi;
5. kihelyező szerv gazdasági vezetője: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. § (4) bekezdésében meghatározott személy;
6. külképviselet működtetését szolgáló előirányzat: a külképviseletek gazdálkodásával kapcsolatban az olyan előirányzatok összessége, amelyek a külképviselet alapvető működtetésével, üzemeltetésével, működtetéssel összefüggő kiküldetéssel kapcsolatban merülnek fel és nem tartalmazzák a külképviseletek szakmai feladatellátását szolgáló előirányzatokat, valamint a más minisztériumtól áthelyezett szakdiplomata szakmai feladatainak ellátására biztosított előirányzatokat;
7. külképviselet szakmai feladatellátását szolgáló előirányzat: a külképviseletek részére, azok szakmai feladatellátásával kapcsolatban biztosított olyan előirányzatok összessége, amelyek a külképviselet külpolitikai, külgazdasági, oktatási és kulturális diplomáciai, tudomány- vagy sportdiplomáciai és egyéb szakdiplomáciai feladatellátásával kapcsolatban közvetlenül merülnek fel, ideértve különösen a külképviselet reprezentációs tevékenységével, a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókkal és házastársakkal összefüggő előirányzatot; a szakmai – nem működtetési célú – kiküldetésekkel kapcsolatos előirányzatot; továbbá a kihelyező szerv nevében végrehajtott kommunikációval, országimázzsal, külgazdaság- és külkereskedelem-fejlesztéssel, ingatlanvásárlással összefüggő kötelezettségvállalásokhoz szükséges előirányzatot;
8. önbizonylat: olyan kifizetési jegyzék, amelyben a beszerző, szolgáltatást igénybe vevő személy büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozik arról, hogy a külképviselet részére a kifizetéshez számviteli bizonylat beszerzése nem volt lehetséges vagy a kiállított bizonylat a magyarországi szabályozástól jelentősen eltérő adattartalommal bírt;
9. realizált árfolyam-különbözet: a külföldi pénzértékre vonatkozó kötelezettséghez, követeléshez kapcsolódó, a pénzügyi teljesítés során – az Áhsz. 17. melléklet 4. pontjával összhangban lévő – számviteli politikában meghatározott időszakonként elszámolt realizált árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség;
10. rendkívüli pénztárellenőrzés: a külképviselet vezetőjének – gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgatónak – utasítására legalább félévente elrendelt, a pénztárellenőr által végrehajtott rendkívüli, váratlan és átfogó ellenőrzés;
11. rendszeres pénztárellenőrzés: a külképviseleten a gazdálkodással összefüggő analitikus nyilvántartások, a nyilvántartásokat alátámasztó számviteli bizonylatok, bankkivonatok, a pénztárban kezelt készpénz, készpénzt helyettesítő eszközök, egyéb eszközök, előlegek ellenőrzése, pénztári egyenlegek és bankszámlaegyenlegek számszaki tételes összevetése, valamint a gazdasági eseményekkel kapcsolatban a pénzügyi ellenjegyzés, a kötelezettségvállalás, a teljesítési igazolás, az érvényesítés, illetve az utalványozás jogszabályszerűségének munkafolyamatba épített, a pénztárellenőr általi ellenőrzése.
A KÜLKÉPVISELET GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1. A külképviselet gazdálkodásának keretszabályai
4. § Ha a külképviselet nem gazdasági régió részeként működik, akkor a külképviselet gazdálkodási szempontból a központi költségvetésnek a kihelyező szerv által irányított költségvetési fejezetébe tartozó, önálló címbe sorolt előirányzat terhére, a kihelyező szerv által a számára biztosított előirányzati keretből gazdálkodó, a kihelyező szerv által irányított, felügyelt, ellenőrzött és beszámoltatott, szervezeti besorolása szerint a kihelyező szerv osztályaként működő szerv.
5. § Ha egyes külképviseletek gazdálkodása egy gazdasági régióba kerül összevonásra, akkor a gazdasági régió gazdálkodási szempontból a központi költségvetésnek a kihelyező szerv által irányított költségvetési fejezetébe tartozó, önálló címbe sorolt előirányzat terhére, a kihelyező szerv által a számára biztosított előirányzati keretből gazdálkodó, a kihelyező szerv által irányított, felügyelt, ellenőrzött és beszámoltatott, szervezeti besorolása szerint a kihelyező szerv osztályaként működő szerv. Gazdasági régió működése esetén a gazdasági régióhoz tartozó külképviseletek, mint a gazdasági régió részei – a külképviselet szakmai feladatellátását szolgáló előirányzat kivételével – önálló gazdálkodási jogkörökkel nem rendelkeznek.
6. § (1) A külképviselet a kihelyező szerv által jóváhagyott és biztosított előirányzati kerettel – az e rendeletben foglalt szabályok figyelembevételével, amennyiben nem része gazdasági régiónak – önállóan gazdálkodik. A külképviselet gazdálkodása az előirányzati kerete tervezése és felhasználása, az ellenőrzés, a finanszírozás, az adatszolgáltatás és a beszámolás, illetve a külképviselet működtetése tekintetében kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal a kihelyező szerv hatáskörébe.
(2) A külképviselet javaslatának kikérésével a kihelyező szerv látja el
a) a külképviseletek költségvetése tervezésével, az előirányzat tekintetében az elemi költségvetés elkészítésével, az egyes külképviseletek által felhasználható előirányzati keret meghatározásával kapcsolatos feladatokat és – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az előirányzat megváltoztatásával kapcsolatos feladatokat;
b) a külképviselet létszámgazdálkodását, valamint illetmény- és bérgazdálkodását;
c) a külképviselet elhelyezését szolgáló ingatlan megszerzésével, vagyonkezelésével, hasznosításával és elidegenítésével kapcsolatos vagyongazdálkodási feladatokat;
d) a külképviseletekre irányadó egységes számviteli politika meghatározását, valamint az előirányzat tekintetében a felhasználási terv, az időközi költségvetési jelentés, az időközi mérlegjelentés és az éves költségvetési beszámoló elkészítését.
(3) A gazdasági régióba sorolt külképviseletek tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat – az e rendeletben meghatározott eltéréssel – a gazdasági régió látja el. A gazdasági régiót a regionális gazdasági igazgató vezeti.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatok tekintetében a gazdasági szervezetre az Ávr. 9. § (3) bekezdését alkalmazni kell, azzal, hogy a külképviselet önálló gazdálkodásában részt vevő és a külképviselet állományába tartozó személyek, valamint a kihelyező szerv által a (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásában részt vevő és a kihelyező szerv állományába tartozó személyek feladat- és hatáskörét, helyettesítési rendjét, kapcsolattartási szabályait és a munkafolyamatok leírását az Ávr. 13. § (5) bekezdése szerint a külképviseletre kiterjedő hatállyal a külképviselet-vezető vagy gazdasági régió működése esetén a gazdasági régióra kiterjedő hatállyal a regionális gazdasági igazgató által kiadott, a külképviselet vagy a gazdasági régió gazdálkodási rendjéről szóló belső utasításában kell szabályozni.
(5) A külképviseleten gazdálkodási jogköröket gyakorló személyek feladat- és hatáskörét, valamint aláírásmintáját a (4) bekezdésben meghatározott utasítás tartalmazza.
(6) A külképviselet (4) bekezdésben meghatározott utasításában a gazdálkodási jogköröket gyakorló személyekről és aláírásmintájukról – elektronikus aláírás alkalmazása esetén a használt tanúsítványokról és az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány nyilvános adatairól – naprakész nyilvántartást vezet.
7. § (1) A külképviselet forintban és más pénznemben történő pénzgazdálkodást folytat.
(2) A pénzügyi ellenjegyzés, a kötelezettségvállalás, a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozás, a kötelezettségek, egyéb sajátos elszámolások, a követelések és a pénzügyi teljesítés bizonylatai rögzítése és kiállítása forintban és más pénznemben történik.
(3) A forinttól eltérő más pénznemben történő kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség esetén annak összegét a kötelezettségvállalás dokumentuma pénzügyi ellenjegyzésének napján,
a) a devizában kiállított számviteli bizonylat esetén annak összegét a számviteli bizonylat kiállításának időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani,
b) az MNB által nem jegyzett pénznemben kiállított számviteli bizonylat esetén az Európai Központi Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell euróra átváltani, és azt követően forintra átszámítani, vagy
c) – ha az a) és b) pontok szerinti átszámítás nem alkalmazható – az Áhsz. 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(4) A kötelezettségvállalás nyilvántartási bizonylatán és az utalványlapon a forintösszeget, más devizaösszeget, valamint az alkalmazott árfolyamot fel kell tüntetni.
(5) Ha az eltérő időzónák miatt a tárgynapra az MNB még nem tett közzé hivatalos devizaárfolyamot, úgy a tárgynapot megelőző napi MNB devizaárfolyamot kell használni.
8. § (1) A külképviselet vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
(2) A külképviselet gazdálkodása során köteles tiszteletben tartani és betartani a fogadó állam jogszabályait, így különösen az adózására és a külképviseletek által foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó jogszabályait.
(3) A külképviselet – ha jogszabály vagy a Kormány egyedi határozata eltérően nem rendelkezik – gazdálkodása során – ide nem értve a 32. § (1)–(4) bekezdésében foglaltakat – hitel- vagy kölcsönjellegű ügyletet nem köthet, más tartozásáért kezességet nem vállalhat, tartozást és teljesítést nem vállalhat át, tartozást nem vállalhat el, ingó és ingatlanvagyonra zálogjogot vagy más terhet nem alapíthat, pénzügyi befektetési szolgáltatást nem végezhet, valamint nem vehet igénybe.
9. § (1) A külképviseletek gazdálkodási rendjére vonatkozó részletes szabályokat a kihelyező szerv belső szabályzatban állapítja meg.
(2) A 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatokkal összefüggő, a fogadó állam jogi és gazdálkodási környezetétől függő, az egyes külképviseletek gazdálkodási rendjére vonatkozó különös szabályokat a 6. § (4) bekezdésében meghatározott utasítás szabályozza.
2. A külképviselet gazdálkodásában részt vevők és jogköreik
10. § (1) A külképviselet gazdálkodásában részt vesz
a) a regionális gazdasági igazgató;
b) a külképviselet-vezető;
c) az első beosztott diplomata vagy első beosztott konzul;
d) a külföldi magyar kulturális intézetet (a továbbiakban: kulturális intézet) vezető kulturális intézetigazgató (a továbbiakban: intézetigazgató);
e) a szakmai kerettel rendelkező szakdiplomata;
f) a gazdasági vezető;
g) a gazdasági felelős;
h) a gazdasági ügyintéző;
i) a gondnok;
j) a hivatalsegéd;
k) a gépkocsivezető
tartós külszolgálati munkakört betöltő, valamint a pénztárellenőri vagy helyettes pénztárellenőri kiegészítő feladatkört ellátó (a továbbiakban: pénztárellenőr), tartós külszolgálatra kihelyezett személy.
(2) A külképviselet gazdálkodásában részt vesz továbbá
a) a gazdasági asszisztens;
b) a gondnok;
c) a karbantartó;
d) a hivatalsegéd;
e) a külképviseleti gépkocsivezető
munkakört betöltő, külképviselet által foglalkoztatott házastárs vagy munkavállaló.
11. § (1) A külképviselet-vezető a gazdálkodás vonatkozásában felelős
a) a külképviselet gazdálkodásának jogszabályban, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközben foglaltaknak megfelelő megszervezéséért, irányításáért, szabályozásáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért, valamint a költséghatékony gazdálkodás feltételeinek biztosításáért;
b) a rendkívüli pénztár- és egyéb dokumentum-ellenőrzés év közben legalább félévente egy alkalommal történő elvégeztetéséért;
c) a pénztárellenőri feladatok ellátásáért, ha nem kerül külön pénztárellenőr kijelölésre;
d) a külképviselet humánerőforrásaival, költségvetésikeret-előirányzataival, pénzeszközeivel, illetve vagyonával történő szabályszerű, költséghatékony gazdálkodásért;
e) a külképviselet üzemeltetésében álló, állami tulajdonban lévő vagy bérelt ingatlan állagmegóvásáért és folyamatos karbantartásáért;
f) a külképviselet gazdálkodásában részt vevő, 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti személyek munkaköri leírásainak elkészítéséért, naprakészen tartásáért;
g) a kihelyezett és vele együtt az állomáshelyen tartózkodó, a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozó egészségügyi ellátásához kapcsolódó térítések normatív utasításban foglalt elszámolási rendjének ellenőrzéséért;
h) gazdálkodással kapcsolatos szabálytalanság észlelése esetén, annak megszüntetése érdekében a szükséges intézkedések haladéktalan megtételéért és a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő helyettes államtitkárának egyidejű írásbeli értesítéséért, valamint fegyelmi eljárás kezdeményezéséért;
i) a gazdasági vezető, annak hiányában a gazdasági felelős munkájának közvetlen irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért;
j) a külképviselet gazdálkodására vonatkozó egyedi kihelyező szervi utasítások végrehajtásáért, betartatásáért;
k) a külképviselethez rendelt gépjárművek üzemeltetéséért, karbantartásáért, állagmegóvásáért;
l) a járandóságokra való jogosultság ellenőrzéséért, amely magába foglalja a jelenléti ívek és mellékletei ellenőrzését és aláírással történő hitelesítését, a kihelyezett kormánytisztviselő hozzátartozója jogcímén fennálló deviza-illetménypótlék és költségtérítés jogosultságának megállapításához szükséges nyilatkozat, valamint az iskolalátogatási igazolások bekérettetését, azok megtételének ellenőrzését;
m) a külképviseletekre vonatkozó tűz- és munkavédelmi, valamint munkabiztonsági előírások betartásáért és betartatásáért;
n) a külképviselet egyedi tűz- és munkavédelmi szabályzatának – a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium munkavédelmi, valamint tűzvédelmi szabályzatáról szóló normatív utasítással összhangban történő – elkészítéséért, felülvizsgálatáért és
o) a külképviselet tagja számára a tartós külszolgálati munkakör átvételekor és munkába lépéskor, illetve az előírásoknak megfelelő rendszerességgel történő, a külképviseletre érvényes tűz- és munkavédelmi szabályokról szóló oktatás megtartatásáért.
(2) Ha a külképviselet nem gazdasági régió részeként működik, és a külképviseletnek nincs gazdasági vezetője, az első beosztott diplomata, illetve az első beosztott konzul felel a gazdasági felelős munkájának közvetlen irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért, ha a külképviselet vezetője ezt a jogkört a tartós külszolgálati munkaköri leírásban rögzítve írásban átruházta rá. A külképviselet vezetője az első beosztott diplomatán vagy az első beosztott konzulon, valamint a gazdasági munkatárson kívül a külképviselet más tagjára a gazdálkodással kapcsolatban őt megillető jogköreit vagy azok meghatározott részét nem ruházhatja át. A külképviselet gazdálkodása tekintetében a külképviselet vezetője és az első beosztott diplomata vagy első beosztott konzul egymást helyettesítik.
12. § (1) Ha a külképviselet gazdasági régió részeként működik, a 11. § (1) bekezdés a)–k) pontjában meghatározott feladatok ellátásáért a regionális gazdasági igazgató felelős az egész gazdasági régió tekintetében.
(2) A regionális gazdasági igazgató szakmai munkavégzését a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő helyettes államtitkára, a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő szervezeti egységen keresztül közvetlenül irányítja.
(3) A regionális gazdasági igazgató
a) közvetlenül irányítja, felügyeli és ellenőrzi az illetékességi körébe tartozó gazdasági régióhoz tartozó vagyonnal (különösen pénzeszközök, értékek, tárgyi eszközök, ingó, ingatlanvagyon) történő gazdálkodást, üzemeltetést;
b) támogatja a gazdasági régióhoz tartozó külképviseletek szakmai feladatellátását;
c) felelős az irányítása és felügyelete alatt működő gazdasági régió szabályszerű, hatékony és gazdaságos működéséért;
d) közvetlenül irányítja és felügyeli a gazdasági régióhoz tartozó külképviseleteken a gazdálkodási és üzemeltetési feladatokat ellátó kihelyezettek, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársak és munkavállalók tevékenységét; és
e) felelős – a 10. § (1) bekezdés a)–e) pontja kivételével – a külképviselet gazdálkodásában részt vevők munkaköri leírásainak elkészítéséért, aktualizálásáért.
(4) A regionális gazdasági igazgatót akadályoztatása esetén a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő szervezeti egység által a munkaköri leírásában a regionális gazdasági igazgató helyettesítésével megbízott gazdasági vezető, annak hiányában gazdasági felelős helyettesíti.
(5) A regionális gazdasági igazgató, valamint a helyettesítés idejére a regionális gazdasági igazgató helyettesítésével megbízott gazdasági vezető, vagy a gazdasági felelős önálló kiadmányozási jogkörrel rendelkezik a hatás- és felelősségi körébe tartozó feladatok tekintetében.
(6) Ha a gazdasági régióban nincsen a regionális gazdasági igazgató helyettesítésével megbízott kihelyezett, úgy a régióhoz tartozó külképviseletek tekintetében a gazdálkodási feladatok irányítását az érintett külképviselet-vezetők, együttes távollétük esetén, az első beosztott diplomaták, első beosztott konzulok látják el, amely során a gazdálkodási ügyekkel kapcsolatban kiadmányozási jogkört gyakorolnak.
13. § (1) A külképviselet gazdálkodásának összetettségére, a külképviselet tagjainak létszámára, a külképviselet által kezelt állami tulajdonú ingatlanok méretére és egyéb, a gazdálkodást befolyásoló körülményekre figyelemmel a külképviselet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a külképviselet vezetőjének, vagy gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató közvetlen irányításával gazdasági vezető látja el.
(2) A külképviselet gazdasági vezetője tevékenysége ellátása során szervezi, irányítja és ellenőrzi a külképviselet gazdálkodási feladatait. A kihelyező szerv döntése alapján munkáját gazdasági felelős, gazdasági ügyintéző, gazdasági asszisztens, valamint adminisztratív technikai személyzet is segítheti. A külképviselet gazdasági vezetője látja el a gazdasági felelős, a gazdasági ügyintéző, valamint a gazdasági asszisztens munkakörébe tartozó feladatokat is, ha ezen munkakörök nem kerülnek betöltésre.
(3) A külképviselet gazdasági vezetője felel a külképviselet vezetője vagy gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató által meghatározott szakmai feladatok gazdálkodási, technikai, logisztikai ellátásáért. A külképviselet gazdasági vezetője irányítja, felügyeli és ellenőrzi a külképviselet gazdálkodásában részt vevő 10. § (1) bekezdés g) és k) pontjában, valamint a 10. § (2) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott személyek tevékenységét.
(4) A külképviselet gazdasági vezetője a hatáskörébe tartozó ügyekben folyamatosan kapcsolatot tart a helyi hatóságokkal és közigazgatási szervekkel.
(5) A külképviselet gazdasági vezetője felel
a) az időszakos adatszolgáltatásért az előirányzat-felhasználás állapotáról a kötelezettségvállalók és a kihelyező szerv felé;
b) a külképviselet költségvetési keret kiemelt előirányzatait nem képező, a kihelyező szerv külképviseletek igazgatása költségvetése terhére folyósított pénzeszközök szabályszerű felhasználásáért és szükség szerinti elszámolásáért;
c) a gyermeknevelési költségtérítésre való jogosultságot alátámasztó iskolalátogatási igazolások, valamint a devizailletmény-pótlékra való jogosultságot igazoló távolléti nyilatkozatok nyilvántartásáért, valamint
d) a tartós külszolgálati munkaköri leírásában rögzítettek szerint a külképviselet gazdálkodásában részt vevők – vagy azok egy részének, valamint a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerint foglalkoztatottak – munkavégzésének irányításáért, felügyeletéért.
14. § A gazdasági felelős felel mindazon, a külképviselet gazdálkodásához kapcsolódó tevékenység ellátásáért, amelyeket e rendelet más személy feladatkörébe nem utal. A külképviselet gazdasági felelőse ellátja a gazdasági vezető, valamint a gazdasági asszisztens munkakörébe tartozó feladatokat is, ha ezen munkakörök nem kerülnek betöltésre.
15. § A gazdasági ügyintéző felel
a) a külképviselet házipénztárának kezeléséért;
b) a banki átutalások teljesítéséért és a külképviselet folyószámláinak kezeléséért;
c) a 27. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel a pénzügyi ellenjegyzői, érvényesítői feladatkörök ellátásáért;
d) a külképviselet pénzügyi nyilvántartásának naprakész vezetéséért és rögzítéséért;
e) a jogszabályban előírt nyilvántartások naprakész vezetéséért;
f) a külképviselet leltárfelelősi és leltárkezelési, -nyilvántartási feladatainak ellátásáért;
g) a beszerzések és közbeszerzések lebonyolításában történő közreműködésért, ennek keretében különösen a szükséges árajánlatok begyűjtéséért és
h) a regionális gazdasági igazgató, a külképviselet gazdasági vezetője, illetve a gazdasági felelős munkájának támogatásáért.
16. § (1) A pénztárellenőr és a pénztárellenőr-helyettes a külképviselet vezetőjének és – gazdasági régió működése esetén – a regionális gazdasági igazgatónak együttes javaslata alapján a kihelyező vezető által írásban kijelölt, a külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett beosztott diplomata.
(2) A pénztárellenőrt távollétében a pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkört ellátó kihelyezett (a továbbiakban: pénztárellenőr-helyettes) helyettesíti.
(3) A pénztárellenőr és a pénztárellenőr-helyettes hiánya, illetve együttes akadályoztatása esetén a pénztárellenőri feladatokat a külképviselet vezetője, vagy a külképviselet-vezető hiányában a gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató látja el.
(4) A pénztárellenőri és a pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkör betöltésének feltétele a pénztárellenőri feladatok ellátásához kapcsolódó, a kihelyező szerv által szervezett oktatáson való részvétel és az ahhoz kapcsolódó vizsga legalább „megfelelt” eredménnyel történő teljesítése.
(5) A pénztárellenőri és a pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkörök önálló munkakörként nem láthatók el. A pénztárellenőri és a pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkört, illetve annak ellátási kötelezettségét az érintett kihelyező okiratában és munkaköri leírásában rögzíteni kell.
(6) A pénztárellenőr – akadályoztatása esetén a pénztárellenőr-helyettes – felel a rendszeres és a rendkívüli pénztárellenőrzés végrehajtásáért.
(7) A pénztárellenőr – akadályoztatása esetén a pénztárellenőr-helyettes – a rendszeres pénztárellenőrzés során legalább havonta írásbeli nyilatkozatot készít. A pénztárellenőr – akadályoztatása esetén a pénztárellenőr-helyettes – pénzügyi eltérés esetén jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodás felügyeletét ellátó szervezeti egység részére azonnal felterjeszti.
(8) A pénztárellenőr legalább félévente előre be nem jelentett, a külképviselet-vezető, gazdasági régió esetén a regionális gazdasági igazgató által elrendelt időpontban rendkívüli pénztárellenőrzést végez, mely során a rendszeres pénztárellenőrzés elvégzésén túl
a) elrendeli az ellenőrzés időpontja szerinti pénztárzárást és a banki egyenlegek egyeztetését,
b) ellenőrzi az elszámolásra kiadott előlegek szabályszerű kezelését,
c) gondoskodik a rendszeres pénztárellenőrzéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról,
d) véletlenszerű mintavétellel ellenőrzi a tárgyi eszközök nyilvántartását, ennek keretében legalább három leltárkörzetre kiterjedően teljes körű ellenőrzést végez,
e) véletlenszerű mintavétellel ellenőrzi a készletek nyilvántartását,
f) tételesen ellenőrzi a gazdálkodáshoz és a konzuli tevékenységhez kapcsolódó pénzkezelést és a szigorú számadás alá vont bizonylatokat, a bizonylati rend és fegyelem megtartását,
g) gondoskodik a biztonsági pénzkészlet ellenőrzéséről, valamint
h) a megelőző pénztárellenőrzéstől számított időszakra vonatkozóan tételesen ellenőrzi a hozzátartozói nyilatkozatok, iskolalátogatási nyilatkozatok meglétét.
(9) Gazdasági régió működése esetén a rendszeres pénztárellenőri, valamint a rendkívüli pénztárellenőrzés során a (8) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrzési feladatokat, valamint a (8) bekezdés a) pontjában meghatározott bankszámlákkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat kizárólag a gazdasági régió központjában feladatot ellátó pénztárellenőr végezheti el.
(10) A külképviselet részeként működő, önálló költségvetéssel és vezetéssel nem rendelkező nem önálló külképviselet (a továbbiakban: nem önálló külképviselet) esetében a pénztárellenőrzést elrendelő vezető döntése alapján a pénztárellenőrzés az irányítást ellátó külképviselet pénztárellenőrzésével összevontan is elvégezhető, amely során a nem önálló külképviselet helyszíni pénztárellenőrzése csak évente egy alkalommal kötelező. Ha nem kerül sor helyszíni ellenőrzésre, úgy a szükséges iratok postai, elektronikus vagy online úton, audiovizuális eszközök igénybevételével is bekérhetők, bemutathatók. Az online ellenőrzés felvétele előzetes tájékoztatást követően rögzíthető.
17. § (1) A gondnok
a) ellátja a külképviseleti ingatlanok és ingóságok rendeltetésszerű működtetésével, karbantartásával és javításával kapcsolatos feladatokat;
b) ellátja a tárgyi eszközök leltározásával, selejtezésével kapcsolatos feladatokat;
c) vezeti a készletekkel, eszközökkel kapcsolatos nyilvántartásokat;
d) a feladatkörét érintően közreműködik a beszerzések lebonyolításában;
e) feladatkörét érintően irányítja, felügyeli a külképviselet szerződéses külső szolgáltatóinak tevékenységét; és
f) feladatkörét érintően irányítja, felügyeli a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókat, házastársakat.
(2) A gondnok tartós külszolgálati munkakört elláthatja a Külszoltv. szerint tartós külszolgálatra kihelyezett, valamint a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerint foglalkoztatott munkavállaló is.
18. § (1) A karbantartó
a) ellátja a külképviseleti ingatlanok és ingóságok rendeltetésszerű működtetésével, karbantartásával és javításával kapcsolatos feladatokat;
b) feladatkörét érintően irányítja, felügyeli a külképviselet szerződéses külső szolgáltatóinak tevékenységét; és
c) a feladatkörét érintően közreműködik a beszerzések lebonyolításában.
(2) Karbantartó munkakört a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerint foglalkoztatott munkavállaló tölthet be.
19. § (1) A hivatalsegéd
a) ellátja a külképviselet beszerzési feladatait;
b) ellátja a külképviseleti ingatlanok és ingóságok rendeltetésszerű működtetésével, karbantartásával, javításával és takarításával kapcsolatos feladatokat;
c) feladatkörét érintően irányítja, felügyeli a külképviselet szerződéses külső szolgáltatóinak tevékenységét;
d) részt vesz a tárgyi eszközök leltározásával, selejtezésével kapcsolatos feladatok ellátásában;
e) vezeti a készletekkel, eszközökkel kapcsolatos nyilvántartásokat; és
f) részt vesz a külképviselet rendezvényeivel, delegációival kapcsolatos feladatok ellátásában.
(2) A hivatalsegéd tartós külszolgálati munkakört elláthatja a Külszoltv. szerint tartós külszolgálatra kihelyezett, valamint a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerint foglalkoztatott munkavállaló is.
20. § (1) A gépkocsivezető, külképviseleti gépkocsivezető
a) ellátja a külképviseleti gépjárművek rendeltetésszerű működtetésével, karbantartásával, javításával, takarításával kapcsolatos feladatokat;
b) ellátja külképviseleti garázs működtetésével, takaríttatásával, takarításával kapcsolatos feladatokat;
c) a feladatkörét érintően közreműködik a beszerzések lebonyolításában; és
d) részt vesz a külképviselet rendezvényeivel, delegációival kapcsolatos feladatok ellátásában.
(2) A gépkocsivezető tartós külszolgálati munkakört elláthatja a Külszoltv. szerint tartós külszolgálatra kihelyezett, valamint a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerint foglalkoztatott munkavállaló is.
21. § (1) A külképviselet vezetője – gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató – a külképviselet gazdálkodásában részt vevők egyes feladat- és felelősségi körei között a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő helyettes államtitkárának előzetes engedélyével, az érintett külképviselet vagy gazdasági régió gazdálkodását befolyásoló körülmények és a munkatársak végzettségének, képzettségének figyelembevételével, a gazdálkodási folyamatok racionalizálása céljából átcsoportosítást hajthat végre, feladatokat vonhat össze.
(2) A külképviselet vezetője, gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató a külképviseleten befizetett bevételek, illetve kiadások kezelésének érdekében pénzkezelési feladatkörrel bízhatja meg a külképviselet bármely tagját, ha ez a munkaköri leírásában szerepel. A pénzkezelőt a vonatkozó jogszabályokban előírt kártérítési és fegyelmi felelősség terheli. Külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló abban az esetben bízható meg pénzkezelési feladatkörrel, ha a fogadó állam vonatkozó jogszabálya alapján a pénzkezelő az elszámolási kötelezettséggel átvett pénzeszközökben bekövetkezett hiány esetén vétkességére tekintet nélkül a teljes hiányt köteles megtéríteni.
(3) A külképviselet vezetője, gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató a külképviseleti raktárkészletek kezelésének érdekében raktárkezelési feladatkörrel bízhatja meg a külképviselet bármely tagját, ha ez a munkaköri leírásában szerepel. A raktárkezelőt a vonatkozó jogszabályokban előírt leltár-, kártérítési és fegyelmi felelősség terheli. A külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló abban az esetben bízható meg raktárkezelési feladatkörrel, ha a fogadó állam vonatkozó jogszabálya alapján a raktárkezelő az elszámolási kötelezettséggel átvett raktárkészletekben bekövetkezett hiány esetén vétkességére tekintet nélkül a teljes hiányt köteles megtéríteni.
(4) A külképviselet gazdálkodását a külképviselet tagjai közül a külképviselet vezetője – gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató –, valamint a pénztárellenőr és a pénztárellenőr-helyettes jogosult és köteles ellenőrizni.
A KÜLKÉPVISELET GAZDÁLKODÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
3. Az előirányzati keret megállapítása és rendelkezésre bocsátása
22. § (1) Az előirányzati keretet a külképviselet várható kiadásaira figyelemmel a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő helyettes államtitkára állapítja meg és a külképviseletek gazdálkodásának felügyeletéért felelős szervezeti egység veszi nyilvántartásba, a külképviselet-vezető, gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató javaslatának figyelembevételével.
(2) Ha a kihelyező szerv az előirányzati keretet a költségvetési év január 1-jéig nem állapítja meg, akkor a költségvetési évet megelőző évre a külképviselet részére jóváhagyott eredeti költségvetési keret alapján
a) a személyi jellegű kiadások tekintetében az eredeti előirányzati keret 70%-áig, a személyi jellegű kiadásokon belül a külképviselet állományába tartozó, Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerinti személyek tekintetében az eredeti előirányzati keret 100%-áig,
b) a dologi kiadások tekintetében az eredeti előirányzati keret 85%-áig, a dologi kiadásokon belül az ingatlanbérleti díj tekintetében az eredeti előirányzati keret 100%-áig,
c) beruházás, felhalmozás tekintetében az eredeti előirányzati keret 20%-áig
terjedő mértékben vállalható kötelezettség.
23. § (1) Az előirányzati keret a költségvetési év során előirányzat-módosítással növelhető, illetve csökkenthető, ha szükségessé válik a közfeladatok változásával kapcsolatban, jelentős árfolyamváltozás, megtakarítási intézkedés hatására, illetve kihelyező szerv egyéb döntése alapján.
(2) A külképviselet-vezető, gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató jogosult az előirányzati keret kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításának a kihelyező szerv felé történő kezdeményezésére. Az előirányzati keret kiemelt előirányzatokon belüli, a rovatok közötti átcsoportosítását a költségvetési előirányzatok vezetéséért felelős személy kezdeményezésére a külképviselet-vezető, vagy gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató hagyja jóvá, és kihelyező szerv hajtja végre.
(3) A külképviseletek bevételei – a szponzori bevételek kivételével – a kihelyező szerv bevételeit képezik, azok a külképviselet előirányzati keretét nem növelik, azok felhasználására a külképviselet saját hatáskörben nem jogosult.
24. § (1) A kihelyező szerv az előirányzati keretet időszakonként, forintban vagy más pénznemben, az előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére a külképviselet 32. § (1) bekezdése szerinti fizetési számlájára történő átutalással, ellátmányként bocsátja a külképviselet rendelkezésére.
(2) Ha az adott országban a biztonságos számlamozgásokat veszélyeztető helyzet áll fenn vagy alakul ki, a kihelyező szerv a külképviselet finanszírozását a kihelyező szerv előzetes írásos engedélye alapján készpénz diplomáciai futár – szükséges időszakonként történő – igénybevételével történő kiszállításával, vagy közvetítő külképviselet bevonásával biztosíthatja.
4. Az előirányzati keret felhasználása
25. § (1) A külképviselet vagy gazdasági régió – az idő- és feladatarányos gazdálkodás elvének szem előtt tartásával – a külképviselet működtetését szolgáló előirányzati kerettel úgy gazdálkodik, hogy a külképviselet működtetését szolgáló előirányzati keret felhasználása egyenletes és kiszámítható legyen.
(2) Az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, az Ávr. 57. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a kétszázezer forintot el nem érő kifizetés teljesítéséhez is szükséges a teljesítés igazolása. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nélküli kifizetések esetében, ha a pénzügyi fedezet meglétét az érvényesítő fedezet hiányában nem igazolja, a pénzügyi felelősség a kifizetőt terheli.
(3) Ha a kötelezettségvállalásra forinttól eltérő más pénznemben kerül sor, a kötelezettségvállalás összegét a 7. § (3)–(5) bekezdése alapján kell forintra átszámítani, és a kötelezettségvállalást forintösszegben kell az Ávr. 56. §-a alapján vezetett nyilvántartásban rögzíteni, illetve ha a kötelezettségvállalás nem elektronikus dokumentumban kerül rögzítésre, akkor a forintösszeget a kötelezettségvállalás eredeti dokumentumán kell feltüntetni.
(4) A kötelezettségvállalás nem magyar nyelven kiállított dokumentumához, ingatlan adásvételi szerződés esetében teljes körű, hiteles, egyébként kivonatos, nem hiteles magyar nyelvű fordítást is kell csatolni, vagy a dokumentumon fel kell tüntetni. Az idegen nyelven kiállított, külképviselet által befogadott számlához vagy egyéb pénzügyi bizonylathoz kivonatos, nem hiteles magyar nyelvű fordítást is csatolni kell, vagy a dokumentumon fel kell tüntetni.
(5) A bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni – az Ávr. 59. § (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel – kizárólag utalványozást követően lehet. Az Ávr. 59. § (5) bekezdésében meghatározottakon túl nem kell utalványozni az elszámolt realizált árfolyam-különbözetet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra az Ávr. 59. § (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel a teljesítés igazolását és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.
(6) A kiadások érvényesítése, utalványozása önbizonylat kiállításával történik, ha a külképviselet gazdálkodási feladatellátása során – figyelembe véve az adott állomáshely országának pénzügyi szabályozóit, hagyományait és gyakorlatát – bizonylat beszerzésére nincs lehetőség, vagy nincs lehetőség olyan bizonylat beszerzésére, amely tartalmazza legalább
a) a bizonylat kibocsátásának dátumát,
b) a kibocsátó megnevezését,
c) az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás megnevezését, mennyiségi egységét, mennyiségét és
d) a fizetendő összeg mértékét és pénznemét.
(7) Az önbizonylaton
a) az önbizonylat megnevezését,
b) az önbizonylat azonosítóját és keltét,
c) az értékesített termék, illetve a nyújtott szolgáltatás megnevezését, mennyiségét és egységárát,
d) a kifizetett összeg mértékét és pénznemét,
e) a beszerző, illetve a szolgáltatást igénybe vevő személy nevét, aláírását és büntetőjogi felelősségi nyilatkozatát,
f) a teljesítésigazoló nevét, aláírását és a teljesítésigazolás dátumát és
g) a pénztárellenőr aláírását
kell feltüntetni.
26. § (1) A külképviseleten kötelezettségvállalói jogkört az a Külszoltv. szerint tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő láthat el, aki részt vett a kihelyező szerv által külképviseleti gazdálkodási ismeretekből szervezett felkészítésen, és legalább „megfelelt” eredménnyel vizsgát tett. Ha a külképviselet állományában nincs olyan kihelyezett, aki külképviseleti gazdálkodási ismeretekből sikeres vizsgát tett, a kötelezettségvállalói jogkört átmenetileg a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő helyettes államtitkára által kijelölt személy gyakorolja.
(2) Az előirányzati keret terhére kötelezettségvállalásra
a) a külképviselet-vezető, távollétében vagy akadályoztatása esetén az első beosztott diplomata vagy első beosztott konzul, rendkívüli esetben együttes távollétük esetén a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő helyettes államtitkára által kijelölt személy;
b) ha a külképviselet részeként kulturális intézet működik, a kulturális intézet szakmai feladatainak ellátására biztosított előirányzati keret tekintetében – ideértve a kulturális intézet részére munkát végző, külképviselet által foglalkoztatott házastársat, vagy munkavállalót is – az intézetigazgató, távollétében vagy akadályoztatása esetén a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv előzetes engedélyével az a) pontban meghatározott személy az ott meghatározott rendben;
c) ha a külképviseleten szakdiplomata működik, a szakmai feladatainak ellátására biztosított előirányzati keret tekintetében a szakdiplomata, távollétében vagy akadályoztatása esetén a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv előzetes engedélyével az a) pontban meghatározott személy az ott meghatározott rendben
jogosult.
(3) Gazdasági régió működése esetén kötelezettségvállalásra jogosult
a) a régióhoz tartozó külképviseletek esetében, a külképviseletek működtetését szolgáló előirányzata tekintetében a regionális gazdasági igazgató, távollétében vagy akadályoztatása esetén ha a régióban van megfelelő végzettséggel, képzettséggel rendelkező gazdasági munkatárs, akkor a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő szervezeti egysége által kijelölt helyettesítő személy, ilyen munkatárs hiányában a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt helyettesítő személy, azzal, hogy a helyettesítő kötelezettséget kizárólag a helyettesítés idején el nem halasztható esetekben vállalhat;
b) a régióhoz tartozó külképviseletek esetében, a külképviselet szakmai feladatellátását szolgáló előirányzata tekintetében az egyes külképviseletek vezetői a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott helyettesítési rendben;
c) az intézetigazgató, távollétében vagy akadályoztatása esetén a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv előzetes engedélyével a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy az ott meghatározott rendben, ha a gazdasági régióhoz tartozó külképviselet részeként kulturális intézet működik, a kulturális intézet szakmai feladatainak ellátására biztosított előirányzati keret tekintetében;
d) a szakdiplomata a szakmai feladatainak ellátására biztosított előirányzati keret tekintetében, ha a gazdasági régióhoz tartozó külképviseleten másik minisztériumtól áthelyezett szakdiplomata működik.
(4) A külképviseleten utalványozásra jogosult,
a) ha a külképviselet részeként kulturális intézet működik, a kulturális intézet szakmai feladatainak ellátására biztosított előirányzati keret kivételével valamennyi előirányzat tekintetében a külképviselet vezetője, a külképviselet vezetője távollétében vagy akadályoztatása esetén az első beosztott diplomata vagy az első beosztott konzul;
b) ha a külképviselet részeként kulturális intézet működik, a kulturális intézet szakmai feladatainak ellátására biztosított előirányzati keret tekintetében az intézetigazgató, az intézetigazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv előzetes engedélyével az a) pontban meghatározott személy, az ott meghatározott rendben;
c) gazdasági régió működése esetén, a kulturális intézet szakmai feladatainak ellátására biztosított előirányzati keret kivételével valamennyi előirányzat tekintetében a regionális gazdasági igazgató, a regionális gazdasági igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén, ha a régióban van megfelelő végzettséggel, képzettséggel rendelkező gazdasági munkatárs, akkor a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő helyettes államtitkára által kijelölt helyettesítő személy, ilyen munkatárs hiányában pedig az a) pontban meghatározott személy, az ott meghatározott rendben.
27. § (1) Az előirányzati keret terhére történő kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére és az érvényesítésre az Ávr. 60. § (1) bekezdésében rögzített összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével a regionális gazdasági igazgató, a gazdasági vezető, gazdasági felelős, gazdasági ügyintéző, illetve gazdasági asszisztens (a továbbiakban együtt: gazdasági feladatkört ellátó kihelyezett) írásban jogosult, ha rendelkezik a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és pénzügyi-számviteli szakképzettséggel, továbbá részt vett a kihelyező szerv által szervezett, a külképviseletek gazdálkodásáról szóló felkészítésen, valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgát legalább „megfelelt” eredménnyel teljesítette.
(2) Ha a külképviseleten a pénzügyi ellenjegyzésre vagy az érvényesítésre jogosult személyek mindegyike akadályoztatva van, a pénzügyi ellenjegyzést, illetve az érvényesítést a kihelyező szervnek a külképviseletek gazdálkodása irányításáért felelős szervezeti egységének vezetője által kijelölt, a kihelyező szerv gazdasági vezetője által pénzügy ellenjegyzésre írásban feljogosított, a kihelyező szerv állományába tartozó személy látja el.
28. § A teljesítés igazolására a kötelezettségvállaló vagy a külképviselet-vezető, vagy gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató által – az adott kötelezettségvállaláshoz vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan – írásban kijelölt kihelyezett jogosult.
29. § (1) A külképviselet gazdálkodási tevékenysége során, tekintettel a külképviseletek gazdálkodásában részt vevők alacsony létszámára, nem kell alkalmazni az Ávr. 60. § (2) bekezdését. Az ilyen típusú kötelezettségvállalások esetében mind a rendszeres, mind a rendkívüli pénztárellenőrzés során, valamint a belső ellenőrzések esetében az ellenőrzést végző fokozott ellenőrzést végez.
(2) Ha a külképviseleten – annak létrehozása vagy megszüntetése, vagy előre nem tervezhető, váratlan esemény miatt, továbbá válsághelyzetek esetén – a gazdálkodáshoz szükséges személyi feltételek nem biztosítottak, a kihelyező szerv felhatalmazhatja másik külképviselet külképviselet-vezetőjét a külképviselet létrehozásával vagy megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségek vállalására, a teljesítés igazolására és az utalványozására, valamint a másik külképviselet gazdasági feladatkört ellátó kihelyezett személyét a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére és az érvényesítésre.
(3) Az előirányzati keret felhasználása tekintetében az Ávr. 60. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartást a külképviselet vezeti.
5. Az előirányzati keret felhasználásának különös szabályai
30. § (1) A külképviselet vagy gazdasági régió működése esetén a gazdasági régió a pénzügyi kihatással járó gazdasági eseményeket a kihelyező szervre irányadó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök rendelkezéseinek megfelelően folyamatosan, naprakészen rögzíti a külképviselet részére rendszeresített pénzügyi részletező nyilvántartó programban. A részletező nyilvántartásban az adott időszakban rögzített adatokat havonta kell lezárni. Az adott időszak lezárt részletező nyilvántartását és az azt alátámasztó számviteli bizonylatokat havonta kell megküldeni a kihelyező szerv részére. A részletező nyilvántartásban csak olyan gazdasági esemény rögzíthető, amelyhez a fogadó ország jogának megfelelő számviteli bizonylat rendelkezésre áll. Ha ez a számviteli bizonylat nem felel meg a 25. § (6) bekezdésében foglaltaknak, akkor a 25. § (7) bekezdése szerinti önbizonylatot kell kiállítani.
(2) A kötelezettségvállalások, a számviteli bizonylatok eredeti vagy hitelesített másolati példányait a kihelyező szerv közjogi szervezetszabályozó eszközében foglaltak és az Áhsz. 52. §-ában meghatározottak szerint kell a külképviseleten vagy a kihelyező szerv székhelyén a vonatkozó számviteli jogszabályokban foglalt határidőig megőrizni.
31. § (1) A kihelyezettet és a külképviselet által foglalkoztatott házastársat megillető járandóság számfejtése a külképviselet adatszolgáltatása alapján, a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő szervezeti egységén, központosítottan történik a központosított illetményszámfejtés keretében. A juttatás kifizetéséről a kihelyező szerv gondoskodik, kivéve azon esetekben, melyeknél a 24. § (2) bekezdése szerinti engedély alapján a számfejtési körbe tartozók juttatásainak részleges kifizetéséről a külképviselet gondoskodik. Nemzetbiztonsági érdekből a központosított illetményszámfejtési rendszer offline üzemmódban kerül telepítésre a kihelyező szerv részére.
(2) A külképviselet által nyújtott támogatásra, adományra, segélyre és más ellenérték nélküli felajánlásra a Külszoltv. 35. §-át és a nemzetközi fejlesztési és humanitárius segítségnyújtás keretében adott támogatások esetében a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényt kell alkalmazni.
(3) A külképviselet ingatlan vásárlására, hasznosítására, értékesítésére vonatkozó szerződést, valamint ingatlanbérleti szerződést kizárólag a kihelyező szerv előzetes írásbeli jóváhagyása alapján köthet, módosíthat, illetve mondhat fel.
(4) A külképviselet-vezető részére – a külföldön történő szolgálatteljesítés idejére – személyes gépkocsihasználatot a kihelyező szerv vezetője engedélyezhet. A gépkocsihasználat feltételeit a kihelyező szerv közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.
(5) A külképviselet egyes működési költségeinek, egyes rendezvények kiadásainak részbeni vagy teljes átvállalása céljából pénzbeli hozzájárulást (a továbbiakban: szponzori bevétel) fogadhat el. A szponzori bevétel elfogadására szponzori szerződés aláírását követően kerülhet sor. Szponzori szerződést kizárólag a külképviselet vezetője, távollétében vagy akadályoztatása esetén az első beosztott diplomata vagy első beosztott konzul köthet.
(6) Ha vendéglátás keretében igénybe vett szolgáltatásnál a szervizdíj, illetve borravaló (a továbbiakban együtt: szervizdíj) az adott külképviselet országának pénzügyi szabályozása, illetve gyakorlata alapján nem kerül feltüntetésre a pénzügyi bizonylaton, a szervizdíj elszámolásához is önbizonylatot kell kiállítani. A számlán fel nem tüntetett szervizdíj összege nem haladhatja meg a bizonylat értékének tíz százalékát. Az adott külképviselet fogadó államában kialakult szokásjog figyelembevételével a kihelyező szerv előzetes írásbeli engedélyével a szervizdíj legfeljebb huszonöt százalékig megemelhető. A számlán feltüntetett szervízdíj összege elszámolható kiadásként, ha a fogadó államban megszokott mértéket nem lépi túl, és a számlán vagy önbizonylaton feltüntetésre kerül.
(7) A mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvény Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, Külképviseletek igazgatása cím (a továbbiakban: Külképviseletek igazgatása cím) olyan kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni a külképviselet decemberben kiutalt ellátmányának a január havi működési kiadások fedezetét képező részét, valamint a 35. § (1) bekezdése alapján képzett biztonsági pénzkészletének a költségvetési év december 31-éig fel nem használt összegét, amely a Külképviseletek igazgatása cím részére az Ávr. 152. § (2) bekezdésében meghatározott befizetési kötelezettség teljesítését követően tárgyévi előirányzatként visszahagyásra kerül, azzal, hogy az így képződött maradvány összege nem haladhatja meg a Külképviseletek igazgatása cím költségvetési évi módosított működési kiadási előirányzatának az 1/12-ed részét.
(8) A (7) bekezdés szerint képződött költségvetési maradvány terhére a költségvetési évet követő év december 31-ét követően is a Kormány döntése nélkül vállalható kötelezettség és teljesíthető kifizetés.
6. A külképviselet számlavezetése, pénz-, letét- és értékkezelése
32. § (1) A külképviselet a kiadásait, illetve a bevételeit elsősorban banki átutalással, bankkártya használatával, vagy egyéb készpénzkímélő fizetési módok alkalmazásával teljesíti, illetve szedi be. Ebből a célból a külképviselet a fogadó államban, illetve szükség esetén harmadik országban fizetési számlát nyithat és – figyelembe véve a fogadó állam pénzügyi hagyományait és gyakorlatát, illetve a gazdaságossági szempontokat – operatív lízingszerződést köthet, bankgaranciát vehet igénybe, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt igényelhet, illetve pénzutalványt vagy csekket fogadhat el, csekket bocsáthat ki.
(2) A külképviselet kizárólag a kihelyező szerv előzetes engedélyével jogosult bankszámla-, bankkártya-használatra, valamint pénzügyi lízingre vonatkozó szerződést kötni, módosítani, illetve megszüntetni, valamint bankgaranciát igénybe venni. A csekk, pénzutalvány, illetve egyéb, a banki átutalástól, illetve a készpénz használatától eltérő fizetési mód bevezetését a kihelyező szerv előzetesen írásban engedélyezi. Ha a fogadó állam konkrét pénzügyi intézmény kötelező igénybevételét nem írja elő, a külképviselet-vezető, gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató a gazdaságossági és biztonsági szempontokat figyelembe véve választja ki azt a pénzügyi intézményt, akitől az (1) bekezdés szerinti pénzügyi tevékenységet igénybe veszi.
(3) A kihelyező szerv előzetes jóváhagyásával, a külképviselet működtetése, illetve feladatainak ellátása érdekében fennálló indokoltság és a pénzügyi kockázatok mérlegelése alapján készpénz-helyettesítő fizetési eszköz biztosítható a külképviselet bármely tagja részére. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának szabályait a külképviselet-vezető, gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató a 9. § (1) bekezdése szerinti utasításban írásban szabályozza.
(4) A fizetési számlához és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz likviditási keret vagy hitelkártya csak akkor kapcsolódhat, ha a fogadó állam sajátosságai ezt elengedhetetlenné teszik, és a külképviselet az annak alkalmazásával eszközölt kiadásokat a pénzügyi intézmény által meghatározott kamatmentes visszafizetési határidőn belül rendszeresen kiegyenlíti, továbbá a hitelkeret fedezetének a működési számlán folyamatosan rendelkezésre kell állnia, amellyel összességében nem keletkezik adósság a külképviselet vonatkozásában. A fizetési számlához és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz likviditási keret vagy hitelkártyához kapcsolódó egyenleg a költségvetési év utolsó napján negatív előjelű nem lehet. A kihelyező szerv a hitelkártya igénybevételéről és annak havonta összesített forgalmáról, időszaki egyenlegéről tárgynegyedévet követő 20. napig írásban tájékoztatja az államadósság kezeléséért felelős minisztert.
(5) Ha az adott országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami a biztonságos számlamozgásokat veszélyezteti, a külképviselet a kifizetéseit a házipénztárába bevételezett készpénzből teljesítheti, mérlegelve a készpénzhasználatból, -szállításból és -tárolásból eredő biztonsági kockázatokat.
(6) A külképviselet tagjai járandóságainak nem banki átutalással történő kifizetéséhez, valamint a külképviselet konzuli- és vízumdíjbevételeinek nem banki átutalással vagy bankkártyahasználattal történő beszedéséhez a kihelyező szerv előzetes írásbeli jóváhagyása szükséges.
33. § (1) A külképviselet a házipénztárában legfeljebb a külképviselet-vezető, vagy gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató által a 9. § (2) bekezdése szerinti gazdálkodási rendre vonatkozó utasításában pénznemenként rögzített mértékű készpénzt, letétet és más olyan értéket tarthat, amely a külképviselet számadásaiban szerepel.
(2) A pénznemenkénti készpénzlimitet a fogadó államra vonatkozó biztonsági körülmények és a működéshez szükséges készpénz együttes mérlegelésével kell megállapítani.
(3) A külképviselet házipénztárán, a konzuli pénzforgalom, illetve a kulturális intézet pénzkezelő helyein kívül pénz, érték, letét nem kezelhető.
(4) A házipénztárat kizárólag pénztárosi feladatkörrel megbízott kihelyezett vagy külképviselet által foglalkoztatott házastárs kezelheti.
(5) Pénzkezelői tevékenységet a külképviselet bármely tagja elláthat, ha pénzkezelői feladatkörrel megbízásra kerül.
(6) A házipénztárral nem rendelkező külképviseleteken, ideértve az önálló költségvetéssel és vezetéssel nem rendelkező külképviseleteket is, a biztonsági pénzkészletet a külképviselet-vezető, gazdasági régió esetén a regionális gazdasági igazgató által kijelölt kihelyezett munkatárs lemez- vagy páncélszekrényében kell elhelyezni.
34. § (1) A külképviselet az általa beszedett bevételt köteles és jogosult felhasználni a külképviselet működése likviditásának fenntartására.
(2) Ha a külképviselet által beszedett vagy realizált bevétel összege meghaladja a külképviselet kiadásainak összegét, a felhalmozott többlet-likvidpénzeszközt a külképviselet a kihelyező szervnek a Magyar Államkincstárnál vezetett forintban vagy egyéb devizában vezetett keretszámlájára átutalja.
(3) Ha a fogadó államban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami a biztonságos számlamozgásokat veszélyezteti, a külképviselet a többlet-likvidpénzeszközt diplomáciai futár szükséges időszakonként történő igénybevételével a kihelyező szerv házipénztárába szállíttatja.
35. § (1) A válsághelyzet, illetve az állomáshely országában fellépő pénzpiaci válság, rendkívüli vagy szükséghelyzet során a feladatellátás biztosíthatósága, a munkatársak esetleges evakuálása, a konzuli feladatok ellátása érdekében a külképviselet a házipénztárában biztonsági pénzkészletet képez, és azt folyamatosan euróban, amerikai dollárban vagy helyi valutában rendelkezésre tartja.
(2) A biztonsági pénzkészlet összegét a külképviselet-vezető, gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató írásban határozza meg akként, hogy annak összege a külképviselet méretétől, a kihelyezettek létszámától függően legalább ötezer, legfeljebb húszezer euró vagy amerikai dollár vagy azzal egyenértékű helyi valuta. Ennél magasabb összegű biztonsági pénzkészlet meghatározásához a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő helyettes államtitkárának előzetes jóváhagyása szükséges.
(3) A biztonsági pénzkészlet felhasználása a külképviselet-vezető, gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató vagy a külképviselet-vezető engedélyével történhet. Felhasználás esetén a külképviselet vagy gazdasági régió a felhasználásról a kihelyező szervet írásban utólagosan tájékoztatja, és a biztonsági pénzkészletet haladéktalanul visszapótolja.
36. § (1) A külképviselet pénzváltása során a hivatalos pénzváltási lehetőséget veheti igénybe.
(2) Ha a helyi valuta MNB – vagy az MNB által nem jegyzett pénznem esetén az Európai Központi Bank – által közzétett, illetve szabadpiaci árfolyama között legalább tizenöt százalékos, nyereségjellegű, igazolható eltérés van, a külképviselet-vezető, gazdasági régió működése esetén a regionális gazdasági igazgató engedélyével a gazdasági szempontokat figyelembe véve, a kihelyező szerv utólagos tájékoztatása mellett, a szükséges mértékben a valuta szabadpiacon is átváltható. A külképviselet-vezetőnek vagy regionális gazdasági igazgatónak különös felelősséggel kell felmérnie a szabadpiacon történő váltás kockázatait, és viselnie kell az ahhoz kapcsolódó felelősséget.
(3) A szabadpiacon történő valutaváltásnál legalább kettő kihelyezettnek vagy külképviselet által foglalkoztatott házastársnak kell jelen lennie. Rendkívüli esetben vagy válsághelyzetben a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő helyettes államtitkárának előzetes engedélyével kettőnél kevesebb kihelyezett, evakuálás esetén előzetes engedély nélkül a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló is átválthatja a valutát szabadpiacon.
(4) A szabadpiacon történő valutaváltás esetén a külképviselet a gazdasági eseményt kétséget kizáró módon önbizonylattal igazolja. Dokumentálható módon szükséges igazolni a valuta szabadpiaci árfolyama és az MNB vagy az MNB által nem jegyzett pénznem esetén az Európai Központi Bank által közzétett árfolyam közötti tizenöt százalékos eltérést, és az önbizonylatot a valutaváltásnál jelen lévő valamennyi kihelyezett külképviseleti dolgozóknak, valamint utólag a külképviselet-vezetőnek aláírásával hitelesíteni kell.
(5) A valuta hivatalos átváltása esetén az elszámolás bizonylata a pénzintézet vagy valutaváltó igazolása az átvett és az általa ellenértékként kifizetett valuták összegéről, a felszámított költségekről, valamint az alkalmazott átváltási árfolyamról.
37. § (1) A külképviseleti hálózat devizában vezetett fizetési számláihoz kapcsolódó kiadásokra és bevételekre vonatkozó árfolyamszámítási műveletek a külképviseletek havi zárási folyamata során kerülnek forintra átszámításra.
(2) Az (1) bekezdésre tekintettel az Ávr. 126. §-ában foglaltakat a külképviseletek gazdálkodásával összefüggésben – a Magyar Államkincstár szabályzatától eltérő módon –, a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszer (a továbbiakban: KKVTR) működéséhez kapcsolódóan a következők szerint kell alkalmazni:
a) a Külképviseletek igazgatása cím az egységes rovat azonosító és ÁHT-T köteles, forintban vezetett számláin teljesült pénzforgalom, a kincstári körön kívüli pénzforgalom, valamint a kompenzáció bejelentésére szolgáló űrlapon benyújtott kiadások és bevételek utólagos rendezéséről a KKVTR-en keresztül tájékoztatja a Magyar Államkincstárt a tárgyhónap vonatkozásában a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, ha ezen időpont nem teljesül, a beazonosítást vagy a rendezés felmerülését követő 5 munkanapon belül, december hónap vonatkozásában a költségvetési évet követő év január 31-éig;
b) a Külképviseletek igazgatása cím a kincstári körön belül, illetve a kincstári körön kívül vezetett fizetési számláin, valamint a házipénztáraiban, illetve valutapénztáraiban keletkezett közvetlen bevételekről és kiadásokról a kincstári körön kívüli pénzforgalom bejelentésére szolgáló űrlapon tájékoztatja a Magyar Államkincstárt, a KKVTR-en keresztül a tárgyhónap vonatkozásában a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, vagy ha ezen dátumig nem áll rendelkezésre a fogadó országban vezetett fizetési számlára vonatkozó számlakivonat, a fizetési számlákon keletkezett pénzforgalom esetében a számlakivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül, december hónap vonatkozásában a költségvetési évet követő év január 31-éig.
7. Gazdálkodási tevékenységgel összefüggő szabálytalanságok kezelése
38. § (1) Ha a gazdálkodás során a külképviselet bármely tagja szabálytalanságot észlel, arról haladéktalanul a külképviselet vezetőjét, gazdasági régió esetén a regionális gazdasági igazgatót értesíti.
(2) Ha a szabálytalansággal a külképviselet vezetője vagy a regionális gazdasági igazgató is érintett, a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő helyettes államtitkárát kell haladéktalanul értesíteni.
(3) A szabálytalanság megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket az arra jogosult haladéktalanul megteszi.
(4) A szabálytalanság érdemi kivizsgálása, és ha lehetséges, saját hatáskörben történő megszüntetése az (1) bekezdés esetén a külképviselet-vezető, valamint a regionális gazdasági igazgató feladata és felelőssége.
(5) A (2) bekezdésében meghatározott esetben a szabálytalanság kivizsgálása tekintetében a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő helyettes államtitkára jár el.
(6) Ha a külképviselet szabálytalansági vizsgálatot folytat le, a külképviselet a kihelyező szervet haladéktalanul írásban tájékoztatja.
(7) Ha elszámolási előleg vagy hivatali bankkártya használata során a kifizető nem, vagy nem szabályosan számol el az előírt határidőig, a kijelölt gazdasági feladatkört ellátó kihelyezett bejelentést tesz a kihelyező szerv külképviseletek gazdálkodását felügyelő helyettes államtitkára részére.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.
40. § A 6. § (4) bekezdése és a 9. § (2) bekezdése szerinti belső utasítást, valamint a külképviselet gazdálkodásában részt vevők – e rendelet rendelkezéseinek megfelelően módosított – munkaköri leírását az e rendelet hatálybalépését követő húsz napon belül kell felterjeszteni kihelyező szerv részére.
41. § A 16. § (10) bekezdése szerinti, a nem önálló külképviselet esetében előírt éves helyszíni pénztárellenőrzést a 2023. évtől kell alkalmazni.
42. §1
A 42. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás