9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet

1. A határoló és nyílászáró szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények

2. A nyári hővédelemre vonatkozó követelmény

3. Az épülettechnikai rendszerre vonatkozó előírások

3.1. Kondicionált terekben biztosítandó paraméterek

3.1.1. Új épületek és jelentős mértékű felújítások épülettechnikai rendszereinek tervezésekor a kondicionált terekben biztosítandó paraméterek tekintetében ajánlott az MSZ EN 16798-1 szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki előírás figyelembevétele.

3.1.2. Az épület tartózkodási zónájába minimálisan bejuttatandó frisslevegő-mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét – ha a szellőztetés nem nyílászáróval megoldott – szabályozott központi vagy decentralizált, elszívásos vagy hővisszanyerős szellőztetőrendszer kiépítésével kell biztosítani. Elszívásos szellőztetés esetén a rendszer részeként a friss levegő bevezetésére légbevezető elemeket kell beépíteni. Légbevezető elemként megengedett például a külső falba vagy nyílászárók tok- vagy szárnyszerkezetébe beépített résszellőző. Megengedettek mind a folyamatos, mind a kézi vezérlésű szakaszos vagy az érzékelők által automatizált szabályozású megoldások.

3.2. A fűtési és hűtési rendszerre vonatkozó további követelmények

3.2.1. A hőtermelő és hőleadó berendezés szabályozása

3.2.2. Helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás

3.2.3. A szabad hűtés lehetőségét biztosítani kell minden olyan esetben, amikor az épület adottságai ezt lehetővé teszik.

3.2.4. Amennyiben műszakilag lehetséges, magas hőmérsékletű hűtés alkalmazása javasolt.

3.2.5. Beszabályozás, próbaüzem, átadás

3.2.6. A beszabályozás során:

3.2.6.1. a készülékek beszabályozása kötelező;

3.2.6.2. felszállónként, valamint összekötő vezetékenként mérő-beszabályozó szelep alkalmazása kötelező;

3.2.6.2.1. kézi (statikus) beszabályozó szelep alkalmazása esetén a tervezett térfogatáramok méréses beszabályozása és a szivattyú munkapontjának beállítása kötelező; a mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni;

3.2.6.2.2. automatikus (dinamikus) beszabályozó szelep alkalmazása esetén a szelepek alapjel-beállítása mellett elegendő a szivattyú munkapontjának beállítása.

3.2.7. A beszabályozás után tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a fűtési rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell.

3.3. Követelmények a fűtési és használati melegvízellátó (a továbbiakban: HMV) rendszer elosztóvezetékei és szerelvényei hőveszteségének korlátozására

3.3.1. A fűtési és HMV elosztóvezetékek és szerelvények hőveszteségének korlátozására a 3.3.2. pontban foglalt táblázat szerinti minimális hőszigetelés vastagságokat vagy más hővezetésű tényező esetén azzal egyenértékű maximális hőveszteséget eredményező hőszigetelést kell alkalmazni.

3.3.3. Abban az esetben, ha egy fűtési rendszeren belül a fűtési vezetékek azonos tulajdonú fűtött helyiségekben vagy azokat elválasztó szerkezetekben haladnak, és a hőleadásukat hozzáférhető helyen elhelyezett szerelvénnyel változtatni lehet, akkor nincsenek a minimális szigetelésre vonatkozó követelmények. Nem vonatkozik a követelmény azokra a HMV-vezetékekre, amelyek átmérője 22 mm alatti, és nem részei egy cirkulációs körnek, valamint nincsenek elektromos kísérőfűtéssel ellátva.

3.3.4. Amennyiben a szigetelőanyag hővezetési tényezője eltér a 0,036 W/mK értéktől, akkor azonos hőellenállású szigetelés alkalmazható, a minimális szigetelési vastagságot számítással kell meghatározni.

3.3.5. Abban az esetben, ha a fűtési rendszer névleges középhőmérséklete magasabb, mint 50°C, akkor a vezeték hőszigetelésének legkisebb vastagsága megegyezik, a 3.3.2. alpontban foglalt táblázat szerinti következő, nagyobb csőátmérőhöz tartozó minimális hőszigetelési vastagsággal.

3.3.6. A fűtési és HMV elosztóvezetékeknél a 3.3.2. alpontban foglalt táblázatban szereplő minimális szigetelési vastagságok csökkenthetők, ha a vezeték falának szigetelőhatása figyelembe vehető. Ekkor azonos hőellenállású szigetelés alkalmazható, a minimális szigetelési vastagságot számítással kell meghatározni.

3.4. A HMV rendszerre vonatkozó további követelmények

3.4.1. A cirkulációs szivattyú működtetése

3.4.2. Beszabályozás, próbaüzem, átadás

3.5. A szellőzőrendszerre vonatkozó további előírások komfort szellőztető és klíma funkciójú szellőzőrendszerek esetén.

3.5.1. Nyomásveszteségek

3.5.1.1. A ventilátor energiafogyasztásának csökkentése érdekében a légtechnikai elemek nyomásveszteségét korlátozni kell. A légtechnikai elemek nyomásvesztesége akkor megfelelő, ha nem nagyobb, mint a 3.5.1.2. pontban foglalt táblázatban vagy az MSZ EN 16798-3 szabvány „normál” előírásában meghatározott érték. A „normál” kategória előírásánál nagyobb nyomásveszteségű elem is beépíthető, de ebben az esetben más légtechnikai elem(ek) nyomásveszteségének csökkentésével kell kompenzálni az eltérést.

3.5.2. Légcsatornák légtömörsége

3.5.2.1. A légcsatornák megengedett maximális levegőveszteségének ajánlott értékei a 3.5.2.2. alpontban foglalt táblázatból olvashatók ki, de megfelelő műszaki megoldás az MSZ EN 12237 szabvány előírásainak teljesítése is. Az 500 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű építmények légtömörségének megfelelőségéről a szerelés után a szerelő cégnek kell nyilatkoznia az MSZ EN ISO/IEC 17050 szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki leírás szerint.

3.5.3. Beszabályozás, próbaüzem, átadás

3.5.3.1. A szellőzőrendszereket a beszabályozási terv alapján kell beszabályozni, és a beszabályozást dokumentálni. A mérés után szúrópróbával a mérési pontok min. 10%-át ellenőrizni kell. Frisslevegős rendszereknél a beszabályozás után megengedett térfogatáram-eltérés –0...+10%, egyéb rendszereknél ±10% lehet.

3.5.3.2. A főbb berendezési egységek fázisonként mért áramfelvétel eltérése nem haladhatja meg a tervezett névleges érték 10%-át.

3.5.3.3. Tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell.

3.6. Épülettechnikai rendszerek értékelése

3.6.1. Épülettechnikai rendszernek mint az energiafogyasztást befolyásoló termékek összességének a telepítésekor, cseréjekor vagy korszerűsítésekor a megváltoztatott résznek, az épület jelentős felújításával együtt járó telepítése, cseréje vagy korszerűsítése esetén a rendszer egészének általános energiahatékonyságát az energiafogyasztást befolyásoló termék energiacímkézéséről és termékismertetővel való ellátásáról szóló kormányrendeletnek, valamint az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. július 4-i (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet és más, a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezéseinek megfelelően értékelni kell. Az értékelés eredményét a beszállító vagy a kereskedő a termékre vonatkozó adatlappal és a termékre helyezett címkével, távértékesítés esetén az épülettechnikai rendszerre vonatkozó adatlap és a címke elektronikus változatának rendelkezésre bocsátásával dokumentálja és továbbítja az épület tulajdonosának, hogy azok az e fejezetben előírtaknak való megfelelés ellenőrzése során, valamint az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározott energiahatékonysági tanúsítványok kiállítása céljából rendelkezésre álljanak és felhasználhatók legyenek.

3.6.2. Épülettechnikai rendszer telepítésekor, jelentős mértékű felújítás esetén azok cseréjekor vagy korszerűsítésekor az épülettechnikai rendszer energiahatékonyságát felhasználási célok szerinti bontásban értékelni kell az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerint is. Az érintett felhasználási célhoz tartozó megváltoztatott részrendszereknek meg kell felelniük legalább a „normál” kategóriának, beépített világítás esetén a „jó” kategóriának. Nem jelentős mértékű felújítás esetén a beépített berendezéseket a kivitelezőnek dokumentálni kell és továbbítani az épület vagy önálló rendeltetési egység tulajdonosának, hogy azok a minimumkövetelményeknek való megfelelés ellenőrzése, valamint az energiahatékonysági tanúsítványok kiállítása céljából mindenkor rendelkezésre álljanak és felhasználhatók legyenek.

3.7. Épületfelügyelet

3.7.1. Ha a műszaki feltételek lehetővé teszik, az egyéb rendeltetésű épületekben a 290 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszereket, kombináltan helyiségfűtési és szellőző rendszereket, légkondicionáló, valamint kombináltan légkondicionáló és szellőző rendszereket 2025. január 1-jéig fel kell szerelni épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel, amely alkalmas:

3.7.1.1. az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésére, regisztrálására, korrekciójára és elemzésére;

3.7.1.2. az épület energiahatékonyságának értékelésére, az épülettechnikai rendszerek hatékonyságcsökkenésének jelzésére, a kezelőszemélyzet tájékoztatására, az energiahatékonyság javításának lehetőségeire;

3.7.1.3. összekapcsolt épülettechnikai rendszerek esetében a kommunikációra és épülettechnikai rendszerekkel való átjárhatóságra, a különböző típusú jogvédett technológiáktól, berendezésektől és gyártóktól függetlenül.

1. Általános rendelkezések

1.1. A megvalósíthatósági elemzés célja az alternatív energiaellátás alkalmazásának előmozdítása mindazon esetekben, amikor annak műszaki, környezeti és gazdaságossági feltételei adottak.

1.2. A jelen melléklet értelmezése szerint az alternatív energiaellátás körébe a következő megoldások tartoznak:

1.2.1. megújuló energiaforrásokat használó decentralizált rendszerek;

1.2.2. kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés;

1.2.3. tömb- és távfűtés/-hűtés;

1.2.4. hőszivattyú.

2. A műszaki-környezeti feltételek vizsgálatának köre

2.1. A napsugárzás energiájának hasznosítása esetében a következő feltételeket kell megvizsgálni:

2.1.1. az épületnek van-e energiagyűjtő elemek elhelyezésére alkalmas, elegendő területű, tájolású és dőlésszögű határoló felülete;

2.1.2. e határoló felületek szerkezete, felületképzése energiagyűjtő elemek rögzítésére, avagy azokkal való szerkezeti és funkcionális integrálására alkalmas-e;

2.1.3. e határoló felületek benapozását a környező terepalakulatok, növényzet, épületek (beleértve a tervezett beépítést is) akadályozzák-e.

2.2. Ha a 2.1. alpont szerinti szempontok alapján az energiagyűjtő elemek elhelyezése és benapozottsága lehetséges, továbbá biztosított, a következő kérdéseket kell megvizsgálni:

2.2.1. ha a szoláris rendszer használati melegvíz-ellátásra vagy fűtésre szolgál, annak kiegészítő hőellátása milyen energiahordozóval biztosítható, és a lefedési arányok alapján számított fajlagos nem megújuló primerenergia-igény mekkora;

2.2.2. ha a szoláris rendszer hűtési célra szolgál, akkor annak villamos segédenergia-igénye mekkora;

2.2.3. ha a szoláris rendszer elektromosenergia-ellátásra szolgál, akkor a termelt energia teljes egészében az épületben szigetüzemben hasznosítható-e;

2.2.4. ha a szoláris rendszer elektromosenergia-ellátásra szolgál, és nem szigetüzemben működik, akkor a hálózatra való csatlakozás feltételei adottak-e.

2.3. A biomassza alapú alternatív energiaellátás esetében a következő feltételeket kell megvizsgálni:

2.3.1. a tüzelőanyag szállítási távolsága mekkora;

2.3.2. a szükséges teljesítményű hőtermelő berendezés beszerezhető-e, üzemeltetése milyen mértékben automatizált, és milyen személyi kiszolgálást igényel;

2.3.3. az épületben vagy a telekhatáron belül a szükséges tüzelőanyag-tároló terület biztosítható-e;

2.3.4. a heti rendszerességű vagy annál gyakoribb személyi kiszolgálási igény az ilyen rendszer alkalmazásának kizárását megalapozó indokként elfogadható-e.

2.4. Ha a 2.3. alpont szerinti szempontok alapján a biomassza alapú alternatív energiaellátás lehetséges, számítandó a rendszer fajlagos nem megújuló primerenergia-igénye.

2.5. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés esetében a következő feltételeket kell megvizsgálni:

2.5.1. a kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléshez milyen energiahordozó áll rendelkezésre;

2.5.2. a termelt hőenergia mekkora hányada hasznosítható az épületben, továbbá szükség van-e kiegészítő hőtermelő berendezésre;

2.5.3. a termelt villamos energia mekkora hányada hasznosítható az épületben, továbbá a hálózatra való csatlakozás feltételei adottak-e;

2.5.4. a szükséges berendezések az épületben elhelyezhetők-e.

2.6. Ha a 2.5. alpont szerinti szempontok alapján a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés lehetséges, számítandó a rendszer fajlagos nem megújuló primerenergia-igénye.

2.7. A tömb- és távfűtés/-hűtés esetében a következő feltételeket kell megvizsgálni:

2.7.1. milyen távolságban van a telekhatár közelében hálózat, annak és a forrásoldalnak a kapacitása a vizsgált épület ellátására elegendő-e;

2.7.2. a hőhordozó paraméterei a tervezett fűtési (hűtési) rendszer szempontjából megfelelőek-e; ha a távhőellátás lehetséges, akkor számítandó a rendszer fajlagos nem megújuló primerenergia-igénye.

2.8. A hőszivattyús energiaellátás esetében a következőket kell megvizsgálni:

2.8.1. milyen forrásoldal jöhet számításba fűtési üzemmódra, elérhető-e a méretezést megalapozó hiteles geológiai adat (adatok hiánya esetén biztonságos – kedvezőtlen helyzetet feltételező – becslés alkalmazható);

2.8.2. szükség van-e kiegészítő hőtermelő berendezésre, és ha igen, akkor milyenek a lefedési arányok;

2.8.3. a kiegészítő hőellátás milyen energiahordozóval biztosítható, és a lefedési arányok alapján számított fajlagos nem megújuló primerenergia-igény mekkora.

2.9. Valamennyi előbb felsorolt esetben az alternatív energiaellátást műszaki-környezeti szempontból célszerűnek kell minősíteni, ha a vizsgált alternatív energiaellátási megoldások alkalmazása esetén az épület fajlagos nem megújuló primerenergia-igénye kisebb, mint az ugyanazon geometriájú és azonos határoló és nyílászáró szerkezetekkel, valamint a referencia épülettechnikai rendszerekkel kialakított épület fajlagos nem megújuló primerenergia-igénye.

2.10. Az alternatív energiaellátás műszaki-környezeti szempontból célszerűtlennek minősíthető, ha az előző feltétel nem áll fenn, vagy az engedélyezési tervben szereplő megoldás esetén a fajlagos nem megújuló primerenergia-igény kisebb, mint alternatív energiaellátás esetén.

3. Gazdaságossági vizsgálat

3.1. Ha az előző pont szerinti elemzés alapján az alternatív energiaellátás műszaki-környezeti szempontból célszerűnek minősül, akkor annak gazdaságossági célszerűségét a megtérülési idő alapján kell megítélni.

3.2. Megállapítandó az alternatív energiaellátás beruházási költsége. A költségbecslés során a vizsgált alternatív energiaellátási módozat valamennyi járulékos, így különösen a helyigény és a kapcsolódó energiatároló, tüzelőtároló, hálózat, konverter, szabályozó, épületszerkezeti elem, mélyépítés, valamint műtárgy kialakítási költségét, továbbá nem 100% lefedési arány esetén a kiegészítő rendszer költségeit is figyelembe kell venni.

3.3. Megállapítandó a tervezett létesítmény funkciójának megfelelő referencia épülettechnikai rendszerek beruházási költsége.

3.4. Számítandó a 3.2. és a 3.3. alpont szerinti beruházási költségek különbsége.

3.5. Számítandó az alternatív energiaellátás és a 3.3. alpont szerinti épülettechnikai rendszer üzemeltetési költségeinek különbsége.

3.6. Az alternatív energiaellátás gazdaságossági szempontból célszerűnek minősítendő, ha a 3.4. és 3.5. alpont eredményeivel számított egyszerű megtérülési idő tíz éven belül van.

3.7. A gazdaságossági szempontok mellett ajánlott az ellátás biztonságának szempontjait is mérlegelni.

4. Mintalap a megvalósíthatósági elemzés eredményeinek dokumentálásához

1. A referenciaépület

1.1. Az összesített energetikai jellemzőre és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó követelményértékeket egy rögzített szabályok szerint feltételezett referenciaépület alapján kell meghatározni.

1.2. Lakó és szállás jellegű épületek esetén, ha nem dinamikus szimuláció kerül alkalmazásra, a referenciaépület követelmény indikátorai rögzítettek:

1.3. Egyéb rendeltetésű épületek, épületrészek esetén továbbá, ha lakó és szállás jellegű épületek esetén dinamikus szimuláció kerül alkalmazásra, a két indikátor referenciaértékét egy, a tárgyi épületen alapuló fiktív referenciaépületre elvégzett számítások alapján kell meghatározni. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti tanúsítás esetén a referenciaépület indikátorai adják a kategóriába sorolás alapját.

1.4. Az 1.3. alpont szerinti eljárás során valamennyi épület és önálló rendeltetési egység esetén meghatározandó a referenciaépület felhasználási célonkénti nem megújuló forrásból származó primerenergia-igénye és szén-dioxid-kibocsátása.

1.5. Tárgyi épület alatt a vizsgálat tárgyát képező tervezett vagy tanúsítandó épületet kell érteni.

1.6. Módszer

1.7. Alapadatok

1.7.1. A referenciaépület geometriája, tájolása, hőtároló képessége a tárgyi épülettel azonosak.

1.7.2. A fel nem sorolt részletek tekintetében a referenciaépület jellemzőjére a tárgyi épületével azonos érték veendő fel.

1.7.3. A környező épületek, domborzat, növényzet benapozásra gyakorolt hatását a tárgyi épülettel azonosan kell felvenni.

1.7.4. Az üvegezési arányokat (bruttó nyílászáró-felület aránya a homlokzat- vagy tetőtéri ablakok esetén tetőfelülethez viszonyítva) tájolásonkénti bontásban a tárgyi épülettel azonosan kell felvenni, kivéve, ha

az meghaladja az 50%-ot (60°-nál kisebb hajlásszögű felületek esetén a 30%-ot). Utóbbi esetben 50% érték feltételezendő (60°-nál kisebb hajlásszögű felületek esetén 30%).

1.7.5. A zónahatárokat a tárgyi épületével azonosan kell felvenni, azonos kondicionálási igényekkel (így ha

egy zónában van hűtés a tárgyi épületben, akkor legyen a referenciaépületben is; ha egy zóna kondicionálatlan

a tárgyi épületben, akkor az legyen a referenciaépületben is). A fogyasztói profil a tárgyi épületével megegyező

(pl. hétvégi kikapcsolás).

1.7.6. A fogyasztói profilt, azaz a fogyasztói igényeket és az ebből származó adatokat – előírt hőmérsékletek, légcsereszám, belső hőterhelés, világítás, a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye – az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológiai szint) alapján a tárgyi épülettel zónánként azonosan kell felvenni. Az épülettechnikai rendszer szolgáltatási szintje (kondicionálatlan, fűtött természetes szellőzéssel, fűtött szellőzőrendszerrel, hűtött, légkondicionált) a referenciaépületben a tárgyi épületével zónánként azonos.

1.7.7. A meteorológiai adatokat a tárgyi épülettel azonosan a referenciaév adja.

1.8. Szerkezetek, nettó fűtési és hűtési igény

1.8.1. A referenciaépület határoló szerkezeteinek és nyílászáróinak épületelemen belüli hőhidakkal korrigált hőátbocsátási tényezőit az elemi követelmények szerint kell felvenni.

1.8.2. A csatlakozási hőhidak hatását egyszerűsített módszerrel kell számolni. A hőhidasság mértékét a tárgyi épület geometriai adottságainak megfelelően, külső falaknál külső oldali, pincefödémeknél alsó oldali hőszigetelést feltételezve kell meghatározni.

1.8.3. Talajon fekvő padlónál az egyenértékű hőátbocsátási tényező 0,3 W/m²K.

1.8.4. Az épületburok tömítetlenségéből adódó többlet légcserét jó légzárású nyílászárókat feltételezve kell felvenni. A nyári természetes szellőzés a tárgyi épületével megegyező (pl. éjszakai szellőztetés lehetősége).

1.8.5. Fűtés esetén a transzparens szerkezetek sugárzásátbocsátási képességére 0,55 értéket kell felvenni merőlegesen beeső napsugárzás esetén. Hűtés esetén a nyári hővédelemre vonatkozó követelményt be kell tartani.

1.8.6. A referenciaépület transzparens szerkezetei benapozottnak tekintendők kivéve a környező épületek, domborzat, növényzet benapozásra gyakorolt hatását.

1.8.7. A referenciaépületben nincs a nettó hűtési igényt csökkentő passzív hűtés (pl. talajkollektoros szellőzőlevegő előhűtés).

1.8.8. Fűtési üzemmódban a szakaszos üzemvitel hatását kifejező korrekciós tényező megválasztásához azt kell feltételezni, hogy a fűtés programozható. A hőtároló képességet és a szakaszos üzemvitel hatását kifejező korrekciós tényezőt hűtési üzemmódban a tárgyi épülettel azonosan kell felvenni.

2. Referencia épülettechnikai rendszer

2.1. Fűtési rendszer

2.1.1. A fűtési rendszer hőtermelő berendezésének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tárgyi épület állapotának megfelelően adottságként veendő figyelembe.

2.1.2. A feltételezett energiahordozó földgáz.

2.1.3. A feltételezett hőtermelő berendezés központi kondenzációs kazán.

2.1.4. A fűtési rendszerben tároló nincs.

2.1.5. Ha a tárgyi épületben központi fűtés van, a vezetékek nyomvonala azonos a tárgyi épületével. Egyéb esetben fűtött térben elhelyezett vezetékeket kell feltételezni.

2.1.6. A vezetékek hőveszteségének számításakor az 55 °C / 45 °C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni.

2.1.7. A feltételezett szabályozás tulajdonságai

2.1.7.1. A hőtermelő berendezés szabályozása központi előremenő hőmérséklet-szabályozás helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozással történik.

2.1.7.2. Közepes méretezési hőmérséklet-különbség 55 °C / 45 °C.

2.1.7.3. A hőleadók külsőfali radiátorok.

2.1.7.4. A helyiségenkénti szabályozás különálló, képes önálló be-kikapcsolásra (pl. termosztatikus szelep).

2.1.7.5. A beszabályozás módja kétcsöves rendszer fűtőtestenként statikus beállítás csoportos dinamikus beszabályozással (pl. nyomáskülönbség-szabályozókkal).

2.1.8. A fűtési keringtető szivattyú energiahatékonysági mutatója 0,23.

2.2. HMV rendszer

2.2.1. A feltételezett energiahordozó földgáz.

2.2.2. A HMV rendszer hőtermelő berendezése központi földgáztüzelésű kondenzációs kazán.

2.2.3. A használati melegvíztároló fűtött térben elhelyezett indirekt fűtésű tároló.

2.2.4. Ha a tárgyi épületben központi meleg-vízellátás van, a vezetékek nyomvonala azonos a tárgyi épületével. Egyéb esetben fűtött térben elhelyezett vezetékeket kell feltételezni.

2.2.5. A rendszerbe beépített cirkulációs szivattyú energiahatékonysági mutatója 0,23.

2.3. Szellőzőrendszer – Lakó és szállás jellegű épületek

2.4. Szellőzőrendszer – Egyéb rendeltetésű épületek

2.5. Ha van szellőzőrendszer:

2.5.1. nincs a szellőzőrendszerben léghevítő, sem előfűtő, sem talajkollektoros levegő-előmelegítés;

2.5.2. a szellőzőrendszer térfogatárama a vezetékek ellenállása és a működési ideje a tárgyi épületével megegyező;

2.5.3. a szellőzőrendszerben 50%-os hatásfokú hővisszanyerő van beépítve, mely csak fűtési időszakban működik, nyári időszakban megkerülő ággal ki van iktatva;

2.5.4. a légcsatornák hőszigetelése 20 mm vastag, a nyomvonala a tárgyi épülettel azonosan adottságként veendő figyelembe;

2.5.5. a szellőzőrendszer villamos segédenergia-fogyasztása a tárgyi épületével megegyező.

2.6. Gépi hűtés – Lakó és szállás jellegű épületek

2.7. Gépi hűtés – Egyéb rendeltetésű épületek

2.7.1. Gépi hűtést azon zónákban kell feltételezni, melyek a tárgyi épületben is gépi hűtéssel vannak ellátva.

2.7.2. A hűtési rendszerben 6 / 12 ^oC fan coilokat kell feltételezni, a látens hőigény ennek megfelelően számítandó.

2.7.3. A hűtőgép hűtési szezonális teljesítménytényezőjének (SEER) értékét a következőképpen kell felvenni a tárgyi épület hűtőgépének névleges hűtési teljesítménye függvényében:

2.7.4. A szabályozási veszteség „hűtött víz, 6 / 12 °C (pl. fan coil)” feltételezéssel számítandó.

2.7.5. A hűtés villamos segédenergia-igénye a tárgyi épületével megegyező.

2.8. Világítási rendszer

2.8.1. Lakó és szállás jellegű épületeknél a világítás energiaigénye nem számítandó.

2.8.2. A beépített világítás üvegburás, parabolatükrös, nem dimmelhető LED, kézi be- és kikapcsolással.

1. A tervező az épület energetikai jellemzőinek meghatározására részletes vagy egyszerűsített számítást alkalmazhat.

2. A tervező részletes számítási módszerként a Magyar Szabványügyi Testület energetika és hőátvitel (ICS: 27), valamint az építőanyagok és építés (ICS: 91) szakterületén közzétett érvényes szabványait alkalmazhatja. Az alkalmazott szabványokra a számítási módszer hivatkozhat, vagy a szabvány részletei a számítási módszerben egyenértékű módszerként átvezethetők.

3. Részletes számítási módszerként a tervező dinamikus szimulációs módszereket alkalmazhat. Ehhez részletesen ismerteti azon feltételeket és adatokat, amelyek a szimuláció egyenértékűségének biztosításához szükségesek, így különösen a szimulációhoz szükséges referencia meteorológiai adatok órai bontásban megadva vagy a számítási profiladatok.

4. A számítások adat- és időigényének csökkentése érdekében a tervező olyan egyszerűsített számítási módszert is alkalmazhat, amely megfelel a következő feltételeknek:

4.1. az alkalmazott jelölésrendszer illeszkedik a Magyar Szabványügyi Testület által közzétett szabványok jelölésrendszeréhez, eltérés legfeljebb az indexálásban lehet;

4.2. alkalmas arra, hogy a számítás egyes részletei egyszerűsített módszerrel, más részei részletes módszerrel kerüljenek kiszámításra; az egyszerűsített módszer egyes lépéseinél a tervező feltünteti az alternatívaként alkalmazható részletes módszer hivatkozási számát; ha valamely alkalmazott szabvány eredménye bemeneti adatként használható az egyszerűsített módszerben, az összetartozó mennyiségeket a tervező bemutatja, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy mely esetekben ajánlott, és mely esetekben kötelező a részletes módszer alkalmazása;

4.3. tartalmazza

4.3.1. az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének meghatározását, figyelembe véve a légrétegeket, az inhomogén rétegeket, a légüregeket, mechanikus rögzítőelemeket és a fordított tetőket,

4.3.2. a homlokzati üvegfalak, függönyfalak és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének meghatározását,

4.3.3. a talajjal érintkező szerkezetek (talajon fekvő padló, terepszint feletti padló, fűtött pince) hőveszteségének meghatározását, illetve a perem hőszigetelés hatásának figyelembevételét;

4.4. tartalmazza az épület termikus zónákra való osztásának szabályait;

4.5. egyszerűsített módszert ad a csatlakozási hőhidak és a nem kondicionált terekkel határos szerkezetek figyelembevételére; útmutatást ad a szellőzési hőátviteli tényező meghatározásához legalább a következő esetekre: természetes szellőzés; folyamatos hővisszanyerős, állandó térfogatáramon működtetett, előfűtés vagy talajhőcserélős levegő előkezelés nélküli gépi szellőzés (külső térből történik a levegő beszívása); szakaszos, gépi szellőzés, külső térből történő beszívás; tartalmazza a belső hőnyereségek és a szoláris hőnyereségek számítását, kitérve a benapozottság vizsgálatára; egyszerűsített módszert ad az épület hőtároló képességének számítására;

4.6. havi módszert alkalmaz a nettó fűtési és hűtési igények meghatározásához; a havi meteorológiai adatoknak összhangban kell lennie az órai adatsorral;

4.7. útmutatást ad az épülettechnikai rendszerek teljesítménytényezőjének, segédenergia-igényének, elosztási, tárolási és szabályozási veszteségeinek számítására, kitér a napkollektorok és a napelemek által termelt energia meghatározására;

4.8. lehetőséget biztosít arra, hogy épülettechnikai rendszerelemek hatékonysági mutatóira az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek megfelelően kiállított energiacímkék a számítási módszerben alkalmazhatók legyenek; ennek érdekében a számítási módszer részletezi, hogy milyen módon lehet szakszerűen, a számítási gondolatmenethez illeszkedve figyelembe venni ezeket a mutatókat;

4.9. az épületenergetikai tanúsítás időigényének csökkentése és megbízhatóságának növelése érdekében tájékoztató műszaki adatokat ad a legjellemzőbb üvegezések és keretek, illetve a panelos épületek homlokzati falszerkezeteinek átlagos hőátbocsátási tényezőjére, valamint az árnyékoló szerkezetek árnyékolási tényezőjére vonatkozóan; megadja a lakó-, iroda- és a fontosabb középületekre vonatkozó ajánlott számítási profiladatokat és a használati melegvíz-ellátás hőigényét; útmutatást ad az épület tömítetlenségből származó légcsere növekmény figyelembevételére vonatkozóan.

5. A számítási módszer mellé a tervezőnek legalább két szoftvervalidációs mintapéldát is ki kell dolgoznia.

6. A számítási módszer az összesített energetikai jellemző meghatározásához a 7. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat szerinti súlyozó tényezőket veszi figyelembe.

1. A súlyozott energetikai teljesítményt négyféle súlyozó tényezővel lehet megadni:

1.1. nem megújuló primerenergia átalakítási tényező: f_nren

1.2. megújuló primerenergia átalakítási tényező: f_ren

1.3. teljes primerenergia átalakítási tényező: f_tot

1.4. szén-dioxid-kibocsátás átalakítási tényező: f_CO2

3. Szilárd bio tüzelőanyagok esetén a 2. pont szerinti táblázat 6. sorában meghatározott értékek az alábbi hőtermelő berendezések energiafelhasználásának megállapítása során alkalmazhatók:

3.1. a hőtermelő berendezés legfeljebb 500 kW hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazán, és megfelel a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. április 28-i (EU) 2015/1189 bizottsági rendelet követelményeinek;

3.2. a hőtermelő berendezés legfeljebb 50 kW névleges hőteljesítményű, pelletté préselt faanyaggal működő, zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés, és megfelel a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. április 28-i (EU) 2015/1185 bizottsági rendelet követelményeinek;

3.3. a hőtermelő berendezés számlával igazolható módon 2023. november 1. előtt került beépítésre, legfeljebb 500 kW hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazán, és megfelel a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének műszaki követelményeiről szóló 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet 1. melléklete szerinti követelményeknek;

3.4. a hőtermelő berendezés számlával igazolható módon 2023. november 1. előtt került beépítésre, pelletté préselt faanyaggal működő, zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés, és megfelel a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének műszaki követelményeiről szóló 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet 1. melléklete szerinti követelményeknek;

3.5. a hőtermelő berendezés 500 kW-nál nagyobb hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazán, és megfelel a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének műszaki követelményeiről szóló 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet 1. melléklete szerinti követelményeknek.