7/2022. (IX. 14.) LÜ utasítás

1. § (1) Az utasítást kell alkalmazni a Legfőbb Ügyészség képviseletében (a továbbiakban: perképviselet) az ellene, illetve általa indított polgári peres és nemperes eljárásokban.

(2) Az utasítást kell alkalmazni továbbá

(3) Az utasítás hatálya nem terjed ki

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti, az utasítás hatálya alá nem tartozó közérdekű adat megismerése iránti perekben az eljáró ügyészi szerv az első-, illetve másodfokon eljáró bíróság ítéletét a Legfőbb Ügyészség Jogi Képviseleti Önálló Osztályára (a továbbiakban: Osztály) felterjeszti.

2. § (1) Az Osztály az utasítás hatálya alá tartozó ügyekben bármely bíróságnál eljárhat.

(2) Az Osztály hatáskörébe tartozik különösen

(3) Amennyiben nem a Legfőbb Ügyészség, hanem más ügyészség ellen indított perről a bíróság az ügyészséget a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg az írásbeli ellenkérelem (a továbbiakban: ellenkérelem) előterjesztésére felhívó végzés megküldésével, a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés megküldésével vagy más módon értesíti, az iratokat az illetékes főügyész haladéktalanul felterjeszti az Osztályra, és – amennyiben az indokolt – az érdemi védekezés elkészítése érdekében a 10. § (3) bekezdése szerinti véleményes jelentést tesz. A bíróságnak be kell jelenteni a perbeli jogképesség hiányát, de érdemi védekezés nem terjeszthető elő, és iratok sem küldhetők meg a bíróságnak.

(4) Ha a bíróság az ügyészség bármely szervezeti egységétől az utasítás hatálya alá tartozó perrel összefüggésben iratok megküldését kéri, a szervezeti egység vezetője a megkeresést és a megkeresés teljesítését tartalmazó iratot – előzetes egyeztetésre – az Osztálynak haladéktalanul megküldi.

(5) Ha a bíróság vagy más hatóság kártalanítás iránt a Magyar Állammal szemben indított polgári perekben ügyészségi házi iratok kiadását kéri, az ehhez szükséges legfőbb ügyészi engedély beszerzése az Osztály hatáskörébe tartozik. Ez esetben a megkeresést az érintett iratokkal és az esetleges ügyészségi érdekellentétre, közérdekre vagy egyéb különös méltánylást érdemlő esetre kitérő véleményes jelentéssel együtt az Osztályra kell megküldeni. A felterjesztett iratokat az Osztály az abban foglaltak szakmai felülvizsgálata nélkül továbbítja engedélyeztetésre.

(6) A perképviseletet országos illetékességgel az Osztály látja el.

(7) Kivételesen indokolt esetben meghatározott perbeli cselekmény elvégzésére az Osztály vezetője a perbíróság illetékességi területén működő ügyészségre beosztott ügyész részére meghatalmazást adhat a 17. § (1) bekezdése szerint.

3. § (1) Az Osztály vezetője jelenti a legfőbb ügyésznek

(2) A jelentést a közjogi legfőbb ügyész helyettes útján kell bemutatni.

4. § Az utasításban megjelölt egyes perbeli cselekményekhez vagy más intézkedésekhez a legfőbb ügyész engedélye szükséges.

5. § (1) Az Osztály a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai szerint, kérésre ellátja a felperes pertárs ügyészségi alkalmazott perbeli képviseletét.

(2) A Legfőbb Ügyészség és a pertárs ügyészségi alkalmazott a meghatalmazással egyidejűleg a perköltség viselésére külön megállapodást köt.

6. § (1) A perképviseletet az Osztályra beosztott ügyészek a polgári anyagi jogi és perrendtartási szabályok szerint, az Osztály ügyrendje és az annak részét képező kiadmányozási rend alapján látják el.

(2) Az ügyész köteles gondoskodni arról, hogy eljárási cselekményei ellenőrizhetőek legyenek. Ennek érdekében gondoskodik a tárgyalási jegyzőkönyv iratban történő elhelyezéséről; azokról a perfelvételi vagy perbeli nyilatkozatokról, valamint cselekményekről, amelyeket nem írásban tesz, illetve végez, feljegyzést készít, vagy azokat feljegyzi az ügy irataira.

(3) Ha az ügyben olyan körülmény merül fel, amely miatt egy nyilatkozat vagy perbeli cselekmény – törvényessége ellenére – hátrányosan érintheti az ügyészség alkotmányos helyzetét, illetve feladatainak ellátását, vagy újabb perre adna okot, az ügyész haladéktalanul tájékoztatni köteles erről az Osztály vezetőjét, aki dönt a nyilatkozat vagy perbeli cselekmény megtételéről vagy mellőzéséről.

7. § (1) Az Osztály vezetője és a perképviseletet ellátó ügyész az üggyel kapcsolatos bármely ügyészségi, illetve az ügyészség birtokában lévő iratot megismerhet, és arról – a minősített iratok kivételével – feljegyzést vagy másolatot készíthet. A minősített iratokba való betekintésre és azok kezelésére a minősített adat védelméről szóló legfőbb ügyészi utasítást kell alkalmazni.

(2) A perképviselet során a minősített iratok, illetve házi iratok csak akkor használhatók fel, ha ezt a minősítő, illetve a legfőbb ügyész előzetesen engedélyezte.

8. § (1) A Legfőbb Ügyészséggel szemben bejelentett követelés, illetve felajánlott egyezség általában nem ismerhető el, illetve nem fogadható el.

(2) A legfőbb ügyész engedélyével elismerhető a követelés, illetve a bíróság által jóváhagyott egyezség köthető, ha

(3) A követelés elismerésének, illetve egyezség megkötésének engedélyezésére, a Gazdasági Főigazgatóság írásban adott fedezetigazolási nyilatkozatának beszerzését követően az Osztály vezetője tesz indokolt írásbeli javaslatot a legfőbb ügyésznek. A javaslatot az ügy előzménye szerint illetékes legfőbb ügyész helyettesnek (főtitkárnak) is be kell mutatni.

9. § (1) Az eredményes perképviselet ellátása érdekében az Osztály együttműködik más, az ügy tárgya szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészi szervekkel.

(2) Ha a perrel érintett folyamatban lévő ügyben ügyészi intézkedés szükségessége merül fel, annak megfontolására az Osztály vezetője az illetékes legfőbb ügyészségi főosztályt keresi meg.

10. § (1) Az Osztály a perképviselettel érintett ügyben megkeresheti az ügy tárgya szerint illetékes főügyészséget iratok, valamint az előzményi ügyben felmerült jog- és ténykérdésekre vonatkozó véleményes jelentés felterjesztése érdekében. Megkeresheti továbbá a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztályát iratok, valamint az előzményi ügyben felmerült jog- és ténykérdésekre vonatkozó álláspontjának beszerzése érdekében. A megkeresés – ha az Osztály vezetője ezzel ellentétesen nem dönt – nem mellőzhető a keresetlevél kézbesítését követően, illetve a perképviselettel érintett ügy kimenetele szempontjából lényeges új körülmény felmerülésekor.

(2) A megkeresést 10 napon belül, a Pp. szerinti soron kívüli eljárás esetén 3 munkanapon belül, illetve ha a megkeresés határidőt tartalmaz, annak megfelelően, írásban kell teljesíteni. Sürgős esetben, illetve az Osztály kérésére a megkeresést rövid úton (telefon, telefax, elektronikus levél útján) is teljesíteni kell.

(3) A megkeresésre felterjesztett véleményes jelentésben röviden össze kell foglalni az érintett ügyet, kitérve a legfontosabb intézkedésekre, azok időpontjára és az ügy állására, különös tekintettel arra, hogy a felperes a rendes jogorvoslati eszközöket igénybe vette-e. Értékelni kell a megkeresésben, illetve az ahhoz mellékelt iratokban megjelölt ügyészi intézkedések törvényességét és megalapozottságát, feltárva az esetleges mulasztások okait is. Közölni kell továbbá minden olyan körülményt, amelyről az Osztálynak feltételezhetően nincs tudomása, de a perképviselet ellátása szempontjából jelentőséggel bírhat.

(4) Ha az ügy iratait terjedelmük vagy a folyamatban lévő ügyben szükséges ügyészi teendők miatt nem lehet felterjeszteni, továbbá ha a perképviseletet ellátó ügyész ezt indokoltnak tartja, az iratok felterjesztése helyett vagy mellett az érintett ügyészségen maga vizsgálhatja meg azokat, illetve kérhet további információt. Amennyiben az iratok az ügyészségi szakrendszerben elektronikusan rendelkezésre állnak, a szakrendszerben történő felterjesztésük nem mellőzhető.

(5) Ha a főügyészség felterjesztett, illetve a főosztály megküldött irataira már nincs szükség, illetve a felterjesztésben vagy átiratban megjelölt esetleges időpontig, de legkésőbb a perképviseleti iratok irattározása előtt azokat vissza kell küldeni a felterjesztőnek, illetve megküldőnek. Visszaküldés előtt az iratokról fénymásolat készíthető.

11. § (1) A Legfőbb Ügyészség nevében indított perekre a perképviseleti szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legfőbb ügyész engedélye szükséges a keresetlevél benyújtásához és az elsőfokú ítélet tudomásulvételéhez, ha az nem ad helyt maradéktalanul a kereseti követelésnek.

(2) Az engedély beszerzése érdekében az Osztály vezetője haladéktalanul indokolt írásbeli előterjesztést tesz a legfőbb ügyészhez.

(3) A sajtó-helyreigazítási per megindításának feltételeire az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a nyilvánosság számára adható tájékoztatás rendjéről szóló 6/2018. (V. 31.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Tájut.) 14. §-ában meghatározottak is irányadóak.

(4) A Tájut. 15. §-a szerinti személyiségi jog sérelme miatti per megindításának feltételeire az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a Tájut. 15. §-ában meghatározottak is irányadóak.

12. § (1) A Legfőbb Ügyészséghez címzett vagy felterjesztett előzetes igénybejelentést a keresetlevélre és az ítélet teljesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával kell megvizsgálni és elbírálni, illetve teljesíteni.

(2) Az előzetes igény elbírálásáról a bejelentőt írásban röviden, az indokok részletezése nélkül kell tájékoztatni.

13. § (1) A Legfőbb Ügyészséggel szemben előterjesztett keresetlevelet elsősorban abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy a kereset érdemi elbírálásának nincs-e eljárásjogi akadálya. Vizsgálni kell különösen a visszautasítási és a permegszüntetési okokat, például a felperes jogképességét és perbeli legitimációját, a követelés elévülését vagy időelőttiségét, jogcímét és jogalapját, a határozott kereseti kérelmet, a keresethalmazati kérdéseket, valamint az eljáró bíróság hatáskörét és illetékességét, továbbá a perfüggőséget és az ítélt dolgot. Vizsgálni kell továbbá azt is, hogy a kitűzött tárgyalásig, vagy ha a bíróság rövidebb határidőt adott, annak leteltéig elkészíthető-e az ellenkérelem. Ha a perfelvételnek, illetve a kereset érdemi elbírálásának akadálya van, de a perbíróság azt nem észlelte, az ellenkérelemben erre hivatkozni kell.

(2) A keresetlevél elsődleges vizsgálatának ki kell terjednie az alperesi pertársaságra, ezen belül arra, hogy a jogi személy pertársakkal (bíróságok, nyomozó hatóságok, Magyar Állam) szükséges-e együttműködés.

14. § (1) Az ellenkérelmet a kereset közlését követően a Pp., valamint a bíróság által megjelölt határidőben és formában kell benyújtani.

(2) Az ellenkérelem érdemi részében – a kereset jogcíméhez igazodóan – ki kell térni a keresetlevélben megjelölt jogalap egészére és a jogalap valamennyi önálló elemére.

(3) Az érdemi védekezésben hivatkozni kell az azt alátámasztó jogegységi határozatra, a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatára, továbbá eseti döntésekre, valamint a Legfőbb Ügyészség elleni perben hozott, a Legfőbb Ügyészségre nézve kedvező bírósági határozatra is.

(4) Az ellenkérelemhez az előzményi ügyhöz tartozó iratok általában nem csatolhatók, ezek beszerzésére bizonyítási indítványt kell tenni. Csatolni lehet azonban nyilvános iratokat, az utasítás hatálya alá tartozó más perekben hozott határozatok másolatát. A csatolt másolatokból a perben nem szereplő személyek azonosítására alkalmas adatokat visszaállíthatatlanul törölni kell.

(5) Ha az ügy bonyolultsága miatt vagy más okból indokolt, az ügyész az ellenkérelem elkészítése vagy más eljárási cselekmény előtt az ügy előzményeiről, a követelésről és a célszerű védekezésről részletes összefoglaló feljegyzést készít. Az összefoglaló feljegyzésben ki kell térni a kereset pervesztéssel fenyegető részére.

15. § Ha a perfelvételi vagy az érdemi tárgyalás során a kereset módosítása vagy a bizonyítás körében felmerült új tény, új bizonyíték miatt szükséges, az ellenkérelem-változtatást, utólagos bizonyítást a Pp. szerint be kell nyújtani.

16. § Ha a perrel összefüggésben költség merül fel, az ügyész azt köteles felszámítani.

17. § (1) Az ügyész részt vesz a per valamennyi tárgyalásán, ha a részvételnek nincs elháríthatatlan akadálya, vagy az Osztály vezetője a távolmaradást más okból nem engedélyezi. Ha az Osztályra beosztott ügyész a tárgyaláson nem vesz részt, az Osztály vezetője az illetékes főügyész hozzájárulásával kivételesen meghatalmazást ad a bíróság székhelyén működő más ügyésznek, vagy engedélyezi a bíróság értesítését arról, hogy az érdemi tárgyaláson a legfőbb ügyész képviseletében senki nem vesz részt. Utóbbi esetben kérni kell, hogy a bíróság az érdemi, illetve folytatólagos érdemi tárgyalást az ügyész távollétében is tartsa meg.

(2) A bizonyítási indítványokat és más perbeli nyilatkozatokat, ideértve az ellenkérelmet is (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) rendszerint írásban, a Pp.-ben vagy a bíróság által megjelölt határidőben kell a bíróság elé terjeszteni. Ha a nyilatkozat a megtételére nyitva álló határidőben nem tehető meg, kimentést, és ha lehetséges, póthatáridő engedélyezését kell kérni.

(3) Kivételesen, így különösen a per tárgyalásán felmerült előre nem látható körülmény esetén, ha az írásbeli előterjesztésére határidő nem kérhető, a halaszthatatlan nyilatkozat szóban is előterjeszthető. Utóbbi esetben gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozatot a jegyzőkönyv pontosan tartalmazza.

(4) Ha a Legfőbb Ügyészség álláspontja a per tárgyalása – különösen a bizonyítási eljárás – alapján az ellenkérelemhez vagy a korábban kifejtett állásponthoz képest jelentősen módosul, azt írásban össze kell foglalni, és az Osztály vezetőjének be kell mutatni. Ha az álláspont bonyolult jogi okfejtést tartalmaz, a tárgyalás berekesztése előtti összefoglalás nem mellőzhető.

(5) A bíróság rendelkezése alapján vagy más indokolt esetben az írásbeli nyilatkozatot a pertársaknak és a perbeli ellenfeleknek közvetlenül is meg kell küldeni.

18. § (1) A tárgyalásról az ügyész feljegyzést készít, amelyet bemutat az Osztály vezetőjének, valamint gondoskodik a tárgyalási jegyzőkönyv iratban történő elhelyezéséről. A feljegyzés készülhet formanyomtatvány felhasználásával is. A feljegyzést az ügyész tárgyaláson készült jegyzeteivel együtt az ügy iratai között kell őrizni.

(2) A tárgyalás során az ügyésznek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy nyilatkozata újabb perre ne adjon okot, illetve más perben a Legfőbb Ügyészség hátrányára ne legyen alkalmazható.

19. § (1) Ha az ügyész a perrel összefüggésben a pertársakkal vagy más ügyészi szervvel rövid úton egyeztetést folytat, és erről nem készít önálló feljegyzést, az egyeztetés tényét, időpontját és eredményét az ügy iratain (pro domo) rögzíti.

(2) Az ellenérdekű felekkel és jogi képviselőikkel a tárgyaláson kívül csak kivételes esetben, az Osztály vezetőjének engedélyével, rendszerint írásban lehet érintkezni.

20. § A Legfőbb Ügyészséget marasztaló elsőfokú ítélet vagy annak egyes rendelkezései csak a legfőbb ügyész engedélyével vehetők tudomásul. Az ilyen ítélet vagy ítéleti rendelkezés tudomásulvételének indokolására, illetve a legfőbb ügyész engedélyének beszerzésére a követelés elismerésének, illetve az egyezség kötésének szabályait kell alkalmazni.

21. § (1) A fellebbezést a Legfőbb Ügyészség korábbi perbeli álláspontjához igazodva, de a bíróság határozatában kifejtett indokolására figyelemmel kell megszerkeszteni.

(2) Csatlakozó fellebbezést akkor kell előterjeszteni, ha

(3) Az írásbeli fellebbezési ellenkérelem előterjesztése nem mellőzhető.

(4) A fellebbezés, csatlakozó fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem (a továbbiakban együtt: perorvoslati kérelem) megszerkesztése során mérlegelni kell, hogy az ítélet megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése célszerűbb-e. A perorvoslati kérelemben pontosan meg kell jelölni a kérelem okát (anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés, megalapozatlanság), a kívánt joghatást (megváltoztatás vagy hatályon kívül helyezés) és a kérelem indokait.

(5) Ha az ellenérdekű fél perorvoslati kérelme alapján valószínűsíthető, hogy a Legfőbb Ügyészségre nézve kedvezőtlen másodfokú ítélet várható, és azt a visszavonás kiküszöböli, a perorvoslati kérelem az Osztály vezetőjének, elsőfokú marasztaló ítélet esetén a legfőbb ügyésznek az engedélyével visszavonható.

(6) A perorvoslati eljárásra egyebekben a per tárgyalásának szabályait kell megfelelően alkalmazni.

22. § (1) A jogerős határozatot rendkívüli perorvoslati kérelemmel akkor kell támadni, ha ennek feltételei fennállnak, és a rendkívüli perorvoslati eljárás eredményeként a jogerős határozat kedvező megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése várható.

(2) A rendkívüli perorvoslati kérelemben rendszerint indítványozni kell a Legfőbb Ügyészséget marasztaló, jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését.

(3) A Legfőbb Ügyészséget marasztaló, másodfokon jogerőssé vált határozattal szembeni rendkívüli perorvoslati kérelem benyújtásának mellőzéséhez a legfőbb ügyész engedélye nem szükséges, de a mellőzés indokaira a jogerős határozatról készülő jelentésben ki kell térni.

(4) A rendkívüli perorvoslati eljárásra egyebekben a perorvoslati eljárás szabályait kell alkalmazni.

23. § A Legfőbb Ügyészséget marasztaló ítéletben megállapított fizetési kötelezettségről az Osztály vezetője értesíti a Gazdasági Főigazgatóságot. Az értesítéshez a határozat másolatát mellékelni kell. Az értesítés alapján a Gazdasági Főigazgatóság nyilvántartásba veszi, illetve végrehajtható határozat esetén – a jogosult értesítése mellett – teljesíti a fizetési kötelezettséget. A fizetési kötelezettséget úgy kell teljesíteni, hogy az a bíróság határozatában megjelölt határidőben a jogosult rendelkezésére álljon.

24. § (1) A Legfőbb Ügyészséget megillető követelésről – ideértve a perköltséget is – az Osztály vezetője a fizetési kötelezettségre irányadó szabályok szerint értesíti a Gazdasági Főigazgatóságot. A Gazdasági Főigazgatóság az értesítés alapján felhívja a kötelezettet, illetve jogi képviselőjét a teljesítésre, és meghatározza ennek határidejét is.

(2) Ha a kötelezett a megadott határidőben fizetési kötelezettségét nem teljesíti, erről a Gazdasági Főigazgatóság értesíti az Osztályt. Az értesítés alapján az Osztály intézkedik a követelés végrehajtása iránt.

(3) A végrehajtási eljárás kezdeményezése előtt az Osztály ismételten felhívhatja a kötelezettet teljesítésre, illetve természetes személy kötelezett indokolt kérelmére megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha a kötelezett a követelés egy részét már megfizette, illetve fizetési hajlandóságához kétség nem fér. Ebben az esetben az Osztály tájékoztatja a kötelezettet és a Gazdasági Főigazgatóságot is a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.

(4) A végrehajtási eljárás során az Osztály megküldi a Gazdasági Főigazgatóság részére a végrehajtótól érkező azon iratokat, amelyek pénzügyi kötelezettséget rónak az ügyészségre, megjelölve a fizetési határidőket is.

(5) Ha a végrehajtási eljárás eredménytelen, a követelés behajthatatlanságáról az Osztály vezetője értesíti a Gazdasági Főigazgatóságot. Ha ennek alapján a Gazdasági Főigazgatóság a követelést törli, erről értesíti az Osztály vezetőjét, aki intézkedik a végrehajtási eljárás befejezése iránt.

(6) A Legfőbb Ügyészséget marasztaló, teljesített, majd a teljesítést követően megváltoztatott vagy hatályon kívül helyezett ítélet esetén a korábbi teljesítést a követelés szabályainak alkalmazásával kell visszakövetelni.

(7) A végrehajtási eljárásra – ideértve a Legfőbb Ügyészséggel szemben indított végrehajtási eljárást is – egyebekben a perképviseleti szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

25. § Az Osztály vezetője az ügydöntő határozatokról legkésőbb az eljárás befejezését követően – az ügydöntő határozat másolata, valamint a perelemzés megküldésével – értesíti a per előzménye szerint illetékes főügyészt, az illetékes főosztályt és a Közérdekvédelmi Főosztályt az ítélkezési gyakorlat elemzése céljából.

26. § (1) Ha a Legfőbb Ügyészség marasztalásával befejezett ügyben a jogerős ítélet és az illetékes főosztály korábban beszerzett álláspontja alapján adat merül fel a perre okot adó ügyben eljárt ügyész kártérítési felelősségére, akkor az Osztály vezetője javaslatot tesz az illetékes fegyelmi jogkört gyakorló vezetőnek a fegyelmi eljárás, illetve kártérítési eljárás lefolytatására.

(2) A kártérítési felelősség megállapítására irányuló eljárás eredménye alapján az Osztály vezetője tájékoztatót készít a legfőbb ügyész számára, amelyet a közjogi legfőbb ügyész helyettes útján mutat be.

(3) A kártérítési felelősség megállapítására irányuló kezdeményezés szabályait kell alkalmazni a büntetőeljárás kezdeményezésére is.

27. § (1) Az Osztály a perbeli tapasztalatok hasznosítása érdekében folyamatosan értékeli a perekre okot adó, sérelmezett ügyészi intézkedéseket és mulasztásokat, valamint a perbeli védekezés hatékonyságát.

(2) A perképviseleti tapasztalatokról az Osztály minden évben tájékoztatót készít. Indokolt esetben az Osztály tájékoztatót készít rövidebb időszakról, illetve a perképviselet meghatározott szempontok szerinti értékeléséről.

(3) A tájékoztatót a legfőbb ügyész jóváhagyását követően az Osztály vezetője megküldi a Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységei vezetőinek, a fellebbviteli főügyészeknek és a főügyészeknek, akik kötelesek gondoskodni a tájékoztatóban írtak ügyészségi alkalmazottakkal történő megismertetéséről. Az éves tájékoztató nem nyilvános.

(4) Az Osztály vezetője javaslatot tesz a tapasztalatok hasznosítására, az ügyészség továbbképzési tervére, valamint a legfőbb ügyész egyetértésével országos, illetve regionális értekezleteket szervez.

(5) Az Osztály vezetője eseti intézkedéssel felhívhatja a (3) bekezdés szerinti vezetők figyelmét a peres tapasztalatokra.

28. § Ha annak elvi feltételei fennállnak, az Osztály vezetője javaslatot tesz a legfőbb ügyésznek előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztése vagy jogszabály-módosítás kezdeményezése iránt.

29. § (1) Amennyiben jogegységi panasznak van helye, azt az Osztály vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényben előírtak szerint benyújtja.

(2) A Legfőbb Ügyészséget marasztaló kúriai döntés elleni jogegységi panasz benyújtásának mellőzéséhez a legfőbb ügyész engedélye nem szükséges, de a mellőzés indokaira a Kúria ítéletéről készülő jelentésben ki kell térni.

30. § Az Osztály a peres tapasztalatok közös hasznosítása, egységes szakmai álláspont, a gyakorlat alakítása, illetve jogszabályok módosításának szakmai megalapozása érdekében együttműködhet a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a bíróságok, a nyomozó hatóságok és a Magyar Állam képviseletét ellátó szervezetekkel, jogi képviselőkkel.

31. § Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.

32. § Az utasítás rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.