72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet

1. § (1)² A vízgazdálkodásról szóló törvényben (a továbbiakban: Vgtv.), valamint az e rendeletben meghatározott, vízgazdálkodással összefüggő elsőfokú vízügyi hatósági jogkört – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a területi vízügyi hatóság, a másodfokú vízügyi hatósági jogkört az országos vízügyi hatóság (a továbbiakban együtt: vízügyi hatóság) gyakorolja.

(2)³ A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője, valamint a 25. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a járási hivatal, másodfokon a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyakorolja. Felügyeleti szervként a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el.

(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve e rendelet

1/A. § (1)⁷ A vízügyi hatósági eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül

(2) E rendelet alkalmazásában az állami tulajdonban álló ingatlan esetében tulajdonos alatt az állami tulajdonban álló ingatlan felett jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorló személyt vagy szervezetet kell érteni.

1/B. § (1) A vízjogi engedélyezési eljárás iránti kérelem tartalmazza – az Ákr. 36. § (1) bekezdésében, érintettség esetén a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozásról szóló és a vízügyi hatósági eljárások szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletekben, valamint a (3)–(5) bekezdésben foglaltak mellett – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: Min. r.) meghatározott engedélyezési tervdokumentációt, elvi vízjogi engedélyezés esetén a műszaki megoldást tartalmazó dokumentációt.

(2)¹⁰ Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerint elektronikus ügyintézésre nem köteles, az (1) bekezdés szerinti kérelmet, valamint a 4/B. § szerinti bejelentést

(3)¹¹ Ha jogszabályban meghatározott dokumentumok valamelyikét a vízügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb kérelemben, bejelentésben elegendő – az iktatószámra való hivatkozással – a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy a vízügyi hatóságnál lévő igazolások a vízjogi engedély iránti kérelem, a bejelentés benyújtásának időpontjában a jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.

(4)¹² A kérelmezőnek a kérelem részeként igazolnia kell

(5)¹³ A vízügyi igazgatóság a nyilatkozatát az engedélyezési tervdokumentáció – elvi vízjogi engedélyezés esetén a műszaki megoldást tartalmazó dokumentáció –, valamint a vízügyi igazgatóság által közzétett módon történő megkeresés alapján, a megkeresés megérkezésétől számított húsz napon belül adja ki a kérelmezőnek. A vízügyi igazgatóság nyilatkozata tartalmazza

(6)¹⁴ A vízügyi igazgatóság nem ad vízügyi objektumazonosítót abban az esetben, ha a kérelem részét képező, az (5) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott vagyonkezelői hozzájárulást elutasítja.

1/C. § A vízügyi igazgatóság a Vgtv.-ben biztosított igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alóli mentessége

1/D. § (1) A vízügyi hatóság az eljárás során két alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra az ügyfelet. A második hiánypótlási felhívásra a tényállás tisztázása során felmerült új adatokra tekintettel kerülhet sor.

(2) A vízügyi hatósági eljárásban szünetelésnek nincs helye.

(3) Az ügyfél a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő iratokat és a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozatát csak eredetiben vagy hiteles elektronikus másolatban nyújthatja be.

1/E. § (1) A vízügyi hatóság a vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során a tényállás tisztázása érdekében tartott közmeghallgatás helyéről és idejéről legalább öt nappal korábban hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján értesíti az érintetteket.

(2) A közmeghallgatáson hangfelvétel vagy kép és hangfelvétel készül. A hangfelvételt, valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig jegyzőkönyvet kell készíteni.

1/F. § (1)¹⁵ A vízügyi hatóság a döntését írásban – ideértve az E-ügyintézési tv.-ben és a VIZEK rendszerben meghatározott elektronikus utat is – közli az ügyfelekkel.

(2)¹⁶ Ha a vízügyi hatósági eljárásban legalább ötven ügyfél érintett, a hatósági határozatot – az írásbeli, E-ügyintézési tv. szerinti közlés helyett – hirdetmény útján kell közölni, valamint a hatósági határozatról készült közleményt közhírré kell tenni.

(3)¹⁷ A kérelmező, bejelentő ügyféllel és képviselőjével, valamint az 1/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti ügyféllel a hatósági határozatot akkor is írásban – ideértve az E-ügyintézési tv.-ben és a VIZEK rendszerben meghatározott elektronikus utat is – kell közölni, ha hirdetményi közlésnek van helye.

(4) Ha a határozat ingatlanra vonatkozó és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés tárgyát érintő jogot, kötelezettséget, jogilag jelentős tényt tartalmaz, a vízügyi hatóság a véglegességről szóló értesítést az illetékes ingatlanügyi hatóság részére is megküldi.

1/G. § A vízügyi hatóság az ügyfél kérelmére, a vízikönyvben nyilvántartott adat igazolására vagy a folyamatban lévő, vízjogi engedélyezés tényéről hatósági bizonyítványt ad ki

1/H. § Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő vízügyi hatóság.

1/I. §¹⁸ A vízügyi igazgatóság az 1/B. § (5) bekezdése szerinti vagyonkezelői hozzájárulást, nyilatkozatot és az objektumazonosítási nyilatkozatot egyidejűleg adja ki.

1/J. §¹⁹ (1) Ha a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/A. §-a szerinti geotermikusenergia-kutatás állami tulajdonban lévő vízkészletet, vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményét vagy felszíni víz medrét érinti vagy arra közvetlen hatással van, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó geotermikus energia kutatásának engedélyezése során, vagy – ha a kutatási engedélyezési eljárásban még nem álltak rendelkezésre a hozzájárulásra vonatkozó döntés meghozatalához szükséges adatok – a geotermikus védőidom megállapítására és módosítására vonatkozó eljárásban a kérelmezőnek igazolnia kell a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásának meglétét is.

(2) A vízügyi igazgatóság a nyilatkozatát a geotermikus kutatási engedély iránti kérelmet tartalmazó megkeresés alapján, az 1/B. § (5) bekezdés c) pontja szerinti tartalommal adja ki a kérelmezőnek a megkeresés megérkezésétől számított húsz napon belül.

2. § (1) A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít.

(2)²¹ Elvi vízjogi engedély a tulajdonos, az építtető vagy a vagyonkezelő részére adható, de azt az előbbiek megbízásából a tervező is kérheti. A kérelemhez a külön jogszabály szerinti mellékleteket kell csatolni.

(3) A kérelem elbírálása során vizsgálni és a határozatban rögzíteni kell különösen:

(4)²³ Az elvi vízjogi engedély – ha a döntés alapját képező körülmények és a jogszabályok időközben nem változtak – a hatálya alatt köti a vízügyi hatóságot a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során hozott döntésnél, az abban foglalt vízgazdálkodási előírások és feltételek tekintetében.

(5)²⁴ Az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget, illetőleg a befogadóba elvezethető víz mennyiségét és minőségét – az engedély hatálya alatt – bejegyzett igényként (lekötött vízkészletként) kell nyilvántartani, és ezt a későbbi vízjogi engedélyek kiadásánál a vízkészletekkel való gazdálkodásnál figyelembe kell venni.

(6)²⁵ Az elvi vízjogi engedély az abban meghatározott vízimunka vagy vízilétesítmény vízjogi létesítési engedélyének véglegessé válásáig, de az elvi vízjogi engedély jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 2 évig hatályos, amely egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a kiadásának alapjául szolgáló körülmények (feltételek) változatlanok.

(7)²⁶ Ha az építtető az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, az erre irányuló döntését 15 napon belül köteles bejelenteni a vízügyi hatóságnak. Ennek elmulasztása esetén megszűnik a (4) és (5) bekezdésben meghatározott – a vízügyi hatóságot terhelő – kötelezettség.

(8)²⁷ A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Khvr.) hatálya alá tartozó, vagy az ezek megvalósításához szükséges vízimunka, vízilétesítmény esetén elvi vízjogi engedélyezési eljárás a Khvr. szerinti eljárást vagy eljárásokat megelőzően nem folytatható le.

3. § (1)²⁸ A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni.

(1a)²⁹ A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintő szolgalom alapítása esetén a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem részeként igazolni kell a szolgalom ellenértékének a vagyonkezelő részére történő kifizetését, vagy azt, hogy a szolgalmi jog ellenértéke kifizetése nélkül a vízjogi létesítési engedélyt a hatóság kiadhatja.

(2)³⁰ Ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízimunkával érintett ingatlan nem áll az építtető tulajdonában vagy vagyonkezelésében, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, az engedély csak az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének – a tervezett vízilétesítmény tulajdonosát is megjelölő – legalább 2 év időtartamra kiadott hozzájárulásával adható ki, azonban az 1/B. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben az ott szereplő nyilatkozat is elfogadható. E bekezdés a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrére nem alkalmazható.

(3)³¹ Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása, ha a közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez a vízügyi hatóság külön jogszabály, valamint e rendelet 6. § (1) bekezdése szerint vízvezetési szolgalmat alapított.

(3a)³² Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása a Vgtv. 20. § (3a) bekezdése alá eső vízilétesítmény vízjogi engedélyezési eljárása során. Ebben az esetben a vízjogi létesítési engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönti el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.

(3b)³³ Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdésében foglaltak végrehajtását szolgáló, a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti környezeti kármentesítési célú vízilétesítmény vízjogi engedélyezési eljárása során. Ebben az esetben a vízjogi létesítési engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönti el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.

(4)³⁴ A kérelem elbírálása során vizsgálni kell azt, hogy a tervezett vízimunka, a vízilétesítmény – tekintettel az annak gyakorlásával, illetve elhelyezésével érintett és vízgazdálkodási szempontból összefüggő térségre – mennyiben felel meg a vízjogi engedély megadására vonatkozó feltételeknek.

(4a)³⁵

(5)³⁶ Vízkészlet hasznosítására vízjogi létesítési engedély akkor adható, ha

(6)³⁷ A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít – az érintett ingatlan vonatkozásában fennálló polgári jog szerinti jogosultság megléte esetén – az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

(7)³⁸ A létesítési engedély – a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel – az abban meghatározott ideig hatályos. A hatály az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint, valamint a (7a) bekezdésben foglalt eltérések figyelembevételével meghosszabbítható.

(7a)³⁹ Ha a vízjogi létesítési engedély időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló kérelem közműveket érint és a műszaki tervdokumentáció tartalma változatlan, a közmű kezelője (üzemeltetője) tizenöt napon belül adja meg nyilatkozatát, illetve hozzájárulását. Ha a közmű kezelője (üzemeltetője) a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozatát a megkeresésben foglalt tartalommal megadottnak kell tekinteni.

(8)⁴⁰ A (6) bekezdés szerint meghatározott jog gyakorlásához fűződő kötelezettségek teljesítése körében, az engedélyezett létesítmény céljára és vízgazdálkodási, környezetvédelmi rendeltetésére figyelemmel a vízügyi hatóság a létesítési engedélyben rendelkezik a próbaüzemeltetésről.

(9)⁴¹ Próbaüzemeltetést kell végezni

(10)⁴² Próbaüzemeltetést lehet végezni – a (9) bekezdésben érintett esetek mellett –, ha azt a vízügyi hatóság kérelemre engedélyezte.

(11)⁴³ A próbaüzemeltetés időtartamát – amely nem hosszabbítható meg – a kötelező szabványokra, illetve a rendeltetésszerű használhatóság megállapításához szükséges adatokra, egyéb műszaki szempontokra figyelemmel kell meghatározni.

(12)⁴⁴ A vízügyi hatóság engedélye szükséges – a külön jogszabály szerinti építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések, valamint a 24. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – a szennyvíz és a csapadékvíz tisztításához, előtisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez. A vízügyi hatóságtól elvi vízjogi engedély kérhető a létesítmény tervezését megelőzően.

(13)⁴⁵ A (12) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlása során e rendeletnek a vízjogi engedélyezési eljárásra, a hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre, a vízjogi kötelezettség megállapítására, valamint a vízügyi felügyeletre vonatkozó rendelkezések szerint, azok megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

4. §⁴⁶ (1)⁴⁷ A végleges vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező rendszeren vízimunka végzéséhez vagy vízilétesítmény építéséhez az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő bejelentése szükséges, ha a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, továbbá a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló rendeletekben meghatározott víziközmű hálózat tervezett rekonstrukciója, illetve fejlesztése

(1a)⁴⁸ Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a közmű-üzemeltetési feltételeket jelentősen befolyásolónak minősül az olyan rekonstrukció és fejlesztés, amely a víziközmű-elem funkcióját befolyásolja.

(2) Mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményből történő vízhasználat gyakorlásához a vízilétesítményt vízjogi engedély alapján üzemeltető engedélyes hozzájárulása szükséges.

(3)⁴⁹

(4)⁵⁰ Ha a bejelentésre a vízügyi hatóság az ügyintézési határidő alatt nem nyilatkozik, a bejelentés alapját képező tevékenységhez a hatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető kérelmére erről a vízügyi hatóság külön igazolást vagy vízjogi létesítési engedélyt ad.

(5)⁵¹

4/A. §⁵² (1)⁵³ A vízilétesítmény megszüntetéséhez szükséges vízjogi megszüntetési engedélyt a tulajdonos, a vagyonkezelő vagy a vízilétesítmény üzemeltetésével eddig járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorló köteles megszerezni, kivéve a 4/B. § szerinti esetet.

(2)⁵⁴ Ha a megszüntetésre kerülő vízilétesítménnyel érintett ingatlan nem áll az (1) bekezdés szerinti kérelmező tulajdonában vagy vagyonkezelésében – ugyanakkor a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak –, az engedély csak az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének írásbeli hozzájárulásával adható ki, kivéve a 4/B. § szerinti esetet.

(3) Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása, ha a közcélú vízilétesítmény létesítésének, üzemeltetésének engedélyezése, vagy az engedély módosítása során a vízügyi hatóság a 6. § (1) bekezdése szerinti vízvezetési szolgalmat alapított.

(4) A megszüntetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen, hogy

(5) A megszüntetési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízilétesítmény teljes vagy részleges elbontására, leszerelésére, eltávolítására vagy eltömedékelésére.

(6) A vízilétesítmény megszüntetése esetén a megszüntetéssel érintett területet rendezni kell. Amennyiben jogszabály rekultivációsterv-készítési kötelezettséget ír elő, a vízilétesítmény megszüntetését, valamint a terület rendezését a rekultivációs tervben foglaltakkal összhangban kell megvalósítani.

(7)⁵⁵ A megszüntetési engedély a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két évig hatályos. A megszüntetési engedély hatálya egy évvel meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt

(8)⁵⁶ A vízilétesítmény megszüntetését a munkálatok befejezését követően a vízügyi hatóság felé be kell jelenteni. A vízügyi hatóság megvizsgálja, hogy a megszüntetés az erre vonatkozó engedélyben foglaltaknak megfelelően került-e végrehajtásra és a vizsgálat eredményétől függően intézkedik a Vgtv. 33/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatok vízikönyvi nyilvántartásból való törléséről.

(9) Ha a vízilétesítmény és a kapcsolódó vízhasználat megszüntetése az ingatlan-nyilvántartás módosításának szükségességét vonja maga után, a vízügyi hatóság hivatalból megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

(10)⁵⁷ Ha a vízügyi hatóság kút megszüntetéséről dönt, döntéséről évente, a tárgyévet követő év január 31-ig a vízügyi igazgatóságot értesíti.

(11)⁵⁸ A vízjogi létesítési vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező vízilétesítmény esetében a megszüntetési engedély iránti kérelem a Min. r. 3. mellékletében meghatározott esetekben az ott meghatározott egyszerűsített felhagyási, bontási, illetve eltömedékelési tervdokumentációt tartalmazza.

4/B. §⁵⁹ (1) A mezőgazdasági célú, felszíni vízhasználatot biztosító vízilétesítmény bejelentés alapján, vízjogi engedély nélkül megszüntethető, ha a vízilétesítmény

(2) A vízilétesítmény megszüntetésére irányuló, a vízügyi hatóságnak szóló bejelentésben a bejelentő nyilatkozik

(3) A vízügyi hatóság – ha a megszüntetés megfelel a jogszabályokban meghatározott műszaki és biztonsági, vízgazdálkodási és vízvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek – a (2) bekezdés szerinti

(4) A vízügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentés vizsgálata során annak értékelése érdekében, hogy a vízilétesítmény megszüntetése megfelel-e a környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek, a bejelentést továbbítja a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak, amely a bejelentéssel kapcsolatos szakvéleményét a bejelentés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a vízügyi hatósággal közli.

5. § (1)⁶⁰ Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó – a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott – jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti.

(2)⁶¹ Ha az engedély iránti kérelmet benyújtó építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő személye nem azonos az üzemeltető személyével, a vízügyi hatóság az üzemeltetés jogcímét, annak személyi és tárgyi feltételeit megvizsgálja.

(2a)⁶² Nem szükséges a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása

(3) A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen:

(3a)⁶⁴ Ha a vízilétesítmény a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott területen, de a vízjogi létesítési engedélytől eltérően valósult meg, akkor – a vízjogi létesítési engedély módosítása vagy fennmaradási engedély megszerzésének előírása nélkül – a vízügyi hatóság mérlegelése alapján vízjogi üzemeltetési engedély adható, ha a kérelem tartalmazza a megvalósított vízilétesítménynek a létesítésre vonatkozó vízgazdálkodási, környezetvédelmi, műszaki jogszabályoknak és hatósági előírásoknak történő megfelelésére vonatkozó tervezői nyilatkozatot és a ténylegesen megvalósult állapotot rögzítő tervdokumentációt.

(4) Az eljárás tárgyától és a létesítmény jellegétől függően a vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell, különösen:

(5)⁶⁷ A vízügyi hatóság az engedély hatályának megállapítása során különösen a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetését, műszaki jellemzőit, az üzemeltetéssel összefüggő és engedélyben előírt egyéb feltételeket értékeli és veszi figyelembe. Az engedély hatálya e rendeletnek az engedély módosítására vonatkozó szabályai szerint kérelemre vagy hivatalból módosítható.

(6)⁶⁸ E jogszabályban meghatározott és bejelentési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény üzemeltetésére vonatkozó kérelem esetén a 4. § (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6a)⁶⁹ Az e rendeletben meghatározott és bejelentési kötelezettség alá tartozó, mezőgazdasági célú, felszíni vízhasználatot biztosító vízilétesítmény megszüntetésére vonatkozó bejelentés esetén a 4/B. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(7)⁷⁰ A vízjogi üzemeltetési engedély – az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett – feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére. Ha a Vgtv.-ben meghatározott közfeladatokkal összefüggő és külön a vízjogi engedély alapján végezhető vízimunka, vízhasználat vagy a vízilétesítmény üzemeltetése a közérdek mértékét meghaladó, illetőleg a közfeladatok körébe nem tartozó vízimunkák elvégzését teszi szükségessé, a vízjogi engedélyben meghatározott jog csak az ezzel összefüggő külön jogszabályban meghatározott megállapodás (szerződés) szerint gyakorolható.

(8)⁷¹ Az építtető bejelentése, illetve a vízügyi hatóság engedélye alapján megépített vízilétesítmények használatbavételéhez és üzemeltetéséhez a (7) bekezdésben meghatározott jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.

(9)⁷² Az üzemeltetésre jogosító vízjogi engedélyeket – ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik – az e rendelet szerinti ellenőrzés során felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően az engedély hivatalból visszavonható vagy a 12. §-ban meghatározott esetben módosítható.

(10)⁷³ A vizek kártétel nélküli levezetése érdekében szükséges üzemeltetési, fenntartási, helyreállítási, illetve kármegelőzési munka elvégzésére jogosító vízjogi engedély – a vízjogi létesítési engedélyre vonatkozó előírásoknak megfelelően – a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő nagyvízi mederben, parti sávon, vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területen 5 évre adható a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok, illetve élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatások vizsgálatát követően. Az eljárás során a vízügyi hatóság kikéri a természetvédelmi kezelésért felelős szerv véleményét.

(11)⁷⁴ A (10) bekezdés szerinti engedélyben rendelkezni kell

(12)⁷⁵ A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott, egyszerűsített öntözési vízhasználatra szóló vízjogi üzemeltetési engedély – a talajvédelmi hatóság által előírt felülvizsgálatnak a vízjogi engedélyben történő rögzítése mellett – az egyszerűsített talajvédelmi terv alapján kialakított talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évig hatályos.

(13)⁷⁶ Az öntözési vízhasználatra vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély – az egyszerűsített öntözési vízhasználatra szóló vízjogi üzemeltetési engedély kivételével – a talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában meghatározott időtartamra, de legfeljebb 20 évre adható ki, ha

(13a)⁷⁷

(13b)⁷⁸

(13c)⁷⁹ A talajvédelmi terv külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség teljesítése alapján a talajvédelmi hatóság megkeresésére az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély hivatalból módosítható, visszavonható.

(14)⁸⁰ A Vgtv. 15/C. § (9) bekezdésében meghatározott tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a tartósan vízhiányos időszakban, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m3/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.

(14a)⁸¹ A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz írásban kell bejelenteni. A bejelentéshez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását csatolni kell. A bejelentés tartalmazza

(14b)⁸³ A vízkivétellel érintett felszíni víz kezelője a hozzájárulását akkor adja meg, ha a vízkivétel nem veszélyezteti a vízkivétellel érintett felszíni víz ökoszisztémáját és a Vgtv. szerinti vízgazdálkodási érdekeket, továbbá a hozzájárulásában megállapíthatja a vízkivétel feltételeit.

(14c)⁸⁴ A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentéséhez szakhatósági állásfoglalást nem kell csatolni. A vízügyi hatóság a bejelentés tartalmáról a növény- és talajvédelmi, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot a bejelentés kézhezvételét követő nyolc napon belül tájékoztatja.

(14d)⁸⁵ A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentését követően a vízhasználat azonnal megkezdhető. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentés szerinti gyakorlását a vízügyi hatóság a vízhasználat időtartama alatt a helyszínen ellenőrizheti. A kezelői hozzájárulás hiányában folytatott vagy a hozzájárulásban foglaltaktól, valamint a bejelentéstől eltérő vízkivételre utaló adat esetén a vízügyi hatóság soron kívül ellenőrzést tart, és a vízkivételt megtiltja.

(14e)⁸⁶ Ha ugyanazon mezőgazdasági területet a vízhasználó a rendkívüli öntözési célú vízhasználat időtartamát követően is öntözni tervezi, a további öntözéshez egyszerűsített öntözési vízhasználatra szóló vízjogi üzemeltetési engedély vagy öntözési célú vízkivételre jogosító vízjogi üzemeltetési engedély szükséges.

(14f)⁸⁷ A rendkívüli öntözési célú vízhasználat során kivett vízmennyiséget az 5/F. § (2) bekezdés b) pontja szerint a vízhasználó a vízkészletjárulék adatszolgáltatásban feltünteti.

(15)⁸⁸ Ha a tavas szennyvízleürítő helyet utótisztító funkcióval szükséges ellátni, akkor arra a szennyvízleürítő hely üzemeltetőjének a vízügyi hatóságtól külön vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni.

(16)⁸⁹ A (14) bekezdés szerinti vízjogi engedélyben az üzemeltetéssel járó jogokat és kötelezettségeket a tavas szennyvízleürítő hely

(17)⁹¹ A tavas szennyvízleürítő hely üzemeltetésére vonatkozó végleges határozattal és a változási vázrajz közlésével a vízügyi hatóság megkeresi a tavas szennyvízleürítő hely fekvése szerint illetékes első fokon eljáró ingatlanügyi hatóságot, hogy a tavas szennyvízleürítő helyet ezzel a megnevezéssel, művelés alól kivett területként jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.

5/A. §⁹³ A 2. melléklet szerinti esetben, ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.-ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, az engedély iránti kérelemnek része a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapnak megfelelő adattartalom.

5/B. §⁹⁴ A vízügyi hatóság – annak véglegessé válására tekintet nélkül – arról a határozatáról készült közleményt közhírré teszi,

5/C. §⁹⁶ (1) A vízkészlet lekötésére és vízhasználat gyakorlására vonatkozó vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyben az 5. § (4) bekezdésben meghatározottak mellett a vízügyi hatóság a vízkészlet-járulékkal összefüggésben rögzíti

(2) Az évi 500 m³-nél kevesebb vizet lekötő, házi vízigényt kielégítő kutak vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyben nem kell rögzíteni az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatokat.

(3) A vízügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti engedély közlésével egyidejűleg külön, írásban tájékoztatja az ügyfelet a vízkészletjárulék kiszámításának – a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti – módjáról, elemeiről és azok értékéről.

(4) A vízügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti tájékoztatót újra megküldi az ügyfélnek, ha a vízkészletjárulék kiszámítását meghatározó elemekben változás történik.

(5) A mezőgazdasági vízszolgáltató igazolja azt a tényt, hogy a felszíni vízkivétel egynél több kalibrált mérőeszköz után történik.

5/D. §⁹⁷ (1) A vízügyi hatóság legfeljebb az eljárás megindítását megelőző tárgyévre állapíthatja meg a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, de engedély nélkül gyakorolt vízhasználat esetén a vízkészletjárulék kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget, valamint a Vgtv. 15/B. § (1) bekezdés c) pontjában és az 5/C. § (1) bekezdésben foglaltakat.

(2) A vízügyi hatóság az engedély nélkül gyakorolt vízhasználatról

5/E. §⁹⁹ A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó kérelmére a vízügyi hatóság határozata alapján szüneteltetett vízhasználat esetén, a szünetelésről szóló határozatot megelőzően engedélyezett vízmennyiség 60%-át kell igénybevételnek tekinteni.

5/F. §¹⁰⁰ (1) A Vgtv. 15/C. § (1a) bekezdésében szereplő éghajlati jellemzők tekintetében, a Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszaknak a Hivatalos Értesítőben közzétett kezdete előtt 14 napon belül történt vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét 20%-kal csökkenteni kell (a továbbiakban: vízkészletjárulék-kedvezmény).

(2) A vízkészletjárulék adatszolgáltatásban fel kell tüntetni

(3) A vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt kivett víz napi mennyiségét feltüntető, a vízhasználó által aláírt dokumentumot a vízkészletjárulék adatszolgáltatáshoz mellékelni kell.

5/G. §¹⁰² A gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyének kiadására irányuló eljárásában, ha a termelt és szolgáltatott víz – gáztartalmának vizsgálata alapján – B vagy C gázfokozatba tartozik, a területi vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság tűzvédelmi hatósági feladatkörében megvizsgálja a tűzvédelmi előírásoknak való megfelelést és annak feltételeit is.

6. § (1)¹⁰³ Ha a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról – kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik – a vízügyi hatóság a létesítmény létesítésének vagy üzemeltetésének engedélyezése, illetve az engedély módosítása során határoz.

(2) Saját célt szolgáló, vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges vízvezetési szolgalom alapítására a polgári jog szabályai irányadók.

(2a)¹⁰⁴ Amennyiben a (2) bekezdés szerinti szolgalom alapítására nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintően kerül sor, úgy a vízvezetési szolgalom a vízjogi létesítési engedély véglegessé válásának napján e rendelet erejénél fogva jön létre, amennyiben a (7) bekezdésben foglaltak teljesülnek. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.

(3)¹⁰⁵ Az (1) és (2) bekezdésben érintett vízvezetési szolgalommal összefüggő, a jogosultat, valamint a tűrésre kötelezettet megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket az alapul szolgáló jogviszony határozza meg azzal, hogy a jogosult a vízjogi engedélyben rögzített tevékenységet a szolgalommal érintett ingatlan tulajdonosának, vagyonkezelőjének, használójának érdekeit, az ingatlan használati módját figyelembe véve gyakorolhatja.

(4)¹⁰⁶ A vízvezetési szolgalom alapítására irányuló – jogszabályban meghatározott tartalmú – kérelmet a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban kell a vízügyi hatósághoz benyújtani.

(4a)¹⁰⁷ Ha a vízvezetési szolgalom alapítására a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban nem került sor és a vízilétesítmény már megépült, az üzemeltető kérésére a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban is alapíthat szolgalmat.

(5) A szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban – az ingatlan-nyilvántartási adatokra is figyelemmel – rögzíteni kell, különösen:

(6)¹¹⁰ Az építtető (vízjogi engedélyes) és a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosa, állami tulajdon esetén vagyonkezelője között létrejött megállapodáson alapuló vízvezetési szolgalom esetén a felek szerződésének az (5) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt adatokat is tartalmaznia kell. A megállapodás (szerződés) a vízügyi hatóság jóváhagyásával jön létre. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.

(7)¹¹¹ Nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintő saját célú vízvezetési szolgalom létesítése esetén az építtető (vízjogi engedélyes) és a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan vagyonkezelője között létrejött megállapodásban a feleknek rendelkezniük kell az (5) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt adatokról, valamint a szolgalmi jog ellenértékéről. A megállapodás (szerződés) érvényességéhez a vízügyi hatóság jóváhagyása szükséges. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.

(8)¹¹² Nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintő saját célú vízvezetési szolgalom az üzemeltetési engedély bármely okból történő megszűnésének időpontjáig áll fenn.

7. § (1) Vízjogi engedély alapján üzemeltetett vízilétesítményhez történő csatlakozás engedélyezése esetén a csatlakozó – eltérő megállapodás hiányában – a vízhasználattal kapcsolatos érdekeltsége arányában köteles:

(2) A csatlakozás iránti kérelem elbírálása során vizsgálni kell különösen és az engedélyben meg kell határozni a csatlakozás módját (műszaki megoldását), továbbá a létesítmény közös használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, ideértve az érdekeltségi arányokat és az ebből eredő költségek viselésére vonatkozó – a felek megállapodásán alapuló, vagy ennek hiányában az (1) bekezdés alapján megállapítható – feltételeket.

(3) Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, az (1) bekezdésben nem érintett közös vízhasználatokra a vízhasználati szolgalom szabályait kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1) Ha a vízilétesítmény elhelyezéséhez szolgalmat alapítottak – különösen a létesítési engedély jogosítottjának és a későbbi üzemeltető személyének eltérése esetén – a szolgalom gyakorlásával járó, az üzemeltetéssel összefüggő jogokról és kötelezettségekről az üzemeltetési engedélyben is rendelkezni kell.

(2) A vízvezetési szolgalom az alapul szolgáló vízjogi engedély tartalmával összefüggésben módosulhat, illetve az engedély visszavonásával szűnhet meg.

(3) A vízjogi engedély módosítása során a vízvezetési szolgalom változatlan fenntartásának feltételeit is vizsgálni kell a szolgalom alapítására irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

(4)¹¹³ A vízvezetési, valamint vízhasználati szolgalmi jogot – külön jogszabály szerint – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(4a)¹¹⁴ A vízügyi hatóság a 6. § (1) és (2a) bekezdése szerinti végleges vízjogi engedéllyel vagy az engedély módosításával, közcélú szolgalomalapítást tartalmazó végleges határozattal, valamint a szolgalmi jogi megállapodással megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(4b)¹¹⁵ Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi jogot annak megszűnését követően a vízügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány becsatolásával, a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének egyoldalú kérelmére a az ingatlanügyi hatóság törli az ingatlan-nyilvántartásból.

(5)¹¹⁶ Vízvezetési szolgalom alapításával kapcsolatos kártalanítási igény (Vgtv. 21. §) elbírálására, továbbá a vízhasználati szolgalommal összefüggő költségviselésre e rendeletnek a kártalanításra és költségmegosztásra vonatkozó szabályai irányadók.

8/A. §¹¹⁹ (1) A kútból kitermelt víz felhasználásának módjára figyelemmel – különös tekintettel az ivóvíz-minőségű vízre vonatkozó rendelkezésekre – el kell végezni a víz minőségi vizsgálatát. A vizsgálandó paramétereket a vízügyi hatóság a létesítési engedélyben határozza meg.

(2) A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Fvbr.) 13. § (2)–(4) bekezdéseiben meghatározott jogosultságok fennállását igazolni kell a létesítési engedély iránti kérelemben vagy legkésőbb a kút kivitelezésének időpontjáról szóló értesítésben. Ha a vízjogi engedélyes a másolatokat a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez nem mellékeli, akkor a vízjogi létesítési engedély csak azok pótlására irányuló feltétellel adható meg.

(3) A vízügyi hatóság részben vagy teljes mértékben eltekinthet az Fvbr. 1. melléklet szerinti geofizikai mérésektől, ha a tervező igazolja, hogy a területről elegendő adat, illetve a korábban megvalósított fúrásokból értékelhető geofizikai szelvény áll rendelkezésre és a geofizikai mérésekre a kút műszaki adatainak megállapításához nincs szükség.

(4) A vízügyi hatóság vagy a műszaki ellenőr előírására a földtani rétegsor pontosításának érdekében földtani laboratóriumi anyagvizsgálatokat is végezni kell.

8/B. §¹²¹ (1)¹²² A kút kivitelezése megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek a vízügyi hatóságot – a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok esetében a bányafelügyeletet is – a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíteni kell.

(2)¹²³ Ha a kivitelezés során szénhidrogén, szén vagy érc ásványi nyersanyag előfordulását észlelik, erről a kivitelezőnek a bányafelügyeletet értesítenie kell.

8/C. §¹²⁴ (1)¹²⁵ A vízföldtani napló elkészítése érdekében a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával és megfigyelésével kapcsolatos vízilétesítmények létesítéséről a kivitelező

(2)¹²⁶ Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentációk és mérések hiányosak és ez alapján a vízföldtani napló nem készíthető el, az SZTFH kiegészítést kér a kivitelezőtől. Hiánytalan kérelem esetén vagy a kiegészítések megküldését követően az SZTFH elkészíti a vízföldtani naplót, és azt kútkataszteri számmal látja el.

(3)¹²⁷ Az SZTFH az elkészített vízföldtani naplót

(4) A vízügyi hatóság részére megküldött vízföldtani napló a vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyezési kérelem részét képezi, így a létesítőtől vízföldtani napló külön nem kérhető.

(5)¹²⁸ Ha a vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyezési eljárás során olyan tényre derülne fény, amely a vízföldtani napló tartalmának módosítását teszi szükségessé, akkor a vízügyi hatóság a javítás szükségességéről tájékoztatja az SZTFH-t.

8/D. §¹²⁹ Ha fúrt kutak esetén a furat továbbmélyítése az engedélyezett mélység 15%-át meghaladja, vagy ha az engedélyben meghatározottól eltérő vízkészletet vesz igénybe, akkor a megvalósult kútra vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.

8/E. §¹³¹ (1) A kút

(2) A vízügyi hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról szóló miniszteri rendeletben előírtak mellett tartalmazza, különösen

(3) A vízügyi hatóság az időszakos vizsgálatok körét indokolt esetben szűkítheti, illetve szélesebb körű vizsgálatokról rendelkezhet. Az időszakos vizsgálatok rendjét az üzemeltetési szabályzatban rögzíteni kell.

(4) Az időszakos vizsgálatok eredményét és az értékelést tartalmazó dokumentációt a vízügyi hatóságnak egy hónapon belül meg kell küldeni. Ha az időszakos vizsgálatok értékelése alapján az üzemeltetés módja és a rendszeres, valamint időszakos mérések rendje módosítása válik szükségessé, a megfelelően módosított üzemeltetési szabályzatot a vízügyi hatóságnak meg kell küldeni.

(5)¹³² A vízügyi hatóság részére a kút létesítése, üzemeltetése, fennmaradása és megszüntetése iránti kérelemhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklete szerinti dokumentációt kell csatolni, ha a kút

8/F. §¹³⁴ (1)¹³⁵ A vízügyi hatóság az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott kiemelt jelentőségű vízilétesítmények, valamint a vízügyi igazgatóság által kiemelt jelentőségűnek tervezett vízilétesítmény esetén:

(1a)¹³⁶ A vízügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti vízilétesítmények esetében határozatában rögzíti, hogy a vízilétesítmény mozgása a vízügyi felügyeleti hatósági tevékenység során a Földmegfigyelési Információs Rendszer segítségével megfigyelhető, és előírja, hogy milyen kiegészítő eszközök telepítése szükséges. A vízügyi hatóság által a Földmegfigyelési Információs Rendszerből lekért földmegfigyelési tematikus adatok csak az (1) bekezdés szerinti vízilétesítmények vízügyi felügyelete vonatkozásában irányadók.

(2)¹³⁷ A vízügyi hatóság vízügyi felügyeleti tevékenysége keretében – a földmegfigyelési tematikus adatok felhasználásával – önállóan, az (1) bekezdés c) pontja esetében a vízügyi igazgatóság bevonásával ellenőrzi az (1) bekezdés szerinti vízilétesítmény tekintetében

(3)¹³⁸ Az (1) bekezdés szerinti vízilétesítmény üzemeltetése során – a megfigyelési rendszer hiányosságainak vagy nem megfelelő működésének megállapítása esetén – a vízügyi hatóság az üzemeltetővel szemben a megfigyelési rendszer e rendeletnek, valamint az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről szóló miniszteri rendeletnek megfelelő kialakítására és működtetésére irányuló eljárást indít.

9. § (1)¹³⁹ A vízkészlet, vízkivétel, illetve vízilétesítmény fokozott védelme érdekében a vízügyi hatóság védőidom vagy védőterület, illetőleg védősáv (az utóbbi kettő a továbbiakban: védőterület) kijelölését a külön jogszabály előírásai alapján rendeli el.

(2)¹⁴⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörben a vízügyi hatóság:

(3) A védőidom, védőterület kijelöléséhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket (tervdokumentációkat) kell csatolni. A kijelölésről és a védőterület fenntartásáról szóló vízjogi engedélyben, határozatban rendelkezni kell, különösen:

(4)¹⁴² A védőterületen lévő, azokat a földrészleteket, amelyeken az elrendelt vagy elrendelhető használati korlátozások az ingatlan rendeltetésszerű használatát kizárják vagy jelentős mértékben akadályozzák, a védőterület kiala-kítására köteles személynek az ingatlant adásvétel útján vagy egyéb módon (így például kisajátítással) kell megszereznie. Ebben az esetben az ingatlan megvásárlását vagy kisajátítását annak tulajdonosa is kezdeményezheti.

(5)¹⁴³ Aki a védelem alá helyezett vízkészlet hasznosítására, vízilétesítmény megépítésére jogot szerzett, a védőidom, a védőterület kijelöléséből, fenntartásából eredő tulajdoni-használati és egyéb korlátozásokért az érintett ingatlan(ok) tulajdonosát (használóját) az akadályoztatás (korlátozás) mértékének arányában; az építmények, növényzet stb. eltávolításáért vagy áthelyezéséért pedig az okozott károknak megfelelően kártalanítani köteles.

(6) A védelem alá helyezett vízbázisok, illetve vízilétesítmények védőidomának, védőterületének meghatározásáról, a védőterület övezeteiről, továbbá az érintett ingatlanok ezzel összefüggő használatáról, a védelem érdekében szükséges használati korlátozásáról külön jogszabály rendelkezik.

(7)¹⁴⁴ A védőidomot, a védőterületen belül – külön jogszabály szerint meghatározott – belső és külső védőövezetet, valamint a védősávot érintő tulajdoni, illetve használati korlátozásokat, ideértve a telekalakítási és építési tilalmat, valamint a vízmű üzemeltetőjét megillető használati, szolgalmi jogot a kijelölésről és a fenntartásról rendelkező határozat alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

9/A. §¹⁴⁶ (1)¹⁴⁷ A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett – a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló kormányrendeletben meghatározott – mederhasználati vízilétesítményeknél, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem részeként igazolni kell a meder vagyonkezelőjének a mederhasználathoz történő hozzájárulását. A hozzájárulásra polgári jogi igényt alapítani nem lehet. A hozzájárulás hiányában a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmények tekintetében vízjogi engedély nem adható ki.

(1a)¹⁴⁸ Állami vagy önkormányzati közcélú beruházás esetén az építtető erre irányuló megkeresésének kézbesítését követő 15 napon belül a vagyonkezelő hozzájárulását – ellenkező nyilatkozata hiányában – megadottnak kell tekinteni.

(2)¹⁴⁹ A vízügyi hatóság az üzemeltetési engedélyben rögzíti a mederhasználati jog létrejöttének, idejének, gyakorlásának, megszűnésének feltételeit.

(3)¹⁵⁰ A vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem részeként igazolni kell az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz meglétét. A vízjogi üzemeltetési engedélyben meg kell jelölni az ingatlannak a mederhasználati joggal érintett részét, továbbá a változási vázrajz a határozat mellékletét képezi.

(4) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítményre csak határozott idejű, legfeljebb 15 évre szóló üzemeltetési engedély adható ki.

10. §¹⁵¹ (1) A felszíni vizek partvonalát – kérelemre vagy hivatalból a környezet- és természetvédelmi előírásokra is figyelemmel – a vízügyi hatóság határozattal állapítja meg. A partvonalat, ha a terepadottságok vagy egyéb körülmények indokolják természetben is ki kell tűzni.

(2) A partvonal megállapításánál – a már állandósult partvonal kivételével – figyelemmel kell lenni különösen:

(3) A vízügyi hatóságnak a vizek partvonalát megállapító határozatában meg kell jelölni az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetéshez szükséges bejegyzés jogcímét, a módosult partvonal következtében az egyes ingatlanok adatainak változását.

(4) A folyóvizek természetes úton végzett munkája (elhabolás) során a parti ingatlan tulajdonosának (használójának) a mederré váló területért kártalanítás nem jár.

(5) A parti ingatlan tulajdonosa az elhabolás elleni védelem, valamint az elhabolt rész vízjogi engedély alapján történő helyreállítása során a megállapított partvonalig jogosult a szükséges munkákat elvégezni.

(6)¹⁵² A megállapított partvonalat a településrendezési terv elkészítése során is figyelembe kell venni.

(7) Ha a vízviszonyokba a meder feltöltésével jogellenesen beavatkoztak, a feltöltés fennmaradásáról vagy megszüntetéséről az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során kell a partvonal módosításával vagy az eredeti partvonal fenntartásával határozni.

(8) A jogellenesen megvalósított mederfeltöltés esetén a fennmaradási engedélyhez a meder tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének hozzájárulását, továbbá az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt is csatolni kell. Hozzájárulás hiányában a kérelem nem teljesíthető és a partvonal kizárólag hivatalból indított eljárás eredményeként módosítható.

(9) Ha a partvonal nem módosítható, az eredeti állapot helyreállításához szükséges intézkedésekről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a határozatban külön rendelkezni kell.

(10) A partvonal módosítására irányuló kérelemhez – ideértve a jogellenesen megvalósított mederfeltöltés fennmaradására irányuló kérelmet is – a meder tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének hozzájárulását, továbbá az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt kell csatolni. Hozzájárulás hiányában a kérelem nem teljesíthető és a partvonal kizárólag hivatalból indított eljárás eredményeként módosítható.

(11) A jogellenes mederfeltöltéssel kapcsolatos ügyekben egyebekben e rendeletnek a hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

10/A. §¹⁵³ A vízjogi engedély módosítására, visszavonására és a tevékenység szüneteltetésére a vízjogi engedély kiadására vonatkozó szabályok a 11-14. §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazandók.

11. §¹⁵⁴ (1) A vízjogi engedély az engedélyes kérelmére módosítható, amennyiben:

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az engedélyes köteles a vízügyi hatóságnak 30 napon belül bejelentést tenni. Ennek elmulasztása esetén az engedély gyakorlásával összefüggő kötelezettségek az engedélyest terhelik.

(3) A vízjogi engedélynek az (1) bekezdés alapján történő módosításához az engedélyesnek csatolni kell mindazokat az adatokat, műszaki terveket, szükséges egyéb hatósági engedélyeket, közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) hozzájárulását, amelyek az érvényes vízjogi engedélyhez képest a módosítással összefüggő kérelmet megalapozzák.

11/A. §¹⁵⁶ (1)¹⁵⁷ Ha a mezőgazdasági célú vízhasználatot biztosító vízilétesítmény engedélyese a vízjogi üzemeltetési engedély vagy fennmaradási engedély hatályának lejártát megelőzően kérelmében nyilatkozik arról, hogy a vízilétesítményt az engedélyben foglaltaknak megfelelően üzemelteti, és változatlan vízgazdálkodási rendeltetéssel és műszaki jellemzőkkel kívánja a továbbiakban is üzemeltetni, illetve a vízhasználatot gyakorolni, az engedélyes a vízügyi hatóságtól kérheti az engedély időbeli hatályának egyszerűsített eljárásban történő módosítását.

(2) A kérelemhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mellékleteket nem kell csatolni.

(3)¹⁵⁸ A kérelem elbírálása során a szakhatóságok állásfoglalását, valamint a kezelő hozzájárulását nem kell beszerezni, azonban a döntésről – annak egy példánya megküldésével – őket tájékoztatni kell.

11/B. §¹⁵⁹ E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkút: olyan maximálisan 50 m talpmélységű termelőkút és a hozzá kapcsolódó öntözőberendezés, amely kizárólag talajvíz igénybevételével, öntözési, halgazdasági vagy állatitatási célú vízhasználatot szolgál.

11/C. §¹⁶⁰ Ha az engedélyes a vízjogi üzemeltetési engedély módosítására, fennmaradási engedély módosítására irányuló kérelmében nyilatkozik arról, hogy a vízilétesítményt az üzemeltetési engedélyben, fennmaradási engedélyben foglaltaknak megfelelően, változatlan tulajdonjogi helyzetben, változatlan vízgazdálkodási rendeltetéssel, vízmennyiséggel és műszaki jellemzőkkel kívánja a továbbiakban is üzemeltetni, illetve a vízhasználatot gyakorolni, a vízjogi engedélyezési eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap.

11/D. §¹⁶¹ A vízügyi hatóság az Ákr. 120. § (1) bekezdése alapján a vízjogi engedélyt hivatalból a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével is módosíthatja vagy visszavonhatja.

11/E. §¹⁶² E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági célú felszíni vízhasználatot biztosító vízilétesítmény az, amely kizárólag öntözési (ideértve a rizstermelést is), halgazdasági vagy állattartási célú vízhasználatot szolgál.

12. §¹⁶³ A vízjogi engedélyt a vízügyi hatóság a kiadásnál irányadó szempontok alapján hivatalból módosítja abban az esetben, ha megváltoztak azok a feltételek és adottságok, amelyek az engedély kiadásának alapjául szolgáltak, különösen, ha a módosítást:

13. § (1) A vízjogi engedélyben biztosított vízhasználat az engedélyes kérelmére vagy hivatalból, akkor szüneteltethető, ha a jog gyakorlásának felfüggesztését időleges – meghatározott időpontig fennálló – körülmények indokolják.

(2) A szüneteltetésre meghatározott időtartam elteltével a vízjogi engedélyben meghatározott jog külön intézkedés nélkül gyakorolható. A szüneteltetés leghosszabb időtartam három év. Amennyiben azt a körülmények módosulása indokolja, kérelemre vagy hivatalból korábban is megszüntethető, illetőleg annak leghosszabb időtartamáig meghosszabbítható.

(3)¹⁶⁵ Ha a felszíni vízből történő, öntözési célú vízkivételre jogosító vízjogi üzemeltetési engedély a (4) bekezdésnek megfelelően szüneteltetésre kerül, kizárólag a szüneteltetés időtartama alatt, a vízjogi engedélyben lekötött, de fel nem használt vízkészletre a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, öntözés esetére szolgáló vízhasznosítási idényre egyszerűsített öntözési vízhasználatra szóló vízjogi üzemeltetési engedély adható.

(4)¹⁶⁶ A felszíni vízből történő, öntözési célú vízkivételre jogosító üzemeltetési engedély adott tárgyévben való szüneteltetését az előző év december 31. napjáig kell kérelmeznie az engedélyesnek. A szünetelés legalább egy, legfeljebb három öntözési idényre kérhető. Ha az engedélyes körülményeinek módosulása indokolja, a szüneteltetés időtartama módosítható a meghatározott legrövidebb vagy leghosszabb időtartamig egy-egy öntözési idénnyel az engedélyes december 31. napjáig benyújtott kérelme alapján.

14. § (1) A vízjogi engedély visszavonható, ha az engedélyes:

(2) A vízjogi engedélyt vissza kell vonni, ha alapvetően megváltoztak azok a feltételek és körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak, így különösen:

15. § (1)¹⁶⁹ Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivétellel – fennmaradási engedélyt kell kérni.

(1a)¹⁷⁰ Nem kell fennmaradási engedélyt kérni a Vgtv. 45/N. § (1) bekezdése szerinti vízilétesítmény esetében.

(2)¹⁷¹ Ha az építtető a létesítményt a vízügyi hatóság által megállapított határidő alatt és a hatósági előírások betartásával megszünteti, az eredeti állapotot visszaállítja, az engedély nélkül, illetve az attól eltérően végzett tevékenységhez kapcsolódó joghátrányok nem alkalmazhatók.

(3)¹⁷² A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni, azzal, hogy a kérelemnek a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentáció a része.

(3a)¹⁷³

(4)¹⁷⁴ Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel kapcsolatos eljárás annak megállapítására irányul, hogy a megvalósított vízilétesítmény, vízimunka – az engedély hiányától eltekintve – mennyiben felel meg a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély kiadására vonatkozó, a Vgtv.-ben és egyéb jogszabályban meghatározott követelményeknek, illetve a hatósági előírásoknak. A vízügyi hatóság a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé.

(5)¹⁷⁵ Amennyiben a fennmaradási engedély megadható, a Vgtv. 29. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bírság megfizetéséről a fennmaradásról szóló döntéssel, illetve eljárással egyidejűleg kell rendelkezni.

16. § (1) Amennyiben az engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

(2)¹⁷⁶ A létesítési engedély alapján megépített, de üzemeltetési engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítmény esetén a vízügyi hatóság intézkedik, hogy a vízhasználat, illetve az üzemeltetés jogszabálynak megfelelő legyen.

(3)¹⁷⁷ A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítmény megszüntetésére (elbontására) irányuló hatósági intézkedés esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolásaként be kell mutatni különösen azokat a terveket vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak – a határozatban megállapított általános műszaki megoldással összhangban álló, a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő – megszüntetése megállapítható.

17. § (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásával összefüggésben keletkező, a Vgtv.-ben, valamint egyéb jogszabályban meghatározott – jogviszonyokból eredő kártalanítás felől – megegyezés hiányában – bíróság határoz. A kártalanítási igény elbírálása az államigazgatási eljárás lefolytatásának és a határozathozatalnak nem feltétele.

(2)¹⁷⁸ Vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, fenntartásával, átalakításával és megszüntetésével összefüggő hatósági eljárás során az engedélyezett, bejelentett létesítménnyel kapcsolatos – a közös használat érdekeltségi arányából következő – költségek megosztásáról az érdekeltek megegyezésének hiányában a vízügyi hatóság határoz.

(3)¹⁷⁹ A (2) bekezdésben meghatározott döntés előtt a vízügyi hatóság megkíséreli az olyan egyezség létrehozását, amely

18. § (1)¹⁸⁰ A vízhasználót vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, illetőleg a jogszabályban meghatározott feladatainak kötelezettségeinek elmulasztásával káros és jogellenes állapotot idézett elő, a jogszabály szerint szükséges követelmények érvényesítése érdekében a vízügyi hatóság kötelezi.

(2)¹⁸⁴ Amennyiben a vízügyi hatóság eljárást az (1) bekezdés a)–g) pontjai alapján folytatja le, a vízhasználó vagy az, aki a jogellenes állapot megszüntetésére a jogszabály szerint egyébként köteles, a külön jogszabályban meghatározott tartalmú, a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra irányadó terv és adat szolgáltatására is kötelezhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti terv- és adatszolgáltatást az eljáró hatóság elrendeli, ha a vízilétesítmény megépítéséről, vízjogi engedély nélkül vagy attól eltérően elvégzett vízimunka, üzemeltetett vízilétesítmény vagy vízhasználat fennmaradásáról, átalakításáról vagy megszüntetéséről kell dönteni, és ehhez – jogszerű teljesítés hiányában – engedélyezési tervdokumentáció nem áll rendelkezésre.

(4)¹⁸⁵ Ha jogszabály alapján a 15. § (5) bekezdésének alkalmazásával lefolytatott eljárásban, fennmaradási engedély megadható, az építtetőt az engedély nélkül, illetve attól eltérően megépített építmények értékére vonatkozó adatok közlésére kell felhívni. Az adatok közlésénél a fennmaradási engedélyre vonatkozó eljárás időpontjában fennálló értéket kell figyelembe venni.

(5)¹⁸⁶

(6)¹⁸⁷ Az (1)–(4) bekezdésben megjelölt eljárás keretében hozott határozatnak tartalmaznia kell a káros, illetve jogellenes állapot megszüntetésének a vízgazdálkodási környezet- és természetvédelmi célokkal és követelményekkel összhangban álló, általános műszaki megoldását, vagy a megoldás lehetőségeit. A határozat végrehajtásának a véglegesen megállapított teljesítési határidőt követő első naptól számított három év elteltével nincs helye.

(7)¹⁸⁸

(8)¹⁸⁹

(9)¹⁹⁰

21. § (1)¹⁹⁴

(2)¹⁹⁵

(3)¹⁹⁶

(4)¹⁹⁷ A vízügyi hatóság a vízilétesítményeket és vízhasználatokat a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás, valamint az ellenőrzés során a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött szerepére figyelemmel, I–IV-ig terjedő felügyeleti kategóriába sorolja. Ennek megfelelően az érintett vízgazdálkodási követelmények szempontjából:

(5) A (4) bekezdésben meghatározott kategóriák megállapításánál figyelembe kell venni különösen:

(6)¹⁹⁸ A vízügyi hatóság az ellenőrzést az I. kategóriába tartozó létesítményeknél évenként, a II. kategóriába tartozó létesítményeknél kétévenként, a III. kategóriába tartozó létesítményeknél ötévenként, a IV. kategóriába tartozó létesítményeknél esetenként (szúrópróbaszerűen, illetve megkeresés vagy bejelentés alapján) végzi. Az egyes felügyeleti kategóriákat érintő besorolás részletes szempontjait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(7)¹⁹⁹ Amennyiben a (5) bekezdésben foglaltak változása ezt indokolttá teszi, a vízügyi hatóság módosíthatja a létesítmény (4) bekezdés szerinti besorolását.

(8)²⁰⁰ A vízügyi hatóság az ellenőrzés során – szükség szerint – szakmai, módszertani útmutatást és tanácsot ad, egyben lehetőséget biztosít az engedélyesnek arra, hogy – az azonnali intézkedést igénylő eseteket kivéve – a vízgazdálkodási cél, illetőleg követelmény önkéntes jogkövetés útján teljesüljön.

(9)²⁰¹ Ha a vízügyi hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a jogellenes vízimunka, vízhasználat, vízilétesítmény kizárólagos állami tulajdonban lévő vízkészletet (felszíni vizeket, felszín alatti vizeket, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeit), medret vagy vízilétesítményt érint, akkor a működési területével érintett vízügyi igazgatóságot, mint a vízügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősülő szervezetet az ellenőrzés során feltárt jogellenes tevékenységről és intézkedéséről a vízügyi hatóság értesíti. Ha a vízügyi hatóság az ellenőrzés eredményeként határozatot hoz, azt a vízügyi igazgatóságnak megküldi.

(10)²⁰² A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően gyakorolt vízhasználat, megvalósított vízimunka, illetve megépített vízilétesítmény esetén az ellenőrzést követő intézkedéseket a vízügyi hatóság az ellenőrzés befejezését követően, a jogellenes állapot szakmai megítélésétől is függően haladéktalanul, de legkésőbb az ellenőrzés befejezésétől számított 2 hónapon belül köteles megtenni.

(11)²⁰³ A vízügyi felügyeleti ellenőrzéseket a vízügyi hatóság ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:

21/A. §²⁰⁵ (1) Az engedélyes a 30 hektár vagy afeletti völgyzárógátas halastó vagy halastórendszer, valamint az 1 millió m³ vagy azt meghaladó tározott vízmennyiségű völgyzárógátas víztározó üzemeltetési szabályzatát a vízjogi üzemeltetési engedély hatályának lejártakor, de legkésőbb 2022. augusztus 31-ig, majd ezt követően legalább 5 évenként felülvizsgálja. A vízügyi hatóság ezen vízi létesítményeket az I. felügyeleti kategóriába sorolja.

(2) Az engedélyes a 30 hektár alatti völgyzárógátas halastó vagy halastórendszer, valamint az 1 millió m³ tározott vízmennyiség alatti völgyzárógátas víztározó üzemeltetési szabályzatát a vízjogi üzemeltetési engedély hatályának lejártakor, de legkésőbb 2022. augusztus 31-ig, majd ezt követően legalább 10 évenként felülvizsgálja. A vízügyi hatóság ezen vízi létesítményeket – az egyes felügyeleti kategóriákat érintő besorolás szempontjait figyelembe véve – a II. vagy a III. felügyeleti kategóriába sorolja.

22. §²⁰⁶ (1) A vízügyi hatóság a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint vezetett vízikönyvi nyilvántartása és annak elektronikus vízikönyvi változata (a továbbiakban: e-vízikönyv) a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza és tanúsítja a vízimunkákra, a vízilétesítményekre és vízhasználatokra vonatkozó műszaki alapadatokat, továbbá az ezek gyakorlásához kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzés alapját képező határozat, tudomásulvételről szóló nyilatkozat ügyfél általi kézhezvételét követő 8 napon belül az e-vízikönyvbe kell bejegyezni, és a vízügyi hatóság a bejegyzésről a VIZEK rendszer részére azonnal elektronikus tájékoztatást, adattovábbítást küld.

(3) A bejegyzés alapját képező határozatban rendelkezni kell arról, hogy a határozat véglegessé válását követően a jogszabály alapján megállapítható jogokat és kötelezettségeket és az ezzel összefüggő adatokat az e-vízikönyvi nyilvántartásba bejegyzik.

(4) A vízikönyvi nyilvántartásba bejegyzett jog vagy kötelezettség megszűnését követően a jogszabály alapján nyilvántartott adatokat a vízikönyvi és az e-vízikönyvi nyilvántartásban hatálytalanítani kell. A hatálytalanításról a jog vagy kötelezettség megszűnését eredményező határozatban, tudomásulvételről szóló nyilatkozatban kell az ügyfelet tájékoztatni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az e-vízikönyvi bejegyzés hatálytalanítását a jog vagy kötelezettség megszűnését eredményező határozat véglegessé válását követő 8 napon belül kell elvégezni.

(6) A vízjogi engedélyezési eljárásban az e-vízikönyvi nyilvántartásba bevezetendő műszaki alapadatok körében EOV-ban az ügyfél által meghatározott EOV koordináták közlését a vízügyi hatóság akkor fogadja el, ha azokat legfeljebb — 0,5 méter hibahatárral működő helymeghatározó eszközzel rögzítették.

23. §²⁰⁷ A vízbeszerzésre meghatározott, továbbá a befogadóba vezethető vízmennyiségeket a vízügyi hatóság – a kiadott elvi vízjogi engedély hatályán belül – bejegyzett igényként, a vízkészlet-nyilvántartásról szóló külön jogszabály szerint tartja nyilván.

23/A. § (1) A VIZEK rendszert mint elektronikus szakrendszert

(2) Az E-ügyintézési tv. 2. § (1) bekezdése alapján az 1. § (1) bekezdése szerinti vízügyi hatóság a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása érdekében az 1/A. § (1) bekezdése szerinti,

(3) A VIZEK rendszer integrált hatósági rendszerét az ügyfél veszi igénybe.

(4) A VIZEK rendszerben a már kiadott vízjogi engedéllyel kapcsolatos ügy, valamint új vízjogi engedély iránti kérelem vagy bejelentés és a vízkészletjárulék-bevallás egyaránt intézhető.

(5) A VIZEK Keretrendszer részét képezi az előszűrő felület és döntéstámogató modul, valamint az adatgyűjtő felület, míg az integrált hatósági rendszer részét képezi az e-vízikönyv és az elektronikus vízkészletjárulék-nyilvántartás.

23/B. § (1) A VIZEK rendszer az ügyfelet azonosítást követően veszi nyilvántartásba. Az azonosításnak nem feltétele, hogy az ügyfél hatályos vízjogi engedéllyel rendelkezzen. Az azonosítást az ügyfél a Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatáson (a továbbiakban: KAÜ) keresztül elérhető azonosítási szolgáltatás használatával kezdeményezi.

(2) A vízügyi hatóság az ügyfél azonosítását követően a természetes személy ügyféllel kizárólag a biztonságos kézbesítési szolgáltatási tárhelyén, a nem természetes személy ügyféllel az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot.

(3) Az ügyfél a KAÜ azonosítást követően

23/C. § (1) Az előszűrő felület a vízügyi hatósági eljárás előtt az ügyfél tájékoztatását, valamint a hatósági eljárás előkészítését szolgálja öntözési célú vízhasználat esetén. Az előszűrő felületen az ügyfél a tervezett vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény földrajzi helyének közlésével a tervezett tevékenység kapcsán tájékozódhat, hogy a tervezett tevékenység a megjelölt földrajzi helyen lehetséges-e.

(2) Az ügyfél az előszűrő felületen rendelkezésre álló információk alapján öntözési célú vízhasználat esetén a tervezett beruházás gazdasági megtérüléséhez előzetes költségbecslést végezhet.

23/D. § (1) Az adatgyűjtő felület az ügyfél által tervezett vízügyi hatósági eljáráshoz szükséges dokumentumok összegyűjtésére szolgál. Az ügyfél a KAÜ azonosítást követően az adatgyűjtő felületen megadja

(2) Az adatgyűjtő felületre

23/E. § (1) A VIZEK rendszer – a 23/C. §-ban foglaltakon kívül – a vízügyi hatósági eljárás ügyfél általi kezdeményezésére és a vízügyi hatóság általi lefolytatására, valamint a hatóság hivatalból indított eljárásaira szolgál. Az ügyfél a VIZEK rendszer igénybevételével tölti fel a vízügyi hatósági eljárás iránti kérelmét, amely azt fogadja, ha az adatgyűjtő felületen a vízügyi hatósági eljáráshoz szükséges valamennyi dokumentum rendelkezésre áll. Az ügyfél kérelmének fogadásáról a 23/B. § (2) bekezdése szerinti módon visszaigazolást kap.

(2) A vízügyi hatósági eljárás indításának feltétele a Vgtv. 31. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetése az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer felületén vagy banki tranzakcióval a befizetési igazolás csatolásával. A díj megfizetésével a hatósági eljárási felületen elektronikus ügyirat (a továbbiakban: e-akta) keletkezik. Az ügyfél az e-akta létrejöttéről a 23/B. § (2) bekezdése szerinti módon visszaigazolást kap.

(3) Ha a vízügyi hatósági eljárásban szakhatóság közreműködése szükséges, a vízügyi hatóság a VIZEK rendszer útján keresi meg az érintett szakhatóságot. A szakhatóság az állásfoglalása kialakításához szükséges hiányzó dokumentumok csatolását az ügyféltől a VIZEK rendszeren keresztül igényli. A szakhatóság az állásfoglalását elektronikus úton adja ki a vízügyi hatóságnak.

(4) A vízügyi hatóság az egyes eljárási cselekményeket a VIZEK rendszeren keresztül foganatosítja.

(5) A vízügyi hatóság a döntését a 23/B. § (2) bekezdése szerinti módon közli az ügyféllel, aki a jogorvoslati eljárás iránti kérelmét a VIZEK rendszeren keresztül kezdeményezheti.

23/F. § A Vgtv. 33/E. és 33/F. §-ában meghatározott szervezetek a VIZEK rendszer üzemeltetőivel az évente átadandó műszaki adatok és térképi adatbázisok részletes körére vonatkozóan együttműködési megállapodást kötnek.

23/G. § Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, továbbá az elektronikus ügyintézést választó természetes személy ügyfél a vízkészletjárulék-bevallását a VIZEK rendszer elektronikus vízkészletjárulék-nyilvántartási felületén teljesíti.

24. § (1)²⁰⁹ A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges

(2)²¹³ Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha

(3)²¹⁴ Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt kút engedélyezésének feltétele

(4)²¹⁶ A jegyző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott közműpótló létesítmény megvalósítását, átalakítását, megszüntetését, továbbá az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt létesítmény átalakítását, megszüntetését vagy meghatározott módon történő használatát hivatalból is elrendelheti, ha a jogellenes vagy káros létesítéssel, üzemeltetéssel, illetőleg a megfelelő létesítmény hiányával összefüggő, a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket rögzítő jogszabályi rendelkezések érvényesülése azt szükségessé teszi.

(5) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedély kérelemre vagy hivatalból módosítható vagy visszavonható, ha megváltoztak azok a körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak.

(6)²¹⁷ Az (1) bekezdésben megjelölt feltételek hiányában az ott meghatározott létesítmények megépítéséhez és használatbavételéhez vízjogi engedély szükséges.

(7)²¹⁸ Az (1) bekezdés alapján kiadott engedélyekről a helyi vízgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az engedélyezett vízilétesítmény megnevezését, műszaki alapadatait, helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), rendeltetésének célját, létesítésének időpontját, az engedély kiadásának keltét és hatályát, az engedélyes személyét, kút esetén annak átmérőjét, talpmélységét is.

(8) Az (1) bekezdésben érintett létesítmények hatósági engedély alapján történő megépítésével, üzemeltetésével összefüggő esetleges kártalanításra a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos kártalanítási rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(9)²¹⁹ A helyi vízgazdálkodási hatóság a nyilvántartását minden év március 31. napjáig megküldi a vízügyi igazgatóságnak.

(10)²²⁰ E § alkalmazásában házi ivóvízigény: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.

25. §²²¹ (1) A jegyző dönt:

(2) A járási hivatal dönt a vízitársulat hiányában a helyi közcélú vízilétesítmények, illetve közcélú vízimunkák költségeinek – külön jogszabály rendelkezései szerint – az érdekeltekre történő kivetéséről.²²³

26. § (1) A Vgtv. 28/A. § (1a) bekezdése szerinti kút létesítését az építtetőnek a tevékenység megkezdését megelőzően, a 3. melléklet szerinti adatlap kitöltésével kell az öntözési igazgatási szervhez bejelenteni. Az öntözési igazgatási szerv a Vgt. 28/A. § (1b) bekezdése szerinti döntését a bejelentési adatlap beérkezését követő 30 napon belül hozza meg.

(2) A Vgtv. 28/A. § (1a) bekezdésében meghatározott kút létesítése az Fvbr. 13. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett végezhető.

(3) A Vgtv. 28/A. § (1a) bekezdésében meghatározott kutat a létesítéssel egyidőben a kitermelt víz mennyiségének mérésére szolgáló, akkreditált laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel kell felszerelni. A kútvízmérőt a kútfejnél, kivételes esetben – ha ez technikailag megoldhatatlan – az elosztóvezeték előtt kell elhelyezni.

(4) A kútvízmérőt, annak felszerelését követően évente kétszer a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló rendeletben rögzített vízhasznosítási idény kezdete előtt, de legkésőbb tárgyév február 28. napjáig és az öntözési idény végét követően, de legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig le kell olvasni, és az adatokat az öntözési igazgatási szervhez bejelenteni.

(5) Az öntözési igazgatási szerv a Vgtv. 28/A. § (1a) bekezdésében meghatározott kút átalakítását, megszüntetését, vagy meghatározott módon történő használatát hivatalból elrendelheti, ha a jogellenes vagy káros létesítéssel illetve üzemeltetéssel összefüggő, a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket rögzítő jogszabályi rendelkezések érvényesítése azt szükségessé teszi.

(6) Az (1) bekezdés és a Vgtv. 45/N. § (2) bekezdése szerinti bejelentések alapján az öntözési igazgatási szerv nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vízilétesítmény megnevezését, műszaki alapadatait, helyét (település, helyrajzi szám, EOV koordináta), létesítésének időpontját, a bejelentés vagy engedély kiadásának keltét és az engedély hatályát, az üzemeltető személyét, a felszín alatti víz vagyonkezelői hozzájárulását a használni kívánt vízmennyiségről, a kivett víz vízminőségi vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvet, a tervező és a kivitelező adatait.

(7) A Vgtv. 45/N. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági öntözési célú kutat az üzemeltető a (6) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásba vétel céljából a Vgtv. 45/N. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig, a 3. melléklet szerinti adatlap kitöltésével elektronikus úton bejelenti az öntözési igazgatási szervhez. A bejelentésben foglaltak alapján az öntözési igazgatási szerv a kutat nyilvántartásba veszi, vagy a bejelentőt fennmaradási engedély megszerzésére, illetve szükség esetén a kút eltömedékelésére kötelezi.

27. § (1)²²⁵

(1a)²²⁶ A 11/A. §-ban meghatározott vízügyi hatósági eljárásokban a döntést a kérelem beérkezését követő naptól számított öt napon belül kell meghozni úgy, hogy a hiányosan benyújtott kérelem esetében a vízügyi hatóság az ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül hívja fel hiánypótlásra.

(2)²²⁷ A hivatalból indított eljárásban a vízügyi hatóság az idézésre vonatkozó általános szabályok szerint a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó magánszemélyt a székhelyére is idézheti.

(3)²²⁸ E rendelet 1996. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a (4)–(6) bekezdéseiben foglaltak kivételével a folyamatban levő ügyeknél is alkalmazni kell.

(4)²²⁹ E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

(5)²³⁰ Ez a rendelet

(6)²³¹ Az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítményekkel, vízimunkákkal kapcsolatos, a 15. § (5) bekezdésében meghatározott bírságra vonatkozó rendelkezések csak a rendelet hatálybalépését követően megvalósított létesítmények esetén alkalmazhatóak.

(7)²³² E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr.2.) megállapított rendelkezéseit a Mód Kr.2. hatálybalépését²³³ követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

(8)²³⁴ E rendelet 3. § (12) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A folyamatban levő első és másodfokú eljárásokban a jegyző, illetve a felettes szerv jár el.

(9)²³⁵ E rendeletnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 123/2012. (VI. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 3.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. 3. hatálybalépése²³⁶ napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben a Mód. Kr. 3. hatályba lépésekor²³⁷ folyamatban lévő ügyben a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozattételére nyitva álló 15 nap lejárt, vagy abból kevesebb, mint 15 nap van hátra, a Mód. Kr. 3. hatályba lépésétől²³⁸ számított 15 nap áll a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) rendelkezésére a nyilatkozat megtételére.

(10)²³⁹ A nemzeti vagyonnal összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 242/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód Kr.4.) hatálybalépését²⁴⁰ megelőzően indult eljárásokban a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendeletnek a Mód Kr.4. hatálybalépését megelőzően hatályos 6. § (5) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak a Mód Kr.4. 1. § (3) bekezdésével megállapított 3. § (2) bekezdésben megjelölt, a vízilétesítmény tulajdonjogát rögzítő, a Mód Kr.4. hatálybalépésekor még meg nem kötött megállapodás tartalmára.

(11)²⁴¹ A Mód Kr.4. hatálybalépését²⁴² megelőzően kiadott határozatlan időtartamra szóló üzemeltetési engedélyeket a 9/A. § (4) bekezdésére figyelemmel 2013. április 30-ig módosítani kell. E bekezdés alapján módosított engedély esetén a legfeljebb 15 éves időtartam a módosítás véglegessé válásának dátumától kezdődik.

(12)²⁴³ E rendeletnek az egyes kormányrendeletek vízügyi tárgyú módosításáról szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 5.)

(12a)²⁴⁵ E rendeletnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 344/2014. (XII. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 7.) megállapított 11/A. és 11/B. §-át, 12. § a) pontját, valamint 27. § (1) és (1a) bekezdését a Mód. Kr. 7. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(13)²⁴⁶ E rendeletnek a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv környezeti célkitűzéseinek teljes körű átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr. 6.) megállapított rendelkezéseit a Mód Kr. 6. hatálybalépését²⁴⁷ követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(14)²⁴⁸ E rendeletnek az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2016. (V. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 8.) megállapított 3. § (1), (3b) és (12) bekezdését, 4/A. §-át, 5. § (4) bekezdés e) pontját, 24. § (1)–(4), (6), (9) és (10) bekezdését a Mód. Kr. 8. hatálybalépésekor²⁴⁹ első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(15)²⁵⁰ E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a vízkészletek hasznosításának egyszerűsítéséhez kapcsolódó, valamint más vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2017. (XII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 9.) megállapított

(16)²⁵¹ E rendeletnek a vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 286/2019. (XII. 4.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 10.) megállapított 23/F. §-a szerinti együttműködési megállapodásokat a Mód. Kr. 10. hatálybalépését²⁵² követő egy éven belül kell megkötni.

(17)²⁵³ E rendeletnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 392/2021. (VII. 2.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr.11.) megállapított 4. § (1) és (1a) bekezdését a Mód Kr.11. hatálybalépését²⁵⁴ követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(18)²⁵⁵ E rendeletnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 264/2023. (VI. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.12.) megállapított 24. § (1) bekezdés c) pontját a Mód. Kr.12. hatálybalépését²⁵⁶ követően indult megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.