Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2023. évi LIX. törvény

2023. évi LIX. törvény

a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról1

2023.08.01.

Az Országgyűlés

figyelemmel a légi járművek által kibocsátott káros anyagok környezetszennyező hatásának mértékére,

annak érdekében, hogy a légiközlekedés is hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez,

valamint figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges adóbevételek biztosítására

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A LÉGITÁRSASÁGOK HOZZÁJÁRULÁSÁRÓL

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Hozzájárulás-köteles a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység.

(2) A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.

(3) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A hozzájárulásból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

2. A hozzájárulás alanya, alapja, mértéke

2. § (1) A hozzájárulás fizetésére kötelezett az az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el.

(2) A hozzájárulás alapja az 1. § (1) bekezdése szerinti légi személyszállítási tevékenység keretében, az (1) bekezdés szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzitutasokat kivéve.

(3) A hozzájárulás mértéke

a) ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található,

aa) 10,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 1600 forint,

ab) 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint,

ac) 17,50 kilogramm vagy annál magasabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 6200 forint;

b) az a) pontban meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként

ba) 10,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 3900 forint,

bb) 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 9750 forint,

bc) 17,50 kilogramm vagy annál magasabb 3. § (1) bekezdése szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 15 600 forint.

3. Adatszolgáltatás

3. § (1) A 2. § (2) bekezdése szerinti légi járművet üzemeltető légitársaság a tárgyhót követő hónap 5. napjáig elkülöníthető és beazonosítható módon megküldi a 2. § (1) bekezdése szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek az adott hónapban üzemeltetett valamennyi érintett légi járműve vonatkozásában a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) hajtómű-kibocsátási adatbázisában (ICAO Engine Emissions Databank) meghatározott fel- és leszállási ciklusban átlagosan elégetett üzemanyag mértékének, a hajtóművek számának és a kibocsátási érték (3,16) szorzatának egy ülésre jutó értékét.

(2) Ha a 2. § (2) bekezdés szerinti légi járművet üzemeltető légitársaság az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a hozzájárulást az utas végső úti céljától függően a 2. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja vagy a 2. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti mértékkel kell megállapítani.

4. A hozzájárulás megállapítása, bevallása

4. § (1) A hozzájárulást azon induló utasok száma után kell az önadózás szabályai szerint megállapítani és a (3) bekezdés szerint bevallani, akik esetében az indulás időpontja a (3) bekezdés szerinti bevallási időszakra esik.

(2) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet.

(3) A hozzájárulás fizetésére kötelezett bevallási kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 20. napjáig teljesíti az állami adó- és vámhatóság e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványán.

(4) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig fizeti meg.

II. Fejezet

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

5. § (1)2

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„55. 30 év alatti anya: az a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.”

6. §3

7. § (1) Az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.”

„(2a) A (2) bekezdés szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.”

8. § (1) Az Szja tv. 29/B. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1c) A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.”

(2) Az Szja tv. 29/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz tett írásbeli nyilatkozata

a) a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről,

b) a 29/A. § (2a) bekezdése szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottról, és

c) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,

amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.”

9. § Az Szja tv. VI. Fejezete a 29/F. §-t követően a következő alcím címmel és 29/G. §-sal egészül ki:

„A 30 év alatti anyák kedvezménye

29/G. § (1) A 30 év alatti anya a 29. § szerint meghatározott összevont adóalapját a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

(2) A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 30 év alatti anya, aki

a) a 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

b) a 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

(3) A 30 év alatti anyák kedvezménye a 30 év alatti anya által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó,

a) a 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme,

de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

(4) Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a 30 év alatti anya családi kedvezményre való jogosultsága a (2) bekezdés szerint fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a 30 év alatti anya betölti a 30. életévét.

(5) Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.”

10. §4

11. § Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett

a) négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét,

b) 25 év alatti fiatalok kedvezményét,

c) 30 év alatti anyák kedvezményét,

d) személyi kedvezményt,

e) első házasok kedvezményét,

f) családi kedvezményt.”

(Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)

„f) a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséről.”

„(3f) A magánszemély a (3) bekezdés szerinti adóelőleg-nyilatkozatban feltüntetheti, ha a kedvezményezett eltartott a 29/A. § (2a) bekezdése szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottnak minősül.

(3g) A 30 év alatti anya elsőként a 25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a gyermek nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést.

(3h) A 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő 30 év alatti anya a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével (8. §) meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

„(4b) A 30 év alatti anya a (3g) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja, ha a visszavonás hiányában az adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladná. Ha a 30 év alatti anya nem tesz visszavonó nyilatkozatot, és a visszavonás hiányában keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a 30 év alatti anya az adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti bírságot állapít meg, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.”

[Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők:]

„l) személygépjármű-vezető képzés tevékenység (TESZOR’08 85.53.11).”

14. §5

15. §6

16. §7

17. §8

18. §9

19. § Az Szja tv. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában –

a) a juttatás hónapja kötelezettségeként;

b) a 70. § (5) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;

c) a 70. § (7) bekezdése szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként;

d) az a) ponttól eltérően, ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után béren kívüli juttatásként már teljesített közteher beszámításával

kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie.”

20. § Az Szja tv. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a 71. § (1) bekezdése szerinti juttatásnak a rekreációs keretösszeget meghaladó része.”

21. § Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott

a) szálláshely-szolgáltatásra,

b) melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,

c) a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra

felhasználható, a 70. § (8) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszeget – több juttatótól származóan együttvéve sem – meg nem haladó mértékű támogatás.”

22. §10

23. §11

24. § Az Szja tv.

a)12

b)13

szerint módosul.

25. § Az Szja tv.

a)14

b) 25. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „15 forint” szövegrész helyébe a „legfeljebb 30 forint” szöveg,

c)15

d)16

e)17

lép.

26. §18

6. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

27. § (1)19

(2)20

28. §21

29. §22

30. § (1)23

(2)24

31. §25

32. §26

33. §27

7. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

34. § Hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény

b) 9. § (2) bekezdésében a „4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekho és a” szövegrész.

8. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

35. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. §-a a következő (40) és (41) bekezdéssel egészül ki:

„(40) Nem kell a különadót megfizetnie a pénzügyi szervezetnek, ha

a) a szolgáltatásait határon átnyúló szolgáltatásként Magyarországon bejegyzett székhelyéről nyújtotta az adóévet megelőző két adóévben, és

b) az adóévet megelőző második adóévi éves nettó díj- és jutalékbevétele, valamint nettó kamatbevétele legalább kétharmad részben devizakülföldi ügyfelektől származik.

(41) A (40) bekezdés szerinti pénzügyi szervezet az adóév március 10. napjáig adóbevallás helyett bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tesz arról, hogy a (40) bekezdés szerinti feltételek együttesen fennállnak. A 2009. december 31. napját követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó e nyilatkozatot az adóév szeptember 10. napjáig teljesíti.”

9. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

36. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 6. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap az e § alapján meghatározott összegnek az arányos része figyelemmel a (11a)–(11b) bekezdésben foglaltakra. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.”

„(11a) Az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely általa külföldről beszerzett kőolajterméket értékesít Magyarországon, a vásárolt kőolajtermék értékesítésének árbevételét a (11) bekezdés alkalmazásában olyan arányban osztja meg a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék értékesítéséből származó árbevételre, amilyen arányt az összes, áruként beszerzett kőolajtermék beszerzési értékén belül a belföldről és a külföldről áruként beszerzett, és Magyarországon értékesített kőolajtermék értéke képvisel.

(11b) Az adóalany a (11a) bekezdés szerinti arányos megosztásról külön nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti

a) a (11a) bekezdés szerinti arányszámot,

b) az áruként beszerzett összes kőolajtermék beszerzési értékét,

c) a belföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értékét és

d) a külföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értékét.”

37. § A Távhő törvény 10. § 1. pont 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(energiaellátó:)

„1.2. a kőolajtermék-előállító, a kőolajtermékkel a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenységet végző kereskedő és az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti,”

38. §28

39. §29

10. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

40. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.”

41. §30

42. § (1) Az Efo tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

a) a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,

b) a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,

c) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka,

azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.”

„(6) Az állami adó- és vámhatóság a minimálbér változásának napját magában foglaló hónap 10. napjáig honlapján közzéteszi a 8. § (2) bekezdése szerinti közterhek mértékét, valamint a 4. § (2) bekezdése szerinti összeget és a nyugellátás 10. § (2) bekezdés szerint meghatározott alapját.”

43. § Az Efo tv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyugellátás számítási alapja

a) a 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka,

b) a 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka,

azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni.”

11. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

44. §31

45. §32

12. A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény módosítása

46. § (1) A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisadózói adóalanyiság megszűnik)

„g) a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ide nem értve a TESZOR’15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt;”

(A kisadózói adóalanyiság megszűnik)

„h) annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó a 2. § 2. pont a)–j) alpontjának bármelyike szerint nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.”

(3) A Kata tv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kisadózó a bevétel megszerzését követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, ha az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, kivéve, ha a bevétel TESZOR’15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik.”

„(3a) A kisadózó az (1) bekezdés h) pontja szerinti tényt a tárgyhónapot követő 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.”

„(5) Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg a kisadózói adóalanyiság megszűnését abban az esetben is, ha a kisadózó a (3a) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg.”

III. Fejezet

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

13. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

47. §33

48. §34

14. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

49. §35

50. §36

51. §37

52. §38

53. §39

54. §40

55. §41

56. §42

57. §43

58. §44

59. §45

60. §46

61. §47

62. §48

63. §49

64. §50

65. §51

66. § Az Áfa tv.

1.52

2.53

3.54

4.55

5.56

6.57

7.58

8.59

67. §60

68. §61

15. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

69. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a (3) bekezdés a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„1. alkoholmentesítés: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK,a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VIII. Melléklet I. rész E. szakaszában meghatározott eljárás;
1a. alkoholtermék:
a) a 2204 10 11-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 22 térfogatszázalékot,
b) a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot,
c) a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó olyan termék, amely nem tartozik az a) és b) pontban meghatározott KN-kódok alá és tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot;”

(2) A Jöt 3. § (3) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„16. kisüzemi bortermelő: az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászatiüzem-engedéllyel rendelkező személy, aki a kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő, mindkét esetben feltéve, hogy nem kíván adóraktári engedéllyel működni;”

70. §62

„(10) Az adóraktárban alkoholmentesítéssel előállított csendes bor adóraktárból induló belföldi szállításakor az 54. § (1) bekezdésétől és a 64. §-tól eltérően borkísérő okmány alkalmazandó, vagy a szállítmány a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben mentesül a borkísérő okmány alkalmazása alól.”

72. § (1)63

(2)64

73. §65

74. §66

75. §67

76. §68

77. §69

78. §70

79. §71

80. § (1)72

(2) A Jöt. 110. § (1) bekezdés d)–h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az adó mértéke)

„d) a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 5375 Ft/ezer kilogramm, üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 116 000 Ft/ezer kilogramm,
e) az LPG-re közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 95 800 Ft/ezer kilogramm, egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 14 685 Ft/ezer kilogramm, tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 0 Ft/ezer kilogramm,
f) földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 32 Ft/nm3, egyébként 0,3492 Ft/kWh,
g) a villamos energiára 358,50 Ft/megawattóra,
h) a szénre 2905 Ft/ezer kilogramm,”

(3)73

81. §74

82. §75

83. § A Jöt. 125. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként

a) a kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében 900 forint,

b) más sör esetében 1800 forint.”

84. § A Jöt. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 18 100 forint.”

85. § A Jöt. 129. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó mértéke hektoliterenként)

„b) más egyéb csendes erjesztett ital esetében 10 900 forint.”

86. § A Jöt. 130. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 18 100 forint.”

87. § A Jöt. 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 28 100 forint.”

88. § A Jöt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel –

a) a bérfőzött párlat esetében

aa) egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig – abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni – hektoliterenként 0 forint,

ab) egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 565 840 forint,

b) az a) pontban meg nem határozott esetben hektoliterenként 565 840 forint.”

89. § (1) A Jöt. 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A csendes bor adóraktárban történő előállítása – a palackozási tevékenység és az alkoholmentesítés kivételével – egyszerűsített adóraktári engedéllyel folytatható.”

(2) A Jöt. 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egyszerűsített adóraktárban a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel adózó egyéb csendes erjesztett ital, valamint a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból előállított, évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor is előállítható, átvehető, tárolható, utóbbi termékből az egyszerűsített adóraktár készlete nem haladhatja meg az 50 000 litert. Egyszerűsített adóraktárból nem adható fel palackos erjesztésű habzóbor másik egyszerűsített adóraktárnak és kisüzemi bortermelőnek.”

90. § A Jöt. 137. §-a a következő (4a)–(4d) bekezdéssel egészül ki és a § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A kisüzemi bortermelő szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem vesz át, a (4b) és (4c) bekezdés szerinti esetekben sem.

(4b) A kisüzemi bortermelő csendes bort a (4c) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át, és csendes boron kívül, valamint a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból előállított, évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, átvételén, tárolásán, forgalmazásán kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg az 50 000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, továbbá a (4d) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át, nem tárol és nem hoz forgalomba. Kisüzemi bortermelő nem adhat fel palackos erjesztésű habzóbort másik kisüzemi bortermelőnek és egyszerűsített adóraktárnak.

(4c) Kisüzemi bortermelő csendes bort a következő esetekben vesz át:

a) a jogilag és gazdaságilag nem független kisüzemi bortermelő által a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzemtől történő csendes bor átvétele,

b) a kisüzemi bortermelő vagy a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzem által bérpalackozásra, alkoholmentesítésre átadott csendes bor átvétele a művelet elvégzését követően,

c) a kisüzemi bortermelő vagy a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzem saját szőlőjéből egyszerűsített adóraktárban előállított csendes bor átvétele, vagy

d) az utolsó három lezárt borpiaci év átlagos előállításának legfeljebb 10%-át elérő mennyiségű csendes bor átvétele tárgy borpiaci évben.

(4d) A kisüzemi bortermelő a fogyasztó számára történő közvetlen értékesítés céljából egy borpiaci évben az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de összesen legfeljebb 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot vesz át, amelynek készleten lévő mennyisége az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronkénti 0,7 hektoliter tiszta szesz, de legfeljebb összesen 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiséget nem haladja meg.

(5) Ha a kisüzemi bortermelő a 3. § (3) bekezdés 16. pontja szerinti feltételt nem teljesíti vagy a (4a)–(4d) bekezdésben foglalt szabályt megsérti, kisüzemi bortermelőként tevékenységét legfeljebb a feltétel nem teljesülésének bekövetkezését vagy a szabály megsértését követő hónap 15. napjáig előterjesztett egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemről hozott hatósági döntésig folytathatja.”

91. § A Jöt. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóeszközben elhelyezett csendes bor és egyéb csendes erjesztett ital belföldön hivatalos zár alkalmazásával szállítható, értékesíthető.”

92. § A Jöt. 145. § (1) bekezdés a)–g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A jövedéki adó mértéke)

„a) a cigarettára 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,
b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4840 forint/ezer darab,
c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra 25 960 forint/kilogramm,
d) a töltőfolyadékra 33 forint/milliliter,
e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott
ea) egyszer használatos termékeire 35 forint/darab (szál),
eb) folyadékára 70 forint/milliliter,
f) a füst nélküli dohánytermékre 25 960 forint/kilogramm,
g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 25 960 forint/kilogramm,”

93. § (1)76

(2)77

94. § A Jöt. 67. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában, 74. § (1) bekezdés b) és g) pontjában, 132. § (5) bekezdésében a „(3) bekezdés 1. pont c) alpontja” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés 1a. pont c) alpontja” szöveg lép.

IV. Fejezet

EGYES ÁGAZATI ADÓK

16. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

95. § (1) A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„7. VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 2022. május 15-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszám;”

(2) A Neta tv. 1. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„14. szörp: a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti gyümölcsszörp, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti víz- és kivonat alapú szörp, valamint a 2106 VTSZ szám alá tartozó, ital előállítására használatos, a megnevezésére jellemző ízű és illatú készítmény, amelyet cukorból, cukorszirupból vagy édesítőszerből, ízesítőanyagok, adalékanyagok vagy ezek kombinációjának hozzáadásával állítottak elő;”

(3) A Neta tv. 1. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„19. élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program: az aktív Magyarországért felelős miniszter munkaszervezete tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság (a továbbiakban: Társaság) egészséges étkezésre, aktív életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló minden tevékenysége, akciója, szemléletformáló kampánya vagy programja, továbbá a Társaság ezeket szolgáló beruházása;”

96. § A Neta tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § Adóköteles az 1. mellékletben meghatározott, előrecsomagolt termék.”

97. § A Neta tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Az adó mértékét az 1. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.”

98. § A Neta tv. 7. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a 3. § (1) bekezdés szerinti értékesítése, amelyet vevője

a) az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy az Áfa törvény 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít,

b) olyan saját termék előállításához használ fel, melyet az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy az Áfa törvény 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően értékesít, vagy

c) olyan saját, adóköteles termék előállításához használ fel, mely után a népegészségügyi termékadót megfizeti.

(4) A (3) bekezdés szerinti mentesség feltétele, hogy a (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti értékesítés, felhasználás szándékáról a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti értékesítés vagy (3) bekezdés c) pontja szerinti adófizetés tényét és

a) a (3) bekezdés a) pontja szerint továbbértékesített adóköteles termék mennyiségét,

b) a (3) bekezdés b) pontja szerint értékesített saját termék előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét,

c) a (3) bekezdés c) pontja szerinti adóköteles termék előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét

az adóalany számára – a nyilatkozattétel napjától számított 366 napon belül – hitelt érdemlően igazolja.

(5) Ha a vevő a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatában foglaltak ellenére az általa beszerzett adóköteles terméket

a) a (3) bekezdés a) vagy b) pont szerinti termék esetében belföldön értékesíti, vagy

b) a (3) bekezdés c) pont szerinti termék esetében olyan saját termék előállításához használta fel, amelynek értékesítése esetén népegészségügyi termékadót nem fizetett,

akkor erről a tényről – a belföldön továbbértékesített adóköteles termék, vagy értékesített saját termék előállításához felhasznált adóköteles termék mennyiségének megjelölésével – az adó alanyát a továbbértékesítés vagy a saját termék értékesítése teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni. Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék vagy az értékesített saját termék előállításához felhasznált adóköteles termék utáni adót – az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten – a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni.

(6) Amennyiben a vevő a (4) bekezdés szerinti igazolási vagy a belföldi értékesítésről szóló, (5) bekezdés szerinti értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a számára értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve – ha a mulasztást az állami adó- és vámhatóság tárja fel – a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni.

(7) Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a beszerzése, amelyet az adóalany belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná.”

99. § A Neta tv. a 4. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

100. § A Neta tv.

a) 8. § (4) bekezdésében az „egészségmegőrző” szövegrész helyébe az „élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző” szöveg,

b) 8. § (6) bekezdésében az „egészségügyi államigazgatási szervnek” szövegrész helyébe a „Társaságnak” szöveg,

c) 8. § (8) bekezdésében az „az egészségügyi államigazgatási szervet” szövegrész helyébe az „a Társaságot” szöveg

lép.

101. § Hatályát veszti a Neta tv. 10/A. § (5) és (6) bekezdése.

V. Fejezet

HELYI ADÓK, GÉPJÁRMŰADÓ

17. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

102. §78

103. §79

104. §80

105. §81

106. §82

107. §83

108. §84

109. §85

18. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

110. §86

111. §87

VI. Fejezet

ILLETÉKEK

19. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

(Illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben:)

„i) a kisajátítási eljárással, valamint a közérdekű használati jog alapításával összefüggő kártalanítási összeg letétbe helyezése;”

„(2) Illetékmentes a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott felső összeghatárok, illetve értékhatárok változására tekintettel az adós által a bírósághoz benyújtott kérelem és az e kérelmet elbíráló végzés ellen benyújtott fellebbezés.”

113. § Az Itv. 62. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Illetékfeljegyzési jog illeti meg a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt állót a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt indított bírósági eljárásokban.”

114. § Az Itv. a következő 102/E. §-sal egészül ki:

„102/E. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel beiktatott 57. § (2) bekezdést az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell.”

115. § Az Itv. 23/B. § (1) bekezdésében a „felszámolási” szövegrész helyébe a „felszámolási, reorganizációs, szerkezetátalakítási” szöveg lép.

116. § Hatályát veszti az Itv. 24. § (6) bekezdésében a „Z betűjelű” szövegrész.

20. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

117. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –

a) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre,

b) a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre,

c) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult befektetési vállalkozásra és hitelintézetre,

d) a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre

terjed ki.”

118. § A Pti. törvény 2. §-a a következő 23. és 24. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„23. ügyfél illetőségének helye: az az állam, ahol
a) a természetes személynek az Szja tv. szerinti illetőségi helye található, figyelembe véve az Szja tv. 7. számú melléklet 6. pontjában foglaltakat is,
b) a jogi személynek vagy egyéb jogi megállapodásnak a székhelye található, azzal, hogy az olyan jogi személyt és az olyan egyéb jogi megállapodást, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel vagy adóügyi illetőségeként a tényleges üzletvezetési helyét jelölte meg, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni;
24. határon átnyúló szolgáltatás: a Hpt. szerinti határon átnyúló szolgáltatás.”

„(2a) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy is alkalmazza.

(2b) Az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy az állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyt.”

120. § A Pti. törvény a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

„8/A. Értékpapír tranzakciós illeték

8/A. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy a Bszt. 6. § a)–c) pontjában meghatározott, a KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN-azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.

(2) Az e § szerinti tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(3) Az e § szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.

(4) Az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.

(5) Mentesül az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha

a) a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja,

b) magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik,

c) az ügyfélszámla (értékpapírszámla) tulajdonosa kizárólag olyan természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás (különösen a gazdasági társaság, a polgári jogi társasági szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy az alapítvány), aki (amely) az Európai Unió más tagállama vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt.

(6) Az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon ezer forintra kerekítve vallja be és fizeti meg.

(7) Az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személy az állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személyt.”

121. § A Pti. törvény

a) 2. § 12. pontjában a „személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény” szövegrész helyébe a „személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)” szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés a) és h) pontjában a „6 ezer” szövegrész helyébe a „10 ezer” szöveg,

c) 9. § (1) és (2) bekezdésében a „pénzügyi” szövegrész helyébe a „pénzügyi és az értékpapír” szöveg

lép.

122. § Hatályát veszti a Pti. törvény 3. § (5) bekezdése.

VII. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

21. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

123. §88

124. §89

125. § (1) A Szocho tv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E § értelmében megváltozott munkaképességű személynek minősül az,

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy

b) aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

c) fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.”

(2) A Szocho tv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a (3) bekezdés szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak, illetve fogyatékossági támogatás, vagy vakok személyi járadékának folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.”

„(2a) Ha az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, az adót a kifizető az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg, kivéve, ha a jövedelem adóelőlegét a kifizető nem köteles megállapítani.”

127. §90

128. §91

129. § A Szocho tv.

a)92

b) 13. § (6) bekezdésében az „a) vagy b)” szövegrész helyébe az „a)–c)” szöveg,

c) 17/A. § (1) bekezdés a) pont záró szövegrészében az „– a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és” szövegrész helyébe az „a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét órához viszonyított arányában számított összege azzal, hogy nem vehető figyelembe” szöveg, a „kivételével, amire tekintettel” szövegrész helyébe az „ , amire” szöveg, a „munkabérre” szövegrész helyébe a „személy munkabérre vagy távolléti díjra” szöveg és az „– a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege” szövegrész helyébe a „ , vagy az Szkt. 84. § (6) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (ide nem értve a betegszabadság olyan munkanapjait, amely a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra esik)” szöveg,

d) 17/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „hónapos időtartamban” szövegrész helyébe a „hónapos egybefüggő időtartamban” szöveg,

e)93

lép.

130. § Hatályát veszti a Szocho tv. 17/A. § (2) bekezdése.

22. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

131. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 27. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és]

„b) a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató esetében.”

132. §94

133. §95

134. § A Tbj.

a)96

b)97

c)98

d)99

e)100

f)101

g)102

lép.

VIII. Fejezet

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

23. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

135. § (1)103

(2)104

(3)105

136. §106

137. § (1) Az Art. 50. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]

„6. a természetes személy esetében az Szja tv. 29/A. § és 29/B. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:
a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényét, annak arányát,
b) a magzat kivételével minden eltartott, kedvezményezett eltartott nevét, adóazonosító jelét,
c) az arra vonatkozó adatot, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak vagy felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e,
d) az arra vonatkozó adatot, hogy a kedvezményezett eltartott a tárgyhónapban a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősül-e,
e) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti jogcímet,
f) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét,”

[Az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]

„7c. a természetes személy esetében az Szja tv. 29/G. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:
a) a születési idejét,
b) a természetes személy családi kedvezményre való jogosultságának az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja vagy b) pontja szerinti jogcímét,
c) – a magzat kivételével – a gyermek nevét, adóazonosító jelét,
d) várandósság esetén ennek tényét, valamint
e) az Szja tv. 29/G. § (3) bekezdése szerint a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként,”

138. §107

139. § Az Art. a következő 66/A. és 66/B. §-sal egészül ki:

„66/A. § [A társasági adó megfizetése devizában]

(1) Az adózó az állami adó- és vámhatóságnál bejelentheti, hogy a 66. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, társasági adó-fizetési kötelezettségét USA dollárban vagy euróban teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést az adózó az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon az adóév első napját megelőző hónap első napjáig az adóév egészére nézve tehet. Tevékenységét az év közben megkezdő adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg.

(3) Ha az adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentésben szereplő devizáról a másik választható devizára akar áttérni, bejelentését az adóév utolsó napjáig módosíthatja. A bejelentés módosítása a következő adóév első napjától hatályos.

(4) Az az adózó, aki az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést tett, az adóév utolsó napjáig az állami adó- és vámhatóság felé bejelentheti, hogy az adó devizában történő megfizetésének lehetőségével nem kíván élni. A bejelentés a következő adóév első napjától hatályos.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adózó e § szerinti bejelentéseiről nyilvántartást vezet.

(6) Az e §-ban foglalt határidők jogvesztőek.

(7) Az (5) bekezdés szerint nyilvántartásba vett bejelentés alapján az adózó társasági adóelőleg-, társasági adó-fizetési kötelezettségének a kincstár által e célból vezetett, deviza adófizetésre nyitott számlára történő átutalással, a bejelentésének megfelelő devizában tesz eleget.

(8) A bejelentéstől eltérő devizanemben vezetett számláról érkező átutalás esetén az átváltás költsége az adózót terheli.

(9) A (7) bekezdés szerint utalt euró- vagy USA dollár-összeg az utalással érintett bankszámla megterhelésének napja szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyammal számított forintösszegben kerül jóváírásra az adózó adószámláján. Amennyiben a terhelés napján nincs a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyam, akkor az ezen a napon érvényes legutolsó közzétett árfolyammal számított forintösszeg kerül jóváírásra az adózó adószámláján.

(10) A (9) bekezdés szerinti forintösszeget az állami adó- és vámhatóság átvezeti a társasági adó befizetése céljából vezetett államháztartási számlára.

(11) Az állami adó- és vámhatóság az adószámlán nyilvántartott adatokról előállított kivonaton, valamint az adószámla tételes adatainak elektronikus lekérdezése során feltünteti a (7) bekezdés alapján euróban vagy USA dollárban teljesített befizetés euró- vagy USA dollár-összegét és devizanemét, az alkalmazott átváltási árfolyamot, valamint az elszámolt forintösszeget.

66/B. § [A helyi iparűzési adó megfizetése devizában]

(1) Az adózó az esedékessé váló helyi iparűzési adóelőleg- és helyi iparűzési adó-fizetési kötelezettségét a kincstár által a helyi iparűzési adót bevezető illetékes önkormányzat, illetve – a különleges gazdasági övezetbe tartozó adózó esetén – az állami adó- és vámhatóság részére e célból euró vagy USA dollár devizanemben történő adófizetésre nyitott számlára történő átutalással is teljesítheti.

(2) A kincstár a fizetési kötelezettség teljesítésére az (1) bekezdés szerinti számlára utalt euró- vagy USA dollár-összegnek a Magyar Nemzeti Bankhoz mint a kincstár számlavezető bankjához történő beérkezésekor érvényes árfolyamon számított és a Magyar Nemzeti Bank mindenkor hatályos Általános Üzleti Feltételeiben foglaltak szerint a kincstár számláján jóváírt forintösszegét haladéktalanul átutalja az illetékes önkormányzat, illetve az állami adó- és vámhatóság helyi iparűzési adó-beszedési számlájára. Az átutalt összegekre vonatkozó, feldolgozáshoz szükséges információkat a kincstár az önkormányzati ASP rendszer útján biztosítja az önkormányzatok számára.

(3) Az illetékes adóhatóság az adózó adószámláján a kincstár által a (2) bekezdés szerint az illetékes önkormányzat, illetve az állami adó- és vámhatóság helyi iparűzési adó-beszedési számlájára átutalt összeget tünteti fel befizetésként.

(4) Az adó megfizetésének napja az illetékes önkormányzat, illetve az állami adó- és vámhatóság helyi iparűzési adó befizetésére szolgáló beszedési számláján való jóváírás napja.

(5) Az illetékes adóhatóság az adószámlán nyilvántartott adatokról előállított kivonaton feltünteti, valamint az adószámla tételes adatainak elektronikus lekérdezése során elérhetővé teszi az (1) bekezdés alapján euróban vagy USA dollárban teljesített befizetés összegét, devizanemét, valamint a (2) bekezdés szerinti árfolyamot és az elszámolt forintösszeget.”

140. §108

141. §109

142. §110

143. §111

144. §112

145. § Az Art. 127. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kincstár és a Magyar Nemzeti Bank az adókötelezettség euró vagy USA dollár devizanemben történő teljesítése során tudomására jutott adótitkot e törvény által meghatározott feladatellátása céljából az adótitok tudomására jutása évének utolsó napjától számított 5 évig kezeli.”

146. §113

147. §114

148. §115

149. §116

150. §117

151. § (1)118

(2)119

(3)120

(4)121

152. §122

153. §123

154. §124

155. §125

156. §126

157. §127

158. §128

159. §129

160. §130

161. §131

162. §132

163. §133

164. § (1)134

(2)135

(3)136

(4)137

165. § Az Art. 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

166. §138

167. § Az Art.

1. 139
2. 140
3. 141
4. 142
5. 143
6. 144
7. 145
8. 146
lép.

168. § Hatályát veszti az Art.

1.147

2.148

24. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

169. §149

170. §150

171. §151

172. §152

173. §153

174. §154

175. §155

25. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

176. §156

177. §157

178. §158

179. §159

180. §160

181. §161

182. § (1)162

(2)163

IX. Fejezet

VÁMIGAZGATÁS

26. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

183. §164

184. §165

185. §166

186. §167

187. §168

X. Fejezet

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

27. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

188. §169

189. §170

190. §171

191. §172

28. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

192. §173

193. §174

194. §175

195. §176

196. §177

XI. Fejezet

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

29. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

197. §178

198. §179

199. §180

200. §181

201. §182

202. §183

203. §184

204. § Az Szt.

1.185

2.186

3.187

4.188

5.189

205. § Hatályát veszti az Szt.

1.190

2.191

30. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

206. §192

207. §193

208. §194

209. §195

210. §196

211. §197

212. §198

213. §199

214. §200

215. §201

216. § A Kkt.

1. 202
2. 203
3. 204
4. 205
5. 206
lép.

217. § Hatályát veszti a Kkt.

1.207

2.208

3.209

4.210

5.211

6.212

7.213

XII. Fejezet

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

31. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

218. §214

219. §215

220. §216

221. §217

222. §218

223. §219

224. §220

225. §221

226. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény

1.222

2.223

3.224

4.225

5.226

6.227

7.228

8.229

9.230

10.231

11.232

12.233

13.234

14.235

15.236

227. §237

32. Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény módosítása

228. § Nem lép hatályba a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény 148. § (2) és (3) bekezdése.

XIII. Fejezet

VESZÉLYHELYZETI KORMÁNYRENDELETEK MÓDOSÍTÁSA

33. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében kihirdetett veszélyhelyzet idején kiadott egyes kormányrendeletek hatályon kívül helyezése

229. § Hatályát veszti

a) a veszélyhelyzetre tekintettel a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való eltérésről szóló 816/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet,

b) az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet,

c) a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet,

d) a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet,

e) az egyéni vállalkozók közteherviselését érintő egyes szabályokról, valamint az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet népegészségügyi termékadóval összefüggő módosításáról szóló 441/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet,

f) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 586/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,

g) a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosításáról szóló 593/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,

h) a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 596/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,

i) a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményről szóló 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,

j) a munkába járás címén adható költségtérítés egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 16/2023. (I. 27.) Korm. rendelet.

34. Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása

230. § Hatályát veszti az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet

a) 1/A. §-a,

b) 4. §-a,

c) 2. alcíme,

d) 3. alcíme,

e) 6. alcíme,

f) 7. alcíme,

g) 9. alcíme,

j) 1. és 2. melléklete.

XIV. Fejezet

MINISZTERI RENDELET EGYES RENDELKEZÉSEINEK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE

35. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése

231. §238

XV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. Hatályba léptető rendelkezések

232. § (1) Ez a törvény – a (2)–(16) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 218. § – 221. §, 224. §, 225. §, 226. § 1–12. pontja, 227. § az e törvény kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(4) A 187. § 1. pontja az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(6) A 127. § és 132. § 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

(7) A 60. § az e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(8) A 16. §, 17. §, 23. §, 24. § a) pontja, 136. §, 138. §, 143. §, 147. §, 152. §, 160. §, 164. § (3) bekezdése, 167. § 5. pontja és 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(9) A 70. §, 72. § (2) bekezdése, 73. § – 75. § 2023. október 1-jén lép hatályba.

(10) A 151. § (2)–(4) bekezdése, 154. § és 174. § az e törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(11) A 159. § 2023. november 1-jén lép hatályba.

(13) Az 57. § 2024. január 2-án lép hatályba.

(14) A 140. § és 164. § (4) bekezdése 2024. február 1-jén lép hatályba.

(15) A 142. §, 157. § 2024. július 1-jén lép hatályba.

(16) A 206. §, 207. §, 209. § – 211. §, 215. §, 216. § 2. pontja, 217. § 4. pontja 2025. január 1-jén lép hatályba.

37. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

233. § A 190. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

38. Az Európai Unió jogának való megfelelés

234. § (1) E törvény 59. §-a és 64. §-a a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 69. § (2) bekezdése a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 80. § – 82. §-a az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 83. § – 88. §-a az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) E törvény 92. §-a a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló, 2011. június 21-i 2011/64/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) E törvény 188. §-a az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(7) E törvény 198. §-a a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2101 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez239

1.240

2. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez241

3. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez242

4. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez

1. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény a következő 1. melléklettel egészül ki:

A népegészségügyi termékadó-köteles termékek meghatározása és az adó mértéke

A

B

C

1.

Adóköteles termék

Adómérték

2.

a)

Üdítőital

3.

aa)

a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó – energiaitalnak, szörpnek nem minősülő –
olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja
a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, a
– legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint
– legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek
kivételével

23 forint/liter

4.

ab)

a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó – energiaitalnak, szörpnek nem minősülő –
olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma
a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget nem haladja meg, a
– legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint
– legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek
kivételével

8 forint/liter

5.

ac)

a szörp, mely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja
a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, a
– a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonatalapú szörpök, valamint
– a legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó szörpök
kivételével

310 forint/liter

6.

ad)

a szörp, mely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz,
vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma
a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget nem haladja meg, a
– a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonatalapú szörpök, valamint
– a legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó szörpök
kivételével

105 forint/liter

7.

b)

Energiaital

8.

ba)

a bb) alpont hatálya alá nem tartozó, 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza és metil-xantin-tartalma meghaladja
a 15 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget

65 forint/liter

9.

bb)

a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza és ginsenget, L-arginint vagy legalább 10 milligramm/100 milliliter mennyiségű taurint vagy ezek kombinációját tartalmazza

390 forint/liter

10.

c)

Előrecsomagolt cukrozott készítmény

11.

ca)

a 1704, a d) pont hatálya alá nem tartozó 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó
olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja
a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, ide nem értve azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, valamint a 1905 10 és
a 1905 40 VTSZ szám alá tartozó termékeket

210 forint/kilogramm

12.

cb)

a 1704, a d) pont hatálya alá nem tartalmazó 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó
olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma
a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg, ide nem értve
– azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget,
– a 1905 10 és a 1905 40 VTSZ szám alá tartozó termékeket, valamint
– a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti vizes zsömlét és tejes kiflit

65 forint/kilogramm

13.

cc)

a 1806 VTSZ szám alá tartozó, 40 gramm/100 gramm mennyiségnél alacsonyabb kakaótartalmú olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy amely hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz,
– a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek és
– a ce) alpont hatálya alá eső termékek kivételével

210 forint/kilogramm

14.

cd)

a 1806 VTSZ szám alá tartozó, 40 gramm/100 gramm mennyiségnél alacsonyabb kakaótartalmú olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg,
– a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek és
– a ce) alpont hatálya alá eső termékek kivételével

65 forint/kilogramm

15.

ce)

a 1806 10 VTSZ szám alá tartozó, 40 gramm/100 gramm mennyiségnél alacsonyabb kakaótartalmú olyan termék, amely hozzáadott cukrot és édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma
a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget meghaladja

110 forint/kilogramm

16.

cf)

a 1806 10 VTSZ szám alá tartozó, 40 gramm/100 gramm mennyiségnél alacsonyabb kakaótartalmú olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg

40 forint/kilogramm

17.

d)

Ropogtatnivaló (snack)

18.

da)

a 1904, 1905, 2005 20 20, 2005 99, 2008 VTSZ szám alá tartozó, gabona, burgonya, zöldség vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött, extrudált, pirított, puffasztott vagy pörkölt és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ha
– sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget, vagy
– telített zsírsavtartalma meghaladja a 2 gramm telített zsírsav/100 gramm mennyiséget,
ide nem értve:
– a kenyeret,
– a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 gramm só/100 gramm sótartalmú sütőipari terméket,
– a db) alpont szerinti terméket
– a dc) alpont szerinti terméket

390 forint/kilogramm

19.

db)

a 2008 VTSZ szám alá tartozó, legalább 90%-ban olajos magvakat tartalmazó, hozzáadott zsiradék felhasználása nélkül előállított termék

90 forint/kilogramm

20.

dc)

a 1905 VTSZ szám alá tartozó, legfeljebb 1 gramm só/100 gramm sótartalmú
– hozzáadott cukrot tartalmazó, legfeljebb 25 gramm cukor/100 gramm cukortartalmú termék
– olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert sem tartalmaz

65 forint/kilogramm

21.

Ételízesítő

22.

e)

a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó - gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő - termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget, kivéve
– a mustárt,
– a ketchupot és
– az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg
a 15 gramm só/l00 gramm mennyiséget

390 forint/kilogramm vagy 390 forint/liter

23.

f)

Ízesített sör

24.

fa)

olyan ital, amely sört és hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, ideértve azt az esetet is,
ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert

33 forint/liter

25.

fb)

olyan ital, amely sört tartalmaz és hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma
az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget nem haladja meg, ideértve
azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert

10 forint/liter

26.

g)

Alkoholos frissítő

27.

ga)

a legfeljebb 5 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkező,
2208 VTSZ szám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt vagy adalékanyagot
és hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja
az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert

33 forint/liter

28.

gb)

a legfeljebb 5 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkező,
2208 VTSZ szám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt vagy adalékanyagot
tartalmaz és hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy
édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma
az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget nem haladja meg, ideértve
azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert

10 forint/liter

29.

h)

Gyümölcsíz

30.

ha)

a 2007 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz,
és cukortartalma meghaladja a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget,
vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz,
a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád
és különleges minőségű lekvárok kivételével

780 forint/kilogramm

31.

hb)

a 2007 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem,
de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg,
a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével

260 forint/kilogramm

32.

i)

Csemege

33.

ia)

a d) pont hatálya alá nem tartozó 1904, a 2006, a d) pont hatálya alá
nem tartozó, olajos magvak felhasználásával készült 2008 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, ha cukortartalma meghaladja
a 15 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, a 8 gramm/100 gramm rosttartalmat elérő termék kivételével

210 forint/kilogramm

34.

ib)

a d) pont hatálya alá nem tartozó 1904, a 2006, a d) pont hatálya alá nem tartozó, olajos magvak felhasználásával készült 2008 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem,
de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma
a 15 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg,
a 8 gramm/100 gramm rosttartalmat elérő termék kivételével

65 forint/kilogramm

35

j)

Előrecsomagolt édes, sós tészta

36.

ja)

a sütőipari termék előállításához használt lisztkeverék kivételével a 1901 20,
1902, a c) és d) pont hatálya alá nem tartozó 1905 90 80 VTSZ szám alá tartozó
olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja
a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy amely hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, ide nem értve a jc) alpont hatálya alá tartozó termékeket

210 forint/kilogramm

37.

jb)

a sütőipari termék előállításához használt lisztkeverék kivételével a 1901 20,
1902, a c) és d) pont hatálya alá nem tartozó 1905 90 80 VTSZ szám alá tartozó
olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz,
vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma
a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg, ide nem értve
a jc) alpont hatálya alá tartozó termékeket

65 forint/kilogramm

38.

jc)

a sütőipari termék előállításához használt lisztkeverék kivételével a 1901 20, 1902,
a c) és d) pont hatálya alá nem tartozó 1905 90 80 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amelynek sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget

210 forint/kilogramm
”

5. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez243

1.244

2.

3.

6. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez

„30. A társasági adó alanya az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti, ha a társasági adó-fizetési kötelezettségének devizában tesz eleget.”

7. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez245

1.246

1.

2.

8.

8. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez247

9. melléklet a 2023. évi LIX. törvényhez248

1

A törvényt az Országgyűlés a 2023. július 4-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2023. július 14.

2

Az 5. § (1) bekezdése a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

3

A 6. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

4

A 10. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

5

A 14. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

6

A 15. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 16. § a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

8

A 17. § a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

9

A 18. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

10

A 22. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 23. § a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

12

A 24. § a) pontja a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

13

A 24. § b) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 25. § a) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 25. § c) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 25. § d) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 25. § e) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

A 27. § (1) bekezdése a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

20

A 27. § (2) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

21

A 28. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

A 29. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

23

A 30. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

24

A 30. § (2) bekezdése a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

25

A 31. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

26

A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

27

A 33. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

28

A 38. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

29

A 39. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

30

A 41. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

31

A 44. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

32

A 45. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

33

A 47. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

34

A 48. § a a 232. § (12) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

35

A 49. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

36

Az 50. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

37

Az 51. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

38

Az 52. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

39

Az 53. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

40

Az 54. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

41

Az 55. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

42

Az 56. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

43

Az 57. § a 232. § (13) bekezdés alapján 2024. január 2-án lép hatályba.

44

Az 58. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

45

Az 59. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

46

A 60. § a 232. § (7) bekezdés alapján 2023. augusztus 28-án lép hatályba.

47

A 61. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

48

A 62. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

49

A 63. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

50

A 64. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

51

A 65. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

52

A 66. § 1. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

53

A 66. § 2. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

54

A 66. § 3. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

55

A 66. § 4. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

56

A 66. § 5. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

57

A 66. § 6. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

58

A 66. § 7. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

59

A 66. § 8. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

60

A 67. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

61

A 68. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

62

A 70. § a 232. § (9) bekezdés alapján 2023. október 1-jén lép hatályba.

63

A 72. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

64

A 72. § (2) bekezdése a 232. § (9) bekezdés alapján 2023. október 1-jén lép hatályba.

65

A 73. § a 232. § (9) bekezdés alapján 2023. október 1-jén lép hatályba.

66

A 74. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

67

A 75. § a 232. § (9) bekezdés alapján 2023. október 1-jén lép hatályba.

68

A 76. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

69

A 77. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

70

A 78. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

71

A 79. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

72

A 80. § (1) bekezdése a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

73

A 80. § (3) bekezdése a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

74

A 81. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

75

A 82. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

76

A 93. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

77

A 93. § (2) bekezdése a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

78

A 102. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

79

A 103. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

80

A 104. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

81

A 105. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

82

A 106. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

83

A 107. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

84

A 108. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

85

A 109. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

86

A 110. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

87

A 111. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

88

A 123. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

89

A 124. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

90

A 127. § a 232. § (6) bekezdés alapján 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

91

A 128. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

92

A 129. § a) pontja a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

93

A 129. § e) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

94

A 132. § a 232. § (6) bekezdés alapján 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

95

A 133. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

96

A 134. § a) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

97

A 134. § b) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

98

A 134. § c) pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

99

A 134. § d) pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

100

A 134. § e) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

101

A 134. § f) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

102

A 134. § g) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

103

A 135. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

104

A 135. § (2) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

105

A 135. § (3) bekezdése a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

106

A 136. § a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

107

A 138. § a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

108

A 140. § a 232. § (14) bekezdés alapján 2024. február 1-jén lép hatályba.

109

A 141. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

110

A 142. § a 232. § (15) bekezdés alapján 2024. július 1-jén lép hatályba.

111

A 143. § a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

112

A 144. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

113

A 146. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

114

A 147. § a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

115

A 148. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

116

A 149. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

117

A 150. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

118

A 151. § (1) bekezdése a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

119

A 151. § (2) bekezdése a 232. § (10) bekezdés alapján 2023. október 12-én lép hatályba.

120

A 151. § (3) bekezdése a 232. § (10) bekezdés alapján 2023. október 12-én lép hatályba.

121

A 151. § (4) bekezdése a 232. § (10) bekezdés alapján 2023. október 12-én lép hatályba.

122

A 152. § a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

123

A 153. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

124

A 154. § a 232. § (10) bekezdés alapján 2023. október 12-én lép hatályba.

125

A 155. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

126

A 156. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

127

A 157. § a 232. § (15) bekezdés alapján 2024. július 1-jén lép hatályba.

128

A 158. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

129

A 159. § a 232. § (11) bekezdés alapján 2023. november 1-jén lép hatályba.

130

A 160. § a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

131

A 161. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

132

A 162. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

133

A 163. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

134

A 164. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

135

A 164. § (2) bekezdése a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

136

A 164. § (3) bekezdése a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

137

A 164. § (4) bekezdése a 232. § (14) bekezdés alapján 2024. február 1-jén lép hatályba.

138

A 166. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

139

A 167. § 1. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

140

A 167. § 2. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

141

A 167. § 3. pontja a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

142

A 167. § 4. pontja a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

143

A 167. § 5. pontja a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

144

A 167. § 6. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

145

A 167. § 7. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

146

A 167. § 8. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

147

A 168. § 1. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

148

A 168. § 2. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

149

A 169. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

150

A 170. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

151

A 171. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

152

A 172. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

153

A 173. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

154

A 174. § a 232. § (10) bekezdés alapján 2023. október 12-én lép hatályba.

155

A 175. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

156

A 176. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

157

A 177. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

158

A 178. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

159

A 179. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

160

A 180. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

161

A 181. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

162

A 182. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

163

A 182. § (2) bekezdése a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

164

A 183. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

165

A 184. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

166

A 185. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

167

A 186. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

168

A 187. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

169

A 188. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

170

A 189. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

171

A 190. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

172

A 191. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

173

A 192. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

174

A 193. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

175

A 194. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

176

A 195. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

177

A 196. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

178

A 197. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

179

A 198. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

180

A 199. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

181

A 200. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

182

A 201. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

183

A 202. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

184

A 203. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

185

A 204. § 1. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

186

A 204. § 2. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

187

A 204. § 3. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

188

A 204. § 4. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

189

A 204. § 5. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

190

A 205. § 1. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

191

A 205. § 2. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

192

A 206. § a 232. § (16) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.

193

A 207. § a 232. § (16) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.

194

A 208. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

195

A 209. § a 232. § (16) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.

196

A 210. § a 232. § (16) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.

197

A 211. § a 232. § (16) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.

198

A 212. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

199

A 213. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

200

A 214. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

201

A 215. § a 232. § (16) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.

202

A 216. § 1. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

203

A 216. § 2. pontja a 232. § (16) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.

204

A 216. § 3. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

205

A 216. § 4. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

206

A 216. § 5. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

207

A 217. § 1. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

208

A 217. § 2. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

209

A 217. § 3. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

210

A 217. § 4. pontja a 232. § (16) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.

211

A 217. § 5. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

212

A 217. § 6. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

213

A 217. § 7. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

214

A 218. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

215

A 219. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

216

A 220. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

217

A 221. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

218

A 222. § a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

219

A 223. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

220

A 224. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

221

A 225. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

222

A 226. § 1. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

223

A 226. § 2. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

224

A 226. § 3. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

225

A 226. § 4. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

226

A 226. § 5. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

227

A 226. § 6. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

228

A 226. § 7. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

229

A 226. § 8. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

230

A 226. § 9. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

231

A 226. § 10. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

232

A 226. § 11. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

233

A 226. § 12. pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

234

A 226. § 13. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

235

A 226. § 14. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

236

A 226. § 15. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

237

A 227. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

238

A 231. § a 232. § (5) bekezdés alapján 2023. augusztus 14-én lép hatályba.

239

Az 1. melléklet a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

240

Az 1. melléklet 1. pontja a 232. § (8) bekezdés alapján 2023. szeptember 12-én lép hatályba.

241

A 2. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

242

A 3. melléklet a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

243

Az 5. melléklet a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

244

Az 5. melléklet 1. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

245

A 7. melléklet a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

246

A 7. melléklet 1. pontja a 232. § (12) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.

247

A 8. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

248

A 9. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére